Hazaszeretet és jóakarat

A Makótól néhány kilométerre délnyugatra fekvő Kiszombor nemcsak Árpád-kori rotundájáról nevezetes, de arról is, hogy a településen egy délvidéki nemesi családnak több egykori kúriája is fönnmaradt.

A Makótól néhány kilométerre délnyugatra fekvő Kiszombor nemcsak Árpád-kori rotundájáról nevezetes, de arról is, hogy a településen a – szocialista korszakban magtárként használt – „tornyos” Rónay-kastély mellett a délvidéki nemesi családnak több egykori kúriája is fönnmaradt. Az egyikben, a Rónay Lajos által az 1850-es évek elején építtetettben (amelynek helyén korábban is nemesi lakóház állott), márciusban nyílt meg A zombori Rónay család emlékezete című állandó kiállítás.

Az aradi illetőségű, de bajor nemesi családból származó, húskereskedelemmel és sörfőzéssel foglalkozó Oexel Mátyás (1729–1803) 1781-ben nyolcvanezer forintért vásárolta meg az uralkodói kincstártól a mintegy nyolcezer katasztrális hold méretű zombori uradalmat és annak nagyjából százhúsz jobbágyát. Leszármazottai 1839-ben magyarosították zombori előnévvel Rónayra a családnevüket. Azért erre, mert egyrészt az alföldi pusztaságra – ahol birtokuk fekszik – utalt, másrészt mert az eredetileg „tervezett” Zombory családnév már foglalt volt.

A Jókai Mór A cigánybáró (1885) című kisregényéből ismert XVIII. századi bánsági viszonyok között tevékenykedő dinasztiaalapító és birtokszerző ős leszármazottai már a reformkori magyar nemzeti küzdelmek és az 1848/49-es események jeles szereplői voltak. Rónay János (1809–1867) táblabíró 1848-ban Torontál vármegye ország-gyűlési követe és az István nádor által vezetett, V. Ferdinánd királyhoz delegált küldöttség tagja, 1849-ben pedig szegedi városi tanácsos és az országos főtörvényszék tagja volt, akit a szabadságharc bukása után letartóztattak, s aki 1861-től Nagyszentmiklós országgyűlési követe lett.

Rónay Mihály (1818–1873) 1848-ban Csongrád megye alispánja, a helyi nemzetőrség szervezője és az első felelős magyar kabinet kormánybiztosa volt. Emiatt 1849-ben előbb halálra, majd nyolcévi várfogságra és vagyonelkobzásra ítélték. 1854-ben szabadult az aradi várfogságból. Később csongrádi alispán, majd Csongrád megye országgyűlési követe lett. Rónay Móric (1813–1890) Torontál megye főjegyzője, 1848–49-ben alispánja, majd 1871-től főispánja. Rónay Lajos (1821–1891) – a kiállításnak otthont adó épület kialakítója és tulajdonosa – ugyanattól az évtől Csongrád megye főispánja.

Rónay Móric – olvasható a tárlat egyik tablóján – főispáni beiktatásakor, 1871 júniusában a következőket mondta: „Habár fényes tehetséggel nem bírok, oly két érzelem dagasztja keblemet, melyeket nehéz pályámon, mint biztos vezetőkül kínálkozó irányadókat tekintek. Egyik: zsenge ifjúságomtól fogva bennem lángoló hazaszeretet, másik a jóakarat, mellyel szeretett megyénk jólétét s boldogságát előmozdítani szándékozom, s életem fő feladatául tűzöm ki.”

A kúria fölső szintjén kialakított kiállítótérben a család jeles alakjai portréinak reproduk­ciói, a birtokok térképei és vázrajzai mellett egyszerűsített családfa is helyet kapott. Több tablón és roll-upon számos életrajz és családtörténeti momentum olvasható: köztük az épület utolsó tulajdonosa, Rónay Aladár sorsa is, aki a kommunista diktatúra elől Ausztráliába volt kénytelen menekülni. Ugyanakkor eredeti fényképek is láthatóak bekeretezve a falakon. Mindezek mellett eredeti Rónay-bútorok (amelyek vagy a kastélyból, vagy valamelyik kúriából valók) tekinthetőek meg a millennium korát megidéző enteriőrben, amelyet korabeli ruhák másolatai – Rónay Aladár (1864–1915) és felesége, Blaskovich Borbála viseletei (festmények alapján) – tesznek színesebbé. Kiemelendő az az érintőképernyős multimédiás alkalmazás, amely Kiszombor története, a Rónayak múltja és a település emlékhelyei (köztük József Attila egykori szálláshelye) bemutatása mellett a község múltját ismertető kisfilmet is tartalmaz.

Marosvári Attila makói történésznek, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára munkatársának, a tárlat kurátorának célkitűzése az volt, hogy ne csak a kiszombori magyar nemesi család életét és mindennapjait idézze meg a kiállítás, de a Rónayaknak a Délvidék – elsősorban Torontál, kisebb mértékben Csanád és Csongrád vármegye – XIX–XX. századi modernizációjában vállalt szerepét is bemutassa.

(A zombori Rónay család emlékezete. Rónay-kúria, Kiszombor, Szegedi utca 1. Megtekinthető: pénteken 13 és 17 óra, szombaton 10 és 13 óra között)