Hankó Balázs az író születésének 200. évfordulójára meghirdetett kulturális évad megnyitóján arról beszélt, hogy nem lehet Jókait szeretni hazánk tisztelete nélkül, mert Jókai minden egyes szava, még a kötőszavai mögött is ott van hazája feltétlen szeretete.
Jókai Mór megkerülhetetlen figurája irodalmunknak
Jókai a szuverén, magabíró, büszke és erős Magyarország híve volt, ezért dolgozott
– emelte ki, hozzátéve: nem riadt meg akkor sem, amikor fegyverrel kellett védenie a hazát, és a szavakat, az érveket legalább annyira erős fegyvernek tartotta, mint a szuronyos puskát.
Hazafi volt, a legjobbak közül való
– mondta a miniszter.
Jókai polihisztor volt, talán az utolsó magyar polihisztor
– jegyezte meg, kiemelve: bármibe kezdett, maradandót hagyott maga után.
– Komoly felelősséget vesz magára a nemzet, amikor elindítja a Jókai 200 emlékévet, a mérce ugyanis magasan van. Jókai intellektuális és érzelmi magasságaiba elérni lehetetlen, ezért nem is erre vállalkozunk. Nem utolérni, nem utánozni, nem meghaladni kívánjuk őt, az a célunk, hogy a Jókai-életmű inspiráljon bennünket – tette hozzá.
A Jókai 200 emlékév nagy vállalás, a Kulturális és Innovációs Minisztérium ebben az évben minden magyarhoz eljuttatja a Jókai-kultuszt. Kiállítások, fesztiválok, prózai színházi előadások és musicalek idézik meg a nagy írót és műveit. Tudományos konferenciák, kiadványok elemzik a hatását, összegzik értékeit és szellemiségét. A digitális kultúra eszközeinek segítségével megelevenednek az általa papírra vetett kalandok, hősök, fondorlatok, csaták és győzelmek. Még a mesterséges intelligenciát is bevetjük, sőt a Jókai bableves sem maradhat el
– sorolta a miniszter.
Bóka István, Balatonfüred polgármestere az emlékév nyitóünnepségén felidézte, hogy tavaly első alkalommal rendezte meg az író kedvenc városában, Balatonfüreden a Magyar Írószövetség a Jókai születésnapján tartott magyar széppróza napi gáláját. Mint kiemelte, nagy megtiszteltetés volt számukra, hogy helyszínt adhattak a rendezvénynek, az idén pedig a Jókai-emlékév megnyitójának is.
Ígérjük, hogy erőnkhöz mérten egész évben Jókait állítjuk kulturális tevékenységünk középpontjába. Az írás művésze és bűvésze nemcsak olvasni tanította meg népét, hanem írni is
– mutatott rá.
Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke arról beszélt, hogy Jókai megkerülhetetlen figurája irodalmunknak, aki ma is releváns és példaértékű lehet mind az olvasóközönségnek, mind az alkotóknak. – Azért fontos, hogy megvalósul az emlékév, hogy a minisztérium felkarolta a rendezvénysorozatot, mert meg tudják mutatni Jókai sokoldalúságát. Igazi polihisztor volt, egy olyan figura, akire ma mindannyian felnézhetünk – fogalmazott.
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke kiemelte: Jókai nem egyszerűen csak történeteket mesélt, minden egyes regénye mögött ott volt a megszállott kutató, aki történelmi forrásokban búvárkodott, aki néprajzi gyűjtéseket tanulmányozott, aki tudományos munkákat olvasott és értelmezett. Jókai értette, hogy az igazi tudás nem néhány információmorzsa, hanem alapos, mélyreható megismerés eredménye.
Elmondta, hogy az MNMKK Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából keddtől szabadon hozzáférhetővé tett a nagyközönség számára egy digitalizált válogatást a Jókai-hagyatékból. A 200 darabból álló válogatás hét meghatározó közgyűjteményük anyagát egyesítve mutat be Jókaihoz kapcsolódóhoz műtárgyakat.
Hozzátette, hogy a bicentenárium alkalmából elindítottak egy projektet is, amely Jókai életművére összpontosítva azt vizsgálja, hogyan állítható a mesterséges intelligencia a kulturális örökség szolgálatába. A program különlegessége, hogy nem egyszerűen digitalizál, hanem új pedagógiai módszertant is kínál.
