Fotó: Forgalmazó: Fórum Hungary
A kedvenc legnagyobb erőssége három fantasztikus színésznője: Olivia Colman élete alakítását nyújtja Anna királynő szerepében, aki az egyik pillanatban hisztérikus óvodás, a másikban zsarnoki uralkodó. A királynőnek fogalma sincs arról, hogy éppen ki irányítja, észszerűtlen, hektikus viselkedése megtört lelket palástol. Emma Stone olyan rafináltan játszik, hogy nehéz eldönteni, mikor hajtják őszinte érzelmek, és mikor próbálja manipulálni környezetét, Rachel Weisz könyörtelenül szókimondó Sarah-jából pedig csak úgy árad a határozottság. Ő a ház igazi úrnője, ugyanannyira főszereplője az udvarnak és a filmnek egyaránt, mint a királynő.
A kedvencnek mindössze egy hibája van: a történet nem elég izgalmas a karaktereihez. Nincs benne újdonság vagy fordulat, hacsak azt nem vesszük meglepetésnek, hogy a rendező nem varrja el a szálakat, és nem ad klasszikus lezárást a filmnek. Deborah Davis és Tony McNamara viszont szerencsére olyan forgatókönyvet írtak, amelyik a korhű, aprólékosan kidolgozott dekadens díszlet és barokk zene dacára képes bemutatni általában véve a politika és a hatalmi játszmák működését, méghozzá nagy adag humorral.
A kedvenc nem rendít meg, és nem vág tarkón, viszont olyan jól szórakoztat bizarr világával, hogy megéri a figyelmet.
(A kedvenc. Rendező: Yorgos Lanthimos. Ír dráma, 120 perc)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!