– Sokáig internetkutatással is foglalkoztam, így magam is állíthatom, hogy a régi, hömpölygő internet még teljesen más volt.
– Ez így van, a mai net nem a gyermekek tempójára van szabva.
– Mérhető ez a kognitív képességekben vagy a továbbtanulási eredményekben?
– Diákjaink rendkívül jól teljesítenek, az osztályok átlagosan 65–75 pontos felvételi eredménnyel mennek tovább oda, ahova akarnak. Pedig nem tudás, hanem közös eszmények alapján válogatunk. Ha kivesszük a digitális eszközöket a gyerekek kezéből, az hatalmas hasznot hoz, ezt ma már a szülők is tisztán látják és működtetik.
– „Ahogy a gyerekeinket neveljük, olyan lesz az ország” – szól a jelmondata. A műsoraiban szerzett tapasztalatait be tudja csatornázni az iskolai nevelésbe?
– Nagyon sokat segít a két terület egymásnak. Ha az iskolában felvetődött egy probléma, arról gyakran készítettem műsort, kiváló szakembereket meghíva, akiknek a véleményét aztán beépítettem a gyakorlatba. A tévés munkában pedig előny volt, hogy pontosan láttam a valóságot, ami az iskolákban zajlik.
– A gödi modell iránt már külföldön is nagy az érdeklődés. Hogyan látja az organikus pedagógia jövőjét?
– Folyamatosan érkeznek hozzánk itthonról polgármesterek, iskolák, iskolaalapítók, sőt legutóbb egy negyvenmillió diákot képviselő amerikai iskolafenntartó delegációja tanulmányozta a nálunk folyó művészeti képzést, a digitális világ kezelését vagy az évköri ritmust. A hazai terjedést mutatja, hogy Hollókőn most indul egy hasonló állami iskola. A munkánknak van mélyebb aspektusa is: a magyar állam a magyar kultúrára alapozódik. A néphagyomány ennek a legfontosabb talapzata, amit át kell adnunk. Tanítóink, tanáraink ezáltal magát a magyar államot is fenntartják.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!