Élharcosok életre-halálra

A fejlett nyugatiak által sokáig lesajnált Oroszország a fegyverkezési versenyben most óriásit ugrott. Ami felér az 1957-es szovjet műhold felbocsátásával, amellyel Moszkva jelezte, hogy felveszi a kesztyűt az Egyesült Államokkal szemben a hidegháborúban. Putyin ma félelmetes atomütőerővel rendelkezik, Amerika pedig csak kapkodja a fejét.

Tehát a világ hatalmai fegyvertelenek, ha feléjük száll rakományával egy ilyen orosz rakéta, a Föld bármely pontjára csapást tudnak mérni vele. Innentől kezdve kijelenthető, hogy Moszkva a világ ura? Azért nem eszik olyan forrón a kását. Az amerikai kutatók egy része nem hiszi el, hogy az oroszok az ilyen nagy sebességnél keletkező hőhatást – vagy kétezer fokra kellene felhevülnie – ki tudnák küszöbölni, magyarán: tűzgolyóvá válna az Avangard. Putyin is épp ezt a szót használta, csak éppen más szemszögből: olyan tűzgolyó, amely meteorként közelít az ellenséges célponthoz. Nem a minap került az orosz tudósok látószögébe a hiperszonikus, manőverezni képes hadászati atomrakéta: 2003 óta zajlanak a kísérletek. Az orosz kutatók több tudományos áttörést is elértek – számolt be róla még maga Putyin elnök, de különösebb részletekbe nem bocsátkozott. Egyik védelmi miniszterhelyettese arról beszélt, hogy úgy kell elképzelni, mintha „plazmában” repülne az Avangard, jelentsen ez bármit is.

Hol állnak az amerikaiak hasonló fegyvernem kifejlesztésével? A hiperszonikus eszközökről csak idén ősszel számolnak majd be – közölte a washingtoni védelmi minisztérium. Ha igazak a Moszkