Hív a gyár

Eddig a negyedét hívták vissza javításra, felújításra a gyártók annak a mintegy 43 millió autónak, amelyeknek az európai hatóságok nyomására az előírásosra kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátását.

Eddig a negyedét hívták vissza javításra, felújításra a gyártók annak a mintegy 43 millió autónak, amelyeknek az európai hatóságok nyomására az előírásosra kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátását a 2015 őszén kirobbant dízelbotrány után. A súlyos késlekedés tényét a The ­Irish Times szerint a Brüsszelt és a nemzeti kormányokat állandóan ostromló Transport & Environment (T&E) szakmai környezetvédelmi lobbicsoport állapította meg. „Az Európa-szerte jelenleg tapasztalható csigatempó megengedhetetlen. Az ágazatnak négy év állt rendelkezésére a dízelbotrány kitörése óta, de még a saját ígéreteit sem teljesítette a kocsikban talált károsanyag-kibocsátási manipulációk elhárítására. Itt az ideje, hogy a kormányok bekeményítsenek, és kötelezővé tegyék a visszahívásokat az egész Európai Unióban. Ez semmilyen új törvény bevezetését nem követeli, mindössze politikai akarat kérdése” – intézett dörgedelmet az illetékesekhez a szervezet egyik mérnöke.

A számok azt mutatják, hogy a kibocsátási botrány középpontjában álló Volkswagen EA 189 jelű, 1.6 és 2.0 literes dízelmotorok visszahívásában Németország jár elöl, 99 százalékot teljesítettek, más típusokból 70 százalékot hívtak vissza. Őket követik a finnek 95, az osztrákok és a portugálok 86 százalékkal, míg Dánia 85, Írország pedig mindössze 70 százalékon áll. A legrosszabbul teljesítő ország Románia, a kelet-európai állam 37 százalékkal kullog a sor végén. A T&E szerint a késlekedés katasztrofális hatással van a közegészségügyre. Ráadásul a nyugati nagyvárosokban betiltott öregebb dízelautókat Európa más országaiban adják el, ahol ezt még a technikai követelmények megengedik.

A dízelbotrány kirobbanása óta a hatóságok szigorúbban vesznek más tényezőket is; a figyelmet már nem kerülik el a benzines autók sem, illetve már nem csak a szoftverhamisításra ugranak az illetékesek. Németországban például a múlt hónapban 210 ezer Opel Adam és Corsa visszahívását rendelték el a károsanyag-kibocsátási limit túllépése miatt – írta a Bild am Sonntag. A lap szerint a nitrogén-oxid-kibocsátás volt magas, ami szakértők szerint inkább a dízelüzemű gépjárművekre jellemző. A visszahívás konkrét okaként azt nevezték meg, hogy az Adam és a Corsa egyes 2018-as és 2019-es benzines modelljeiben a lambda-szonda nem elég tűrőképes nagy sebességnél, s 50 ezer kilométer megtétele után az alkatrész annyira elöregszik, hogy a jármű a hátralévő élettartama alatt már nem képes teljesíteni a kibocsátási normát. Az Opel szerint a hiba szoftverfrissítéssel kiküszöbölhető, s már elkezdte értesíteni ügyfeleit.

A modellekből 54 ezer németországi vevőknél van.

A Porschénál is zajlik az élet. A sportluxusautó-gyártó is nemrég jelentette be, hogy 340 ezer Cayenne és Panamera modellt rendel vissza az automata sebességváltó potenciális meghibásodása miatt. A VW csoport szóvivője szerint egy törékeny összekötő alkatrész miatt megszakadhat a kapcsolat a tengelykapcsoló és a váltómű között, s ez azt eredményezheti, hogy a jármű parkolópozícióban is elindulhat. A 340 ezer érintett autóból 100 ezer 2002-es gyártmányú, és az Egyesült Államokban, 25 ezer pedig Németországban található.

