időjárás 3°C Aida , Karolina 2023. február 2.
logo

Sötét nap

Jancsó Orsolya
2019.04.11. 12:09
Sötét nap

Az Európai Parlament elfogadta a mémtilalomnak csúfolt törvényjavaslatot. A kötelezően alkalmazandó szerzői jogi irányelvet két éven belül kell minden államnak a jogrendszerébe integrálnia. A vitatott döntés az ellenzők szerint az internetszabadságot befolyásolja, a helyeslők viszont úgy vélik, a tartalomgyártók végre kötelezően megkapják a nekik járó jogdíjakat.

Tavaly nyáron még nagy többséggel ellene szavaztak a képviselők, szeptemberben viszont már zöld utat adtak. Most a zárószavazás sem volt egyértelmű, mindössze öt szavazat többlettel utasították el azt az utolsó pillanatban benyújtott módosító javaslatot, amely az egyik legvitatottabb cikkely (17) irányelvből való kivételéről szólt.

A 17. cikkely a közösségi tartalomszolgáltatókat kötelezi, hogy csak jogtiszta tartalmakat közölhetnek, különben felelősségre vonhatók. A rendelet kritikusai szerint ez végső soron az internet cenzúráját jelenti majd, mivel emberi erővel lehetetlen megoldani a netre naponta sokmilliós nagyságrendben felkerülő tartalmak szűrését. A mesterséges intelligenciával működő szűrőprogramok azonban nagy hibaszázalékkal dolgoznak, és valószínűleg a jogilag senkinek sem ártó mémeket is ki fogják szűrni. Ezek létrehozásához ugyanis a netezők nem jogtiszta filmkockákat vagy zenerészleteket használnak fel, ám netes megjelenésük mégsem sérti a szerzői jogokat.

Az Európai Parlament úgy fogalmaz, hogy az irányelv nem cenzúráz, mindössze „fokozza az internetes platformokra nehezedő nyomást, hogy méltányos módon díjazzák az alkotókat, akiknek a művei révén bevételhez jutnak”. Úgy vélik, az internet szabadságát nem befolyásolja a döntés, mivel „a felhasználók ezentúl is feltölthetnek tartalmakat az internetre, a platformok pedig továbbra is tárolhatják a feltöltéseket mindaddig, amíg tiszteletben tartják az alkotók méltányos díjazáshoz való jogát”.

Szerényi Gábor rajza

A mémek a kivétel kategóriába esnek, mivel paródiának minősülnek, nem kell utánuk jogdíjat fizetni. Az irányelv nem írja elő az automatikus szűrők alkalmazását, mind­össze az általánosan megvalósítandó célt határozza meg. Az már a techcégeken múlik, hogy ezt hogyan teljesítik. A parlament azonban elismeri, hogy szükség lehet „innovatív megoldásokra”, amelyek hiányában valóban dönthet úgy a YouTube például, hogy szűrőket alkalmaz.

Az irányelv másik vitatott pontja a 11. cikkely, amely jogdíj fizetésére kötelezi a hírszolgáltatókat, akik hírkivonatokat közölnek oldalaikon. A Google Newsnak, a Facebooknak, a Twitternek, a Yahoo-nak és az MSN-nek is fizetnie kell így a jogtulajdonos kiadóknak és újságíróknak. Andrus Ansip, az Európai Bizottság alelnöke éppen ezért nevezte különösen „nagy előrelépésnek” a 348 igen és 247 nem arányban elfogadott döntést, amely – véleménye szerint – egyesíti az európai digitális piacot, miközben megvédi az „online kreativitást”. Az egyik leghangosabb ellenző, a német Julia Reda képviselő viszont a netszabadság „sötét napjáról” beszél.

Szakértők szerint az új szerzői jogi irányelv hatásai nehezen megjósolhatók, különösen, hogy a Google bejelentette, ha egy újság a jövőben licencdíjat kér, akkor a Google News nem fogja közölni az adott cikket. Annyi biztos, hogy Németország és Spanyolország próbálkozott már linkadóval, de mindkét eset kudarccal végződött.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.