Kilencedik rendezése talán eddigi legszemélyesebb alkotása Quentin Tarantinónak. Óda a filmkészítéshez, Hollywood aranykorához, a hatvanas évekhez, amikor még minden romlatlannak és csillogónak tűnt, és léteztek még igazi filmsztárok. Teljesen más, mint amit megszokhattunk tőle, nem dominálnak benne a harsány, pörgős párbeszédek és a túltolt vérgőzös erőszak, a történet sem valakinek a küldetés- és/vagy bosszúeposza.
A teve, a sivatag gyönyörű hajója
Az Öböl-térség beduin hagyományait újjáélesztik a túl gazdag és gyökértelen fiatalok.