Wagner 1956-ban Svédországba emigrált, az itt töltött időszak jelentőségéről számos köztéri szobra tanúskodik. Emléket állított a második világháború lengyel áldozatainak, de Selma Lagerlöf Nils Holgersson csodálatos utazása című regényének Márton lúdját is megformázta. Svédországban megismert második feleségével, Akiyama Chiyo képzőművésszel 1969-ben Japánba költöztek, ott építették fel saját műteremházukat, amelyhez a tárlaton is megjelenített, a keleti és nyugati kultúrákat egyesítő teaház tartozik. Legismertebb alkotása a budapesti Gellért-hegyen 2011-ben felavatott, meditációra hívó szoborcsoport, a Filozófiai kert, amely „egymás jobb megértésének” jegyében fogant. Az egyistenhitű vallásalapítók, filozófusok megformázásával Wagner Nándor arra kereste a választ, ami bennünket, embereket összeköt. A műcsarnoki kiállítás középpontjába állított, legkorszerűbb technológiával, 3D-nyomtatóval készült szobormásolatok most is együtt gondolkodásra hívnak.
Wagner Nándor 100 – kiállítás a Műcsarnokban
A száz évvel ezelőtt Nagyváradon született Wagner Nándorra nagyszabású kiállítással emlékezik a Műcsarnok. Életműve három korszakra tagolódik, és három országhoz, Magyarországhoz, Svédországhoz és Japánhoz kötődik. A hazai, pályakezdő időszakban készült művei közül ma is látható az 1955-ben felavatott dunaújvárosi, Vízhordó lány című kútszobor.