Sulyok Tamás ezekkel a szavakkal emlékezett meg a 200 éve született Jókai Mórról

A bicentenáriumon a Nemzeti Örökség Intézete által rendezett megemlékezésen az államfő kiemelte: Jókai Mór igaz magyar volt, akiben egyszerre volt jelen a tehetség és a fáradhatatlan munkabírás, a magyar szabadságért küzdő és a mások szabadságát is tisztelő ember.

Jókai Mór 200 Fotó: Mirkó István

– Kivételes magyar ember sírhelye előtt állunk, a magyar szellemi óriások egyikének emlékhelyén. De nem az elmúlás fájdalma hozott minket ide, hanem annak öröme és ünneplése, hogy már két évszázada nekünk adta őt a teremtő. Nem a hiányát jöttünk siratni, hanem fejet hajtva emléke előtt megköszönjük, amit örökül hagyott nekünk – kezdte köszöntő beszédét Sulyok Tamás köztársasági elnök  a Fiumei úti Sírkertben, a 200 éve született Jókai Mór síremlékénél. – A csaknem százéves építményt virágoskertként öleli körül a növényi motívumokból alkotott kőfal, ezt érdemes körbejárni, mert Jókai megkerülhetetlen –  fogalmazott az államfő beszéde előtt Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója. Fotó: Mirkó István

Jókai Mór több volt, mint író vagy politikus

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Jókai Mór több volt, mint író. A nemzet hűséges szolgájaként a márciusi ifjak egyikeként sorsfordító pillanatok részese lett. Felidézte, hogy Jókai az 1848-as forradalom jogköveteléseinek lejegyzője, a magyar szó mestere és a magyar kultúra egyik legnagyobb alakja is volt, akinek szavait sokszor nagyobb figyelem övezte, mint a vezető politikusok megnyilatkozásait.

Jókai Mór álmokat szőtt, igazságot keresett, hősöket adott. Mindezeket a legkeményebb években is

– folytatta beszédét Sulyok Tamás, majd kiemelte, hogy Jókaira olyan emberként tekintettek és tekintenek a mai napig is, akinek művein keresztül a magyar nemzet lelke szólalt meg, és aki hitével, optimizmusával a legreménytelenebbnek tűnő időkben is támaszt nyújtott a reményteleneknek. 

Sulyok Tamás beszédében kiemelte, hogy Jókai Mór több volt, mint író, politikus, vagy hazafi: igaz magyar volt. Fotó: Mirkó István

– A magyar reményvesztettség idején arról írt, milyen szép és nemes dolog magyarnak lenni, és optimizmusával tartotta a lelket elcsüggedt nemzetében. Szemére is vetették sokan, hogy miért nem a valóságot írja meg. Pedig azt tette, csak úgy, ahogy ő látta, ahogyan akarta látni. 

Megmutatta, hogy milyen lehetne a nemzet. Mikre is lehet képes, mit is érhet el. Nem a valóságot hallgatta el, hanem a lehetőségeket tárta föl. Eszményített, mert hazája volt számára eszmény, és annak lakói voltak számára hősök – mondta a köztársasági elnök.

Sulyok Tamás beszédében kiemelte az ideák és jó példák fontosságát, melyekről Jókai akkor is mesélt, mikor az államfő szavaival élve: némaságba rekedt a nemzet. – Őt sosem hagyta el a bizakodás, ha a magyarról volt szó, és ezt a hitet másokra is át tudta sugározni. Számára a nyelv és a történetmesélés volt az igazi fegyver, és ezekkel győzni tudott.

Fél évszázadon keresztül volt nemcsak a legolvasottabb író, hanem a legrajongottabb magyar is

A köztársasági elnök arra is felhívta a figyelmet a csaknem százfős megemlékező tömeg előtt, hogy Jókai életműve messze túlmutatott a szépirodalmon: társadalmi és politikai hatása legalább annyira megkerülhetetlen, mivel nemcsak szépíróként, hanem országgyűlési képviselőként, gondolkodóként és közíróként is fontos eredményeket ért el.

Sulyok Tamás és Móczár Gábor a megemlékezés előtti pillanatokban. Fotó: Mirkó István

Sulyok Tamás rámutatott, hogy nemcsak nemzedékek sora nőtt fel Jókai művein, hanem tulajdonképpen ő volt az első, akit széles társadalmi rétegek olvastak, és aki megszerettette a magyarok többségével az irodalmat, de kortárs íróink is rengeteget köszönhetnek neki, mivel kikövezte számukra az utat, amelyen mindmáig járhatnak. – Jókai Mór több volt, mint fantasztikus író. Több, mint a legnagyobb magyar irodalmi életmű megalkotója. Annál is több volt, mint egyedülálló kultúraformáló, és több volt, mint a hazájáért áldozatot hozni kész forradalmár, vagy a magyar Országgyűlés tiszteletben álló tagja. Több, mint egyike múltunk nagyjainak:

Jókai Mór mindez volt, de ezeknél mégis több. Igaz magyar. És ebben az igaz magyarban egyszerre volt jelen a tehetség és a fáradhatatlan munkabírás, a forradalmár és a megfontolt politikus, a magyar szabadságért küzdő és a mások szabadságát is egyszerre tisztelő ember.

– fejezte be beszédét Sulyok Tamás.

Jókai az itt nyugvó személyekkel ápolt kapcsolatai révén is ezer szállal kötődik a Fiumei úti Sírkerthez – emelte ki Móczár Gábor, megemlítve mások mellett Blaha Lujzát, akivel szomszédok voltak Balatonfüreden; Ady Endrét, aki Nagyváradon üdvözölte a fiatal feleségével odaérkező idős írót; Laborfalvi Rózát, akivel a forradalom emblematikus szerelmespárja lettek; Kossuth Lajost, akinek temetésén Jókai beszédet mondott; vagy Révay Mórt, aki díszkötetes sorozatban jelentette meg a nagy író műveit.

A  bicentenáriumi megemlékezésen főhajtással fejezte ki tiszteletét Jókai Mór síremlékénél és koszorút helyezett el Sulyok Tamás és Móczár Gábor mellett többek között Jókay Károly, az író oldalági leszármazottja, Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság képviselői és Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.