Új néven született újjá és egészült ki terekkel és funkciókkal a városligeti Olof Palme-ház. A Városliget régmúltja szép. Közelmúltja lepusztult. Jelene átalakuló. És a jövője? Kérdéses.
A lassan egy évtizedes Liget Budapest-fejlesztéseknek minden bizonnyal újabb szakasza kezdődött el a budapesti politikai változásokkal. Az biztos belőle, ami már készen áll: ilyen a megújult, régi szépségét visszanyert Olof Palme-ház is, amely mostantól Millennium Háza néven fogadja a látogatókat. Születése – mint oly sok minden más a Városligetben és egész Budapesten – az Osztrák–Magyar Monarchia fénykorához kapcsolódik.
A vasúti építkezéseiről ismert Pfaff Ferenc neoreneszánsz stílusú tervei alapján 1885-ben épült fel az Országos Általános Kiállításra műcsarnok céljából; az építtető a főváros volt. A birodalmi eklektika tündöklése idején megvalósult ház szép arányaival, sűrű díszítményeivel, szobraival és különösen a homlokzatot díszítő Zsolnay majolikáival elnyerte a korabeli nagyközönség tetszését.
Fotó: Havran Zoltán
A külcsín azonban nem minden: Ferenc József is támogatta az itt létrejövő kiállítást, egy későbbi tárlatot pedig Tisza Kálmán miniszterelnök nyitott meg, ám a Városliget mélyén álló épület kissé kiesett a forgalomból. Ráadásul kiderült, hogy a pompás műcsarnok szűkös és alkalmatlan erre a funkcióra. Egy évtizeden belül el is döntötték, hogy még nagyobb és még pompásabb műcsarnokra van szükség – a Hősök terén, a Szépművészeti Múzeummal szemben álló épület született ebből az elhatározásból, rögtön 1896-ra.
Kiállítások rendezésére így is használható maradt az épület: történelmi képtár, majd orvostudomány-történeti tárlat működött a falai között, később negyven évig a Fővárosi Múzeum központi, várostörténeti kiállítóhelyeként szolgált. Sok más középülethez hasonlóan utolérte a világháborús végzet: a harcokban súlyosan megsérült, egy évtizedig üresen állt, mire újra élet költözhetett a falai közé. A szocializmus évtizedeiben szobrászművészek műhelyeként funkcionált, majd ez lett a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye. Az utóbbi évtizedekben aztán utólag beépített emeletek, gányolt megoldások, kényszer szülte stúdióterek szabdalták szét az egyre enyésző épületet. Egészen mostanáig. Két éve még a kiürített, kibelezett épülettel találkozhattak az arra sétálók, most viszont már ifjúkori fényében láthatjuk. A Liget Budapest-fejlesztések keretében a feladat adott és egyértelmű volt: a háznak és környezetének vissza kell nyernie eredeti szépségét, de új, korszerű funkciókkal. A nyolcvanas években merénylet áldozatává vált svéd szocdem miniszterelnök helyett immár a magyar történetiségre koncentrálva a Millennium Háza nevet vette föl a a palotaszerű épület. Új minőségeiben a Városliget aranykorának bemutatására, valamint egy kávéház befogadására szolgál.
