Térhatás

Autóáradatban fulladozó fővárosunk élhetőbbé tétele aligha képzelhető el másképp, mint hogy az egybefüggő parkolóvá változott közterületek legalább egy részét visszakapják a várost használó emberek. Ez ma még utópiá­nak tűnik, de a Széll Kálmán tér megvalósult, és a Blaha Lujza tér, illetve a Népszínház utca tervezett átépítési koncepciója irányt mutathat. Mindhárom terv elkészítésében kiemelt szerepet kapott az Építész Stúdió.

A Blaha Lujza tér látványterve a Rákóczi úti fasorral Forrás: Építész Stúdió

– A Széll Kálmán tér újratervezésénél szempont volt, hogy amennyire lehet, adjuk vissza az embereknek a teret – emlékszik vissza Fialovszky Tamás, aki egy korábbi műholdfelvételen mutatja meg, hogy a tér harmadát buszparkoló foglalta el. – A milliónyi szempont és előírás miatt gúzsba kötve kellett táncolnunk, ennek ellenére sikerült valami használhatót alkotnunk.

– Szerettünk volna például még több fát ültetni, de a helyük kijelölésekor figyelemmel kellett lenni a közmű-védőtávolságokra, a közlekedési biztonsági zónákra. A tér be van hálózva felszín alatti közművekkel, ezért minden egyes fának hónapokon át kerestük a helyét – veszi át a szót Kenéz Gergely, aki felvázolja, hogy a térstruktúra megalkotásánál miként vették figyelembe a gyalogosforgalom áramlási irányait.

A Blaha Lujza tér látványterve a Rákóczi úti fasorral
Látványterv: Lépték-Terv Kft.

A fákat illetően Fialovszky csak annyit fűz hozzá, hogy a Széll Kálmán tér képe (2016 májusában adták át) csak tíz-húsz év múlva lesz olyan, amilyennek tervezői elképzelték.

– Komoly harcot kellett vívnunk a vasútüzemiekkel azért, hogy a villamossínek a tér síkjával megegyező burkolt felületbe integrálódhassanak – mondja. – Nincsenek balesetek, igenis együtt tud élni a gyalogosforgalom a korlátozott sebességű villamosforgalommal, mindez csak megszokás kérdése. A legyező alakú metrókijárati épület lebontása nálunk is felmerült, de amikor megpillantottuk az átadáskori fotót, egyértelművé vált, hogy ez egy mérnökileg izgalmas és karakteres épület. Mindössze az csúfítja el, hogy az évek során – mint guanó egy korallzátonyra – rárakódott, hozzáépült egy sor bódé, pékség, telefonáruda, bankautomata, álmennyezet, amelyek igénytelen módon elfedték az eredeti mérnöki koncepciót. A szlömösödés megismétlődésének azonban fennáll a veszélye, sőt első jelei már fel is tűntek. A minimalista építészet csak addig mutat jól, ameddig tiszta, nem lelakott, nem elhanyagolt. A szlömösödés azzal fenyeget, hogy a hanyatlással együtt visszatér a feketemunkás-piac és a férfiövárusok hada is. Mindez az üzemeltető felelőssége.

A Főkertnek persze nincs könnyű dolga, miután igen sok a kivitelezési hiba, kezdve azzal, hogy a fabútorok nem az általunk előírt anyagból készültek, egészen odáig, hogy nem működnek a burkolatba helyezett fénycsíkok. Arra azonban nincs mentség, hogy a falfirkákat, illegális ragaszokat nem mossák le a falakról, és a legyezőépület üvegfelületeit sem tartja tisztán az, akinek a feladata volna.

A ma még zöldmentes Népszínház utca is megújul egészen a Teleki térig
Kép: Építész Stúdió

Az Építész Stúdiót a Blaha Lujza tér újratervezésébe is bevonták a Közlekedés Kft. alvállalkozójaként. Ezúttal is a műholdfelvételek tanulmányozásával kezdték, amelyeken jól látható, hogy az autóforgalom ezt a teret is felfalta: ma a Blaha háromnegyedrészt autóparkoló a nyolcsávos Rákóczi út és a négysávos József körút határolta területen. A zebrák nem kötik össze a tér sarkait, ezért az emberek lezüllött, „a város mindenkié” mozgalom szellemében itt alkoholizáló lumpen csoportok miatt rémessé vált aluljárón át kényszerülnek keresztüljutni.

