„Minden zene célja […], hogy Isten dicsőségét zengje, és kikapcsolódást nyújtson a lélek számára; ahol ezt nem tartják szem előtt, ott nem zene szól, csak pokoli lárma” – vallotta Johann Sebastian Bach, a barokk zene kiemelkedő alakja. A hétvégén utóbbiban szerencsére nem, ám előbbiben annál inkább volt részünk a lillafüredi Palotaszállóban, amely ismét otthont adott a Winterfestnek.
Mi a kamarazenélés titka?
Ha röviden szeretnénk jellemezni mindazt, amit átéltünk, azt mondanánk: zenei (és lelki) varázslat.
Kokas Katalin és Kelemen Barnabás művészházaspár, a Fesztivál Akadémia Budapest alapítói, művészeti vezetői mertek nagyot álmodni, és elhozták a kamarazene semmihez sem fogható élményét Lillafüredre, ahol három napon át a klasszikus, a cigány- és a népzene töltötte be a tereket.
Emellett Mácsai János zenetörténész értő, elemző előadásainak köszönhetően elmélyedhettünk egy-egy mű hátterében, valamint Bach és a számmisztika rejtélyében is. A telt házas koncerteken pedig átélhettük a mélységeket és a magasságokat. Az aperitifek, köztük Vigh Andrea hárfaművész, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás hegedűművész játéka segített ráhangolódni egy-egy nagyobb lélegzetvételű műre. Ezek a koncertek könnyedségükkel, meditációszerű játékosságukkal, míg mások komolyságukkal nyűgöztek le. De ámulatba ejtett a mindössze tizenhat éves Kelemen Gáspár hegedűjátéka is, aki egyenrangú társa volt a többi művésznek.
A kamarazenélés nagyon bensőséges és őszinte dolog, amelynek titka a művészek összehangolt játéka.
A Winterfesten fellépő előadók mindig tudták a saját szólamuk jelentőségét, bátran kibontakoztak a szólórészeknél, de kellő alázattal vissza is tudtak vonulni. Nemcsak átélték, hanem át is adták a zenét – és mindazt, amit e művek jelentenek a számukra. Leginkább Schönberg Megdicsőült éj, Mozart Kis éj zene című művében és Mendelssohn a-moll vonósnégyesében fedeztük fel ezt a különlegességet, de az összhang ott volt Eredics Salamon és Kelemen Barnabás virtuóz népi kólójában is, amit másnap közkívánatra megismételtek.
A zenei ínyencségek mellett Bezerédi Zoltán Bagatelle című verses előadása és a Kertész Intézet produkciója, a Kaddis a meg nem született gyermekért is igazi kuriózumnak számított.