A Fiat Chrysler Automobiles (FCA) viszont nemigen ússza meg a pereskedést. Egy Claire Reynolds nevű Jeep Wrangler-tulajdonos azért perelte be a gyártót, mert az állítólag nem törődött a jármű kormányrendszerének feltételezett biztonsági problémájával – jelentette a The Detroit News. A felperes szerint az első tengely és a lengéscsillapító hibás tervezése vagy gyártása miatt a kormánykerék nagy mértékben rázkódik utazósebességnél vagy amikor változik az út minősége. A hölgy a jelenséget halállengésnek nevezte el. A vád a 2015 és 2018 között gyártott Wranglereket érinti, s úgy néz ki, csoportos per lesz az ügyből. A perirat nem említ áldozatokat vagy sebesüléseket, viszont felpanaszolja, hogy az FCA tudott a hibáról, de nem figyelmeztette a leendő tulajdonosokat. A Fiat Chrysler tudomása szerint a kormánykerék rázkódása rendszerint karbantartási hiányosságokra, utólag beszerelt hibás alkatrészekre vagy nem megfelelő keréknyomásra vezethető vissza. Ezt a vélekedést támasztja alá egy másik Wrangler-tulajdonos közlése is, miszerint a halállengést azután tapasztalta, hogy kihozta a kocsiját a szervizből. A most folyó perben a felperes azt kéri, hogy az FCA vásárolja vagy hívja vissza a járművet.

Akad problémája a Fiat Chryslernek más típusával is. A gyártó nemrégiben döntött úgy, hogy világszerte visszahív több mint 60 ezer Alfa Romeót, mivel a járművek alkalmazkodó sebességtartó automatikája nem minden esetben kapcsol ki, sőt inkább gyorsít annak ellenére is, hogy a vezető padlóféket nyom. A visszahívás a 2017–2019-es Giulia szedánokat és az ugyanezen évjáratú Stelvio crossovereket érinti, amelyek fékvezérlő szoftverét kell majd frissíteni, illetve korrigálni. Az FCA emellett hangsúlyozta, hogy nincs tudomása a hibához köthető balesetről vagy sérülésről.

Az elektromos autók is messze vannak még a tökéletestől, ezt példázza, hogy az Audi nemrégiben önként visszahívott 1644 e-tron elektromos városi terepjárót potenciális akkumulátorhiba miatt. Egy hibás furattömítés folytán ugyanis nedvesség szivároghat az akkumulátorba, ez pedig rövidzárlatot, rosszabb esetben tüzet okozhat (eddig még egyik sem történt). Az e-tron rendszere egyébként ellenőrzi az akkumulátor nedvesedését is, s ha előfordulna ilyesmi, sárga figyelmeztető jelzés gyullad ki a műszerfalon – írja a Wired technológiai hírportál. Az amerikai Tesla és a kínai NIO elektromos autók akkumulátorai viszont kigyulladtak párszor, s ezek a nagy sajtóvisszhangot kiváltó esetek sokakban kételyt ébresztettek az e-autók iránt – pedig statisztikák és felmérések mutatják, hogy az e-járművek akkumulátorai kevésbé gyúlékonyak, mint benzines vagy dízeltársaiké.

Nyugdíjazták a Bogarat

Nyolc évtizednyi történet és két generációváltás után megszűnt a legendás Volkswagen Bogár gyártása. Az utolsó, harmadik generációs Beetle július 10-én gördült le nagy ünnepség közepette a mexikói Pueblában működő gyár szerelőszalagjáról, hogy elfoglalja helyét a VW helyi múzeumában. A gyár azonban nem marad üres, a gépsorok átalakítása után új, kompakt városi terepjárókat (SUV) szerelnek majd össze az észak-amerikai piac számára. A wolfsburgi konszern tavaly szeptemberben jelentette be, hogy 2019-ben leáll a 2012 óta futó modell gyártásával, de előbb összehozta a Beetle Final Edition szériát kupé és kabrió változatban. Az eredeti, ikonikussá vált Bogarat Ferdinand Porsche tervezte az 1930-as évek derekán, születésénél Adolf Hitler bábáskodott 1938-ban. A farmotoros kiskocsit – amelyet hollywoodi sikerfilmek sora népszerűsített – 1972-ig gyártották Európában, a Mexikóba áttett gyártás 2003-ban szűnt meg. Élettartama alatt több mint 21 milliót adtak el belőle, túlszárnyalva a Ford T modelljének eladásait. A második generáció első darabjai 1998-ban gördültek ki a gyárkapun.