Férfi maradsz gyerek nélkül?

A gyermektelenséget és az azzal kapcsolatos félelmeket a férfiak szemszögéből, valamint testünk autonómmá válásának folyamatát láthattuk az Akkor majd a gólya és a Mestermunka című mozgásszínházi darabokban, a Nemzeti Táncszínház új épületében, a Budapest Táncfesztiválon. A Nemzeti Kulturális Alap által létrehozott Imre Zoltán-programnak köszönhetően egy este alatt két, egymástól teljesen különböző előadást tekinthettünk meg a hétvégén.

Szekáry Zsuzsanna
2019. 02. 25. 11:08
Mórocz Eszter és Peták Róbert szívszorítóan drámai alakítása után nehezen térünk magunkhoz Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ArtMan-estek részeként tavaly márciusban mutatták be a Trafóban az AMeNeSz – A meg nem született című előadást, amely női szemszögből jelenítette meg a gyermektelenséget és az azzal kapcsolatos félelmeket. Az alkotók közül ketten folytatták a közös munkát, és az Akkor majd a gólya című darabjukkal ismét ehhez a kényes témához nyúltak: hiánypótló új alkotásuk ezúttal a gyermektelen férfiak szemszögéből átélt traumákat mutatja be.

Az Antal Attila rendező-zeneszerző által megalkotott dallamok tökéletes aláfestést adnak a zaklatott, magányos, melankolikus képekhez, amelyeket Pál Dániel Levente – a darab írója és dramaturgja – állított össze megrázó önvallomásos monológokká és párbeszédekké, Jobbágy Bernadett rendező-koreográfus pedig színpadi képekké.

A közösségi alkotómunkával létrejött előadásban Kalmár Ákos, Lipka Péter, Peták Róbert és Mórocz Eszter alkotó előadók játékával először a magyarországi gyermektelenséggel kapcsolatos statisztikákba pillanthattunk be egy Bertolt Brechtet és Kurt Weillt idéző, egyszerre szomorú és groteszk dal formájában, majd főleg férfiakkal készült interjúkra alapozva mesélik el a nézőknek azt, ami egy férfinak elmondhatatlan.

Hogyan dolgozza fel egy fiatal férfi, hogy a kemoterápia miatt meddővé vált, de mivel feleségével gyermeket szerettek volna, ezért az utolsó lehetőség egy donor spermájának a beültetése volt? Hogy a gyermek az ő fia, de biológiailag mégsem az? Hogyan éli meg egy férfi a nő által eldöntött abortusz tényét, az apaság jogának elvételét?

Mórocz Eszter és Peták Róbert szívszorítóan drámai alakítása után nehezen térünk magunkhoz
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A darab egyik legszebb jelenete a Mórocz Eszter által előadott elvetélés tánca, majd az utána maradt űr és lelkiismeret-furdalás megjelenítése: a férfi, akinek erős támasznak kellett volna lennie, nem volt jelen a fájdalmas pillanatban, és inkább elmenekült az egész elől a saját lelkét ápolni. A tabukat feszegető kérdések pedig folytatódnak: hogyan hat az évek óta tartó sikertelen próbálkozás, az alternatívák keresése, a vetélés vagy az abortusz a párkapcsolatokra? Hogy maradhat férfi az, aki nem tud gyermeket nemzeni? Mit lehet tenni, ha belülről folyton emészt a „lélekrák”?

Az Akkor majd a gólya alkotói manír és giccses dráma nélkül, csupán a lecsupaszított félelmet, kétségbeesést, önámítást, dühöt, önsajnálatot, hiányérzetet jelenítették meg. A darab zenéje, szövege, koreográfiája és a hiteles alakítások szívszorítóan drámai és letisztult harmóniája teremti meg azt az egyedülálló és zaklatott világot, amelyből utána nehéz magunkhoz térnünk.

Cuhorka Emese és Molnár Csaba Mestermunka című első közös, önálló előadásában pedig egy ízig-vérig modern, szürreális mozgásszínházi darabot láthattunk, amely azt a kérdést boncolgatja, hogyan lesz a test önmagunk és mások mestermunkája, autonóm entitás.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.