Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az Európai Parlament elfogadta a mémtilalomnak csúfolt törvényjavaslatot. A kötelezően alkalmazandó szerzői jogi irányelvet két éven belül kell minden államnak a jogrendszerébe integrálnia. A vitatott döntés az ellenzők szerint az internetszabadságot befolyásolja, a helyeslők viszont úgy vélik, a tartalomgyártók végre kötelezően megkapják a nekik járó jogdíjakat.
Tavaly nyáron még nagy többséggel ellene szavaztak a képviselők, szeptemberben viszont már zöld utat adtak. Most a zárószavazás sem volt egyértelmű, mindössze öt szavazat többlettel utasították el azt az utolsó pillanatban benyújtott módosító javaslatot, amely az egyik legvitatottabb cikkely (17) irányelvből való kivételéről szólt.
A 17. cikkely a közösségi tartalomszolgáltatókat kötelezi, hogy csak jogtiszta tartalmakat közölhetnek, különben felelősségre vonhatók. A rendelet kritikusai szerint ez végső soron az internet cenzúráját jelenti majd, mivel emberi erővel lehetetlen megoldani a netre naponta sokmilliós nagyságrendben felkerülő tartalmak szűrését. A mesterséges intelligenciával működő szűrőprogramok azonban nagy hibaszázalékkal dolgoznak, és valószínűleg a jogilag senkinek sem ártó mémeket is ki fogják szűrni. Ezek létrehozásához ugyanis a netezők nem jogtiszta filmkockákat vagy zenerészleteket használnak fel, ám netes megjelenésük mégsem sérti a szerzői jogokat.
Az Európai Parlament úgy fogalmaz, hogy az irányelv nem cenzúráz, mindössze „fokozza az internetes platformokra nehezedő nyomást, hogy méltányos módon díjazzák az alkotókat, akiknek a művei révén bevételhez jutnak”. Úgy vélik, az internet szabadságát nem befolyásolja a döntés, mivel „a felhasználók ezentúl is feltölthetnek tartalmakat az internetre, a platformok pedig továbbra is tárolhatják a feltöltéseket mindaddig, amíg tiszteletben tartják az alkotók méltányos díjazáshoz való jogát”.
A mémek a kivétel kategóriába esnek, mivel paródiának minősülnek, nem kell utánuk jogdíjat fizetni. Az irányelv nem írja elő az automatikus szűrők alkalmazását, mindössze az általánosan megvalósítandó célt határozza meg. Az már a techcégeken múlik, hogy ezt hogyan teljesítik. A parlament azonban elismeri, hogy szükség lehet „innovatív megoldásokra”, amelyek hiányában valóban dönthet úgy a YouTube például, hogy szűrőket alkalmaz.
Az irányelv másik vitatott pontja a 11. cikkely, amely jogdíj fizetésére kötelezi a hírszolgáltatókat, akik hírkivonatokat közölnek oldalaikon. A Google Newsnak, a Facebooknak, a Twitternek, a Yahoo-nak és az MSN-nek is fizetnie kell így a jogtulajdonos kiadóknak és újságíróknak. Andrus Ansip, az Európai Bizottság alelnöke éppen ezért nevezte különösen „nagy előrelépésnek” a 348 igen és 247 nem arányban elfogadott döntést, amely – véleménye szerint – egyesíti az európai digitális piacot, miközben megvédi az „online kreativitást”. Az egyik leghangosabb ellenző, a német Julia Reda képviselő viszont a netszabadság „sötét napjáról” beszél.
Szakértők szerint az új szerzői jogi irányelv hatásai nehezen megjósolhatók, különösen, hogy a Google bejelentette, ha egy újság a jövőben licencdíjat kér, akkor a Google News nem fogja közölni az adott cikket. Annyi biztos, hogy Németország és Spanyolország próbálkozott már linkadóval, de mindkét eset kudarccal végződött.
Balga Gabriella izgalmas feladatnak tartja, hogy életre keltse a karaktert.
A kérdés az, hazánk is vonzóvá tehető-e a multinacionális társaságok letelepedéséhez.
Hazánk egyik legrégebbi sportegyesülete az újpesti, amely számos bajnokkal büszkélkedhet.
Kulisszatitkokat ígér, de csak propagandát ad az Amerikai hajtóvadászat: Oszama bin Laden. Filmkritikánk.
Balga Gabriella izgalmas feladatnak tartja, hogy életre keltse a karaktert.
A kérdés az, hazánk is vonzóvá tehető-e a multinacionális társaságok letelepedéséhez.
Hazánk egyik legrégebbi sportegyesülete az újpesti, amely számos bajnokkal büszkélkedhet.
Kulisszatitkokat ígér, de csak propagandát ad az Amerikai hajtóvadászat: Oszama bin Laden. Filmkritikánk.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Balga Gabriella izgalmas feladatnak tartja, hogy életre keltse a karaktert.
A kérdés az, hazánk is vonzóvá tehető-e a multinacionális társaságok letelepedéséhez.
Hazánk egyik legrégebbi sportegyesülete az újpesti, amely számos bajnokkal büszkélkedhet.
Kulisszatitkokat ígér, de csak propagandát ad az Amerikai hajtóvadászat: Oszama bin Laden. Filmkritikánk.
Magyar szerző tollából jelent meg könyv az új pápáról. Recenziónk.
A The New York Times az ott tárgyalásokat folytató báró Madarassy-Beck Gyulával interjút közöl, amelyben a bankár lerántja a leplet a kisantant és Károlyi Mihály ellenséges propagandájáról.
Guillaume Faye archeofuturizmusáról, avagy konzervatív forradalom 2.0.
A BRICS-csoport tagjai aggodalmunkat fejezték ki a közel-keleti biztonsági helyzet további eszkalációjának veszélye miatt is.
A baloldalra kacsingató politikai elemző szerint sem kormányképes Magyar Péter és pártja.
Az utóbbi tíz napban 761 erdőtüzet regisztráltak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
