Valóságok közti átmenet

Gaál Katának és Várady Róbertnek mindössze fél óra különbséggel nyílt kiállítása március 27-én este a Várfok Project Roomban és anyaintézményében, a Várfok Galériában.

Gaál Katának és Várady Róbertnek mindössze fél óra különbséggel nyílt kiállítása március 27-én este a Várfok Project Roomban és anyaintézményében, a Várfok Galériában, amely egyike a rendszerváltás után alapított legrégebbi kortárs művészettel foglalkozó magánkézben lévő magyarországi kiállítóhelyeknek. Gaál Kata még szinte pályakezdő, 2017-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán, Várady Róbert viszont a galéria művészköréhez tartozó, több évtizedes szakmai múlttal bíró, Munkácsy-díjas alkotó. Gaál és Várady között életkorban, habitusban, szemléletben és az alkotói eljárás tekintetében is óriási a kontraszt, a látogató mégis óhatatlanul összeveti művészetüket.

Várady Róbert elvont, intellektuális festészetet művel. Hiperrealista táblaképein többnyire közönséges utcai járókelőket, hétköznapi embereket fest meg, akik között idősödő, pocakos, kopasz férfiak, középkorú nők és bájos fiatal hölgyek egyaránt láthatók. Festményein ugyanakkor mindig van valami furcsa és zavarba ejtő, valami oda nem illő, szokatlan, mondjuk a figurák arca előtt lebegő kör vagy négyzet, tehát a mindenki által ismert valóságtól elrugaszkodó elem, esetleg maga a vizuális kontextus.

Szereplőit ugyanis gyakorta helyezi fiktív térbe, mint ahogy azt a Kiterjesztett valóság I. című alkotáson is teszi, amelyen sci-fibe illő zöld nyáklaphoz hasonló fal előtt, ugyanebből az anyagból készült talajon állva különböző beállításokban ábrázolja karaktereit. A Hideg, kiszámított világ című képen, amelyen mintha az utcán sétáló emberek és a Tetrisz játék virtuális valósága találkozna egymással, ugyanígy jár el. Képei, dacára a figurális ábrázolásmódnak, nehezen értelmezhetők, a professzionális technika és az ismétlődő koncepció sivár, steril, lélektelen hatást gyakorol a befogadóra.

Gaál Kata: Productive Ground I. Jóformán hulladékból építi fel világát

Gaál Kata munkái a Project Roomnak nevezett Várfok Galéria-filiáléban Várady képei után kimondottan üdítően hatnak, oldják a Várady Róbert művei keltette kellemetlen idegenségérzést. Gaál kiszuperált fatáblákra és fafiókokba applikált, vegyes technikájú kollázsokat készít, amelyeken ócska efemer anyagokat, főként újságpapírt, csokoládépapírt, buborékfóliát és fóliára nyomott képeket kombinál textilanyagokkal. Jóformán hulladékból építi fel nagyobbrészt figurális művekből álló, figyelemre méltó világát. Alakjait farmer-, póló- és egyéb textildarabokkal öltözteti fel – ezeket gombostűvel tűzi falapra –, így téve őket egészen valóságossá.

Gaál célja a mű realitása és a valóság közti átmenet elhomályosítása, amelyet az ötletes textilapplikálás mellett a – képszélek kiegészítésével kivitelezett – munkáiról szó szerint lelógó alakok tovább erősítenek. Gondoljunk csak a gyerekekkel benépesített játszótéri idillt ábrázoló képeire vagy a jól ismert budapesti helyszínen, a Reáltanoda utcában játszódó, Keresve sem találunk című alkotás egyik női alakjára, aki miközben az egyik kezével szelfit készít magáról, a másik kezével valódi szívószállal felszerelt üdítőspoharat lógat ki a képből.

A különösen megkapó Példaképek című sorozat munkái is jól példázzák az eltérő realitások finom összeeresztését. A művész ugyanis a leselejtezett fatáblákra létrára emlékeztető elrendezésben erősített léceket, így a létrafokok mögül lesnek ránk az egészen valóságosnak tetsző, szuperhősjelmezekbe bújtatott gyerekek.

Gaál Kata művei szoros kapcsolatot teremtenek a nézővel, szinte elhitetve vele, hogy ahogy a művek figurái képesek kilépni megteremtett valóságukból, ő ugyanúgy képessé válhat belépni az ő világukba.

(Várady Róbert Az érzékelés viszonylagossága és Gaál Kata Iskolapélda című kiállítása május 4-ig látogatható keddtől szombatig 11 és 18 óra között a Várfok Galériában és a Várfok Project Roomban – Budapest, Várfok utca 11. és Várfok utca 14.)