A munkában ugyanazzal a Lépték-Terv táj-építészeti irodával közösen dolgoztak, amellyel a Széll Kálmán teret is megtervezték. A közlekedést ezúttal sem lehetett megváltoztatni, és a Rákóczi út átépítésével, elképzelt sávcsökkentésével sem lehetett számolni. A cél ezúttal is az volt, hogy a tér teljen meg újra élettel, kultúrával, zöldfelületekkel. Ehhez meg kell szüntetni a felújításra váró Corvin Áruház, illetve a sajtóház helyén néhány éve épült Europeum bevásárlóközpont előtti parkolókat a szervizutakkal együtt. Ezzel létrejön két háztömbnyi egybefüggő tér, amely elég nagy ahhoz, hogy az északi oldala mentén nyolc, a keleti oldalán négy sávon hömpölygő autóáradat zajterhelése ellenére ismét találkozóhellyé váljék. Ehhez a teret a Rákóczi út mentén nagy kiterjedésű zöldfelületekkel, fákkal igyekeznek elhatárolni a forgalomtól – azt remélve, hogy az utaktól legtávolabb eső részeken kellemes lesz tartózkodni, az áruházak utcaszintjén kialakítható kerthelyiségekben időzni, alkalomadtán rendezvényeken részt venni. Ez utóbbiak céljára 120 négyzetméter alapterületű kulturális épületet terveztek. Azért csak ekkorát, mert a felszín alatti közművek, fagyökerek és a szabályozás miatt nagyobbra nem volt lehetőség. Az épület funkciói még nem kiforrottak, de egy mobil színpad sok mindenre kínál lehetőséget, tartalommal való megtöltésére már be is jelentkezett a Színművészeti Egyetem. A tér József körúttal határos keleti szélén helyet kapó, átlátszó, hasáb formájú épület köré ovális alakú LED-háló kerülne, amely vizuális művészeti elképzelések megvalósítására kínál lehetőséget.

A részben fővárosi, részben állami forrásból megvalósuló beruházás négymilliárd forintot emészt fel, de ebben benne van az aluljáró, valamint a két áruház közül induló Somogyi Béla utca felújítása is egészen a Gutenberg térig. A téren lévő fák száma 26-ról 65-re, a zöldfelület pedig a szinte nulláról ezer négyzetméterre nő, sőt elképzelhető egy fasor is a Rákóczi út közepére. A BKK honlapja szerint a másfél évesre kalkulált építkezésnek már meg kellett volna kezdődnie.

A Blaha Lujza tér átépítéséhez kapcsolódik Józsefváros főutcája, a Blahába torkolló Népszínház utca Teleki térig való teljes megújítása is, amelyre a VIII. kerület adott megbízást a Főmtervnek, amely az Építész Stúdióval, a Lépték-Tervvel és a Közlekedési Kutatóval közösen dolgozott ki javaslatot. Itt is hasonló volt a megbízói igény, mint az említett két tér esetében: legyen valahogy élhetőbb az utca, amely ma úgy fut át Józsefvároson, hogy egyetlen fa sincs rajta, viszont annál több autó. A probléma gyökere azonban ezúttal a földfelszín alatt van. Az utcaszelvényt a közművek olyan szinten behálózzák, hogy ez meg is magyarázza, miért nincsenek fák.

A feladat legproblémásabb része, hogy meg kell tisztítani az út egyik oldalát a közművektől, mert egy fasor érdekében föld alatti védőtávolságokat kell kialakítani. Ez praktikusan az út északi fele, ahová nyáron besüt a nap. A tervezők mindenekelőtt kiterelték innen a buszokat, és felszámolták az utcai buszgarázst. A csökkentett autóforgalmat a villamossínekre terelve, a parkolósávokat felszámolva nyertek egy félutcányi, korzóvá felértékelődő, díszburkolatos járdát az utca mindkét oldalán, ahová nem lehet parkolni, ellenben élettel tölthető meg.