Az őserő és a zene kozmikus varázsereje a Vágtázó Halottkémek koncertjein

Idén ötvenéves a Vágtázó Halottkémek zenekar. Több mint egy évtized után, május 9-én lépnek fel újra a Budapest Park színpadán, ahol jubileumukat és az év elején megjelent Fellázad a semmibe vett öröklét című lemezüket ünneplik egy különleges szeánsszal. Az estét a Platon Karataev nyitja, amely áprilisban megjelenő, Napkötöző című új albumát mutatják be. A fizikus, csillagász, író Grandpierre Atillával, a Vágtázó Halottkémek (VHK) és a Vágtázó Csodaszarvas zenekar frontemberével lemezbemutatójukról, az eltelt évtizedekről és jubileumi koncertjükről is beszélgettünk.

Grandpierre Attila Fotó: Mirkó István

A Vágtázó Csodaszarvast 2005-ben  új felállással, népzenészekkel hozta létre Grandpierre Atilla (Fotó: Mirkó István)

A Vágtázó Csodaszarvast 2005-ben régi terve szerint teljesen új felállással, népzenészekkel hozta létre Grandpierre Atilla. A magyar népzene legősibb rétegét, az eurázsiai lovasnépek zenéjét hagyományos, akusztikus hangszerekkel elevenítik fel. Eközben a VHK korábbi zenészei felvetették, hogy keltsék életre ismét a zenekart és 2009-ben Vágtázó Életerőként újjáalakultak. Ezt a nevet viszont nem tudta a közönség igazán megszokni, úgyhogy 2012-től ismét VHK-ként folytatták. 

Zenénk a kozmikus életerő világából jön, ahol az őserő és a zene kozmikus varázsereje egymást segítik. A legelragadóbb álmokból, a legmélyebb sejtésekből, ösztönösen születik, a próbákon és a koncerteken tovább fejlődik, éli az életét. Folyamatos útkeresés zajlott ötven éven keresztül. Minden lemezre készülve tovább erősödött bennem, hogy olyan zenét szeretnék, ami évtizedek múlva is maradandó érték. Aztán jött az Életzuhatag lemez, amit úgy éreztem, nem lehet felülmúlni

– mondta.

Grandpierre Atilla élete egyik legnagyobb ajándékának tekinti, hogy az író, gondolkodó Kolozsvári Grandpierre Endre fiaként született. Az édesapja olyan eszmékre hívta fel a figyelmét az élet alapvető kérdéseire vonatkozóan, amelyek gyújtó erővel hatottak rá. Arra is ő mutatott rá, hogy az összes zene közül a népzene az, ami örök, a műzene csak néhány ezer éves. – A népzenét természeti, vagyis kozmikus, elemi erő hajtja előre, és ez időtlen, örök erő, ahogy édesapám mondta. A kozmikus életerő a legteljesebb teremtőerő, ez a legteljesebb értékű zene, az őserejű népzene forrása, áthatja a Mindenséget, a néplélekben és az emberiség közös kollektív tudatalattijában él. Mindannyiunkban benne rejlik, de más irányú neveltetésünk, társadalmunk miatt rendszerint csak a passzív szókincshez hasonlóan, lappangó állapotban. Az a zene érdekelt, ami örökértékű, ami a lélek legmélyét élteti, ami a kozmikus életerőből születik. Így született újjá a magyar népzene őserejű válfaja, amit aztán a VHK-val és a Vágtázó Csodaszarvas zenekarral tudtam megszólaltatni – foglalta össze a zenekar frontembere. 

A jubileumi koncerten fellép a Platon Karataev is. Megtudtuk, hogy a két zenekar közötti kapcsolat szoros, szinte generációs jellegű. 

A Platon Karataev egyik alapító-frontembere, Czakó-Kuraly Sebestyén a VHK egyik alapító tagjának, Czakó Sándornak a fia. Ez a zenei örökség valahol mélyen megjelenik a Platon Karataev munkásságában is, akik többek közt egy dupla feldolgozással (Halló, mindenség és Aláírhatatlan történelem) tisztelegtek a kultikus zenekar előtt. Mindkét formáció dalai a személyes és egyetemes létezés legmélyebb kérdéseit feszegetik, csak másként. 

A VHK és a Platon Karataev közös estéje nemcsak egy zenei program, hanem egy generációs, kulturális és filozófiai párbeszéd is lesz, amely az ötvenéves VHK és az új lemezét a Nap köré építő Platon Karataev történetének is kiemelkedő mérföldköve.