Sulyok Tamás rámutatott, hogy nemcsak nemzedékek sora nőtt fel Jókai művein, hanem tulajdonképpen ő volt az első, akit széles társadalmi rétegek olvastak, és aki megszerettette a magyarok többségével az irodalmat, de kortárs íróink is rengeteget köszönhetnek neki, mivel kikövezte számukra az utat, amelyen mindmáig járhatnak. – Jókai Mór több volt, mint fantasztikus író. Több, mint a legnagyobb magyar irodalmi életmű megalkotója. Annál is több volt, mint egyedülálló kultúraformáló, és több volt, mint a hazájáért áldozatot hozni kész forradalmár, vagy a magyar Országgyűlés tiszteletben álló tagja. Több, mint egyike múltunk nagyjainak:
Jókai Mór mindez volt, de ezeknél mégis több. Igaz magyar. És ebben az igaz magyarban egyszerre volt jelen a tehetség és a fáradhatatlan munkabírás, a forradalmár és a megfontolt politikus, a magyar szabadságért küzdő és a mások szabadságát is egyszerre tisztelő ember.
– fejezte be beszédét Sulyok Tamás.
Jókai az itt nyugvó személyekkel ápolt kapcsolatai révén is ezer szállal kötődik a Fiumei úti Sírkerthez – emelte ki Móczár Gábor, megemlítve mások mellett Blaha Lujzát, akivel szomszédok voltak Balatonfüreden; Ady Endrét, aki Nagyváradon üdvözölte a fiatal feleségével odaérkező idős írót; Laborfalvi Rózát, akivel a forradalom emblematikus szerelmespárja lettek; Kossuth Lajost, akinek temetésén Jókai beszédet mondott; vagy Révay Mórt, aki díszkötetes sorozatban jelentette meg a nagy író műveit.
A bicentenáriumi megemlékezésen főhajtással fejezte ki tiszteletét Jókai Mór síremlékénél és koszorút helyezett el Sulyok Tamás és Móczár Gábor mellett többek között Jókay Károly, az író oldalági leszármazottja, Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság képviselői és Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!