időjárás 30°C Ibolya 2022. augusztus 7.
logo

Átváltozások

Tóth Ida
2020.01.17. 09:45

Legfeljebb egy-két mondatot szokás szánni az illusztrációra. Keresztes Dóra a legjobbak közül való, sokoldalú tervezőgrafikai tevékenysége – könyvillusztrálás, tipográfia, plakáttervezés, színházi látványtervezés – mellett animációs filmeket készít, és autonóm képzőművészettel is foglalkozik. Ágh István Három nap egy esztendő című népmesegyűjteményét színes linóleummetszetekkel illusztrálta, ám az eredmény több, mint egy illusztrált kötet. Képei nem szemléltetik vagy megjelenítik az olvasottakat, hanem hozzátesznek, a maguk módján értelmezik is a tartalmat.

Egy igen kényelmetlen, róka fogta csuka, csuka fogta róka szituációval például, amelyben ráadásul ember helyettesíti a ravaszdit. Kifacsarodott, összetapadt állapot, egymásrautaltság – ez a bőség ára a sajátos életfelfogást tükröző, A csuka nevében című mesében. Carpe diem! A cigánynak váratlanul minden kívánsága teljesül, így kerül heccből, csak úgy, bemondásra egy gyerek a királykisasszony hasába, s ezzel végleg összefonódik két, egymáshoz sehogy sem illő személy sorsa. Hogy mi lesz az otthoniakkal, a sátorban élő rajkókkal? A szurtos gyerekek igen színes életképet nyújtanak, a feleség meg bizonyára a sátorban maradt, mert róla nem szól a fáma, a cigány a királykisasszonnyal evickél a továbbiakban. De A csuka nevében az átváltozások meséje, a halpikkely pénzzé, a csuka királykisasszonnyá is változhat, ami mindjárt más megvilágítást ad az összeforrt testeknek. Az illusztráció pedig a mesének.

Keresztes Dóra alkotásai első látásra is kapcsolódnak a népművészethez, és nemcsak a felszínen – formájukkal, színeikkel –, hanem lényegileg is visszaadják annak szemléletét. Képeinek a háttere – még ha üres, fehér – is beszédes, a minta által kiharapott forma értelmet ad a maradék, kitöltetlen résznek, amely életre kel, felesel a színes rajzzal. A sík papíron kitágul az üzenet, hasonlóan a kalotaszegi varrottashoz, melynek a világa a maga teljességében, sajátos összefüggéseivel együtt körülveszi az írásos hímzést. Fehér háttérben piros virágminta? Ugyan, ha jobban megnézzük, kiderül, hogy a díszpárnáról emberi arc tekint ránk vissza, s ha akarjuk, ha nem, elementáris erővel közvetíti világképét. Keresztes Dóra rajzainak hatása alól sem vonhatja ki magát az olvasó. Ezeket a rajzokat is olvasni kell, akárcsak az írásos hímzést. Aki kiolvassa, tágas összefüggések birtokosává válik.

Illusztrációt fejtegetni egyfajta keresztrejtvény. Az alkotó számíthat az előző művészgenerációkon edzett, gyakorlott olvasói szemre: Réber László alapján ismerjük fel a Janikovszky-könyveket, Lázár Ervin történeteit is a mester klasszikussá vált vonalaival együtt értelmezzük. Akár egy sormintába is belelátjuk a krokodil zöld recéjét (bocsánat, hátának páncélszerű szarupikkelyét), ami fűcsomóként folytatódik, csak hogy továbbvezesse szemünket a húsevőtől a zsákmányig, feltárva ezzel az emberi kapcsolatok dinamikáját.

Keresztes Dóra hasonlóan mestere az átváltoztatásnak. Illusztrációival látni tanít. És a mesegyűjtemény szerzője, Ágh István költő szintén képekben gondolkozik, így aztán bőséggel tárja elénk a népmese metaforáit: „a ruhaszállító csillag az égre kerekedik”, az elrabolt világmindenség a nyeregkápán lóg. A szerző nem rejti véka alá, mit gondol a meséről: csoda és ajándék, nem is feltétlenül gyerekeknek. A gyűjtemény végén található interjúban Ekler Andrea a mesék forrásáról faggatja a szerzőt, aki Bartók Bélával vallja: „a nép nem finomkodik”, „a mesemondó teljes egyénisége megnyilvánul a történetben”.

Ágh István köztudottan nem szószátyár. Szűkszavú és lényegre törő. Hiteles elbeszélőként maga is belekeveredik a történetekbe, vagyis engedi, hogy bekebelezze a mese világa. „S hogy, hogy nem, a sarkantyúm taraja felszegte a zsákot, Duna, Tisza, Dráva, Száva kiömlött a szobába, s az a sok víz elvitte a násznépet magával. Sodort a víz minket is, de én valahogy a szárazra kapaszkodtam. […] A násznépet még most is húzogatják, ha bele nem fúltak. Ittak rá, ennyi lett, a mesének vége lett, egész falu részeg lett.”

(Ágh István: Három nap egy esztendő – Magyar népmesék Keresztes Dóra rajzaival. Nap Kiadó, Budapest, 2019, 225 oldal. Ára: 3885 forint)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.