Amit most láttunk, az egyfajta irodalmi „szobordöntögetés”

Jókai Mór művei időről időre különféle támadások kereszttüzébe kerülnek. Az elmúlt években egyes szakemberek úgy vélték, bojkottálni kellene a ­regényeit az oktatásban, mivel szövegei nehezen befogadhatók az iskolások számára. A napokban pedig Tóth Krisztina azt találta mondani egy interjúban, hogy Az arany embert le kellene venni a kötelező olvasmányok listájáról, mert a nőalakokat nem megfelelően ábrázolja. Tóth Krisztina kijelentéséről, a feminista filozófiáról, az intermentalitásról és a szélsőséges genderideológiáról beszélgettünk Horváth Júlia Borbála íróval, kulturális antropológussal

"Nem sérthetjük meg a másik érzékenységét, de hagynunk kell, hogy a miénket megsértsék" Fotó: Bach Máté

Horváth Júlia Borbála mintegy húsz éve foglalkozik nőtörténeti kutatással. Mint kifejtette: a feminista filozófia mérföldkőnek tekinti – ahogyan Hegel, Kant és Nietzsche is – a nők úgynevezett „férfias” cselekedeteinek elismerését. Lásd például Antigoné történetét, aki a törvényes tiltás ellenére eltemeti bátyját. A hasonló megnyilvánulások egyfajta köztes gondolkodásmódot, vagyis intermentalitást tükröznek. Ez manapság már természetes, mert a technika fejlődése, a megváltozott életforma, valamint az önfenntartás és az érvényesülés érdekében férfiak és nők naponta cselekszenek úgy és végeznek olyan feladatokat, amelyek korábban vagy csak férfias, vagy csak nőies szerepkörnek számítottak.

– A szélsőséges genderideológia viszont betegesen ragaszkodik a nemi sztereotípiákhoz, amelyek szerint például egy nőnek kinéző lény szükséges ahhoz, hogy legyen otthon ebéd, vagy az ingek kivasalva sorakozzanak a szekrényben. Ilyenformán a feminizmus egészséges egyenlőségre irányuló vívmányai háttérbe szorulnak, és a nők csoportját identitásukat váltogató se férfi, se nők is alkotják. A köztes vagy intermentalitás a szélsőséges genderideológia ellenében fogalmazza meg a szerepkörök megválaszthatóságát – de nem a biológiai nem megválaszthatóságát, mert az, akárhonnan nézzük: tény – hangsúlyozta a kulturális antropológus.

„Nem sérthetjük meg a másik érzékenységét, de hagynunk kell, hogy a miénket megsértsék”
Fotó: Bach Máté

Visszatérve Jókai Mórhoz, vitathatatlan, hogy művei nemzeti műveltségünk kincsei. Ha Az arany embert kiiktatjuk a közoktatásból, kiesik a nemzeti minimumból és a kulturális örökségből is.

– A politikai korrektség egyfajta stréber buzgalommá vált. Nem sérthetjük meg a másik érzékenységét, de hagynunk kell, hogy a miénket megsértsék. Ide jutottunk, és térdre ereszkedve illene fogadnunk, ha valaki a kulturális értékeinkre tör – mondta Horváth Júlia Borbála, aki szerint a női egyenjogúság témája rendkívül fontos és fejlesztendő, de nem így.

– Az ehhez hasonló megnyilvánulások leértékelik az eddigi vívmányokat, hiteltelenné teszik a konzervativizmushoz húzó feminizmust, nem beszélve arról, hogy a művészi szabadságot is gúzsba kötik – mutatott rá az írónő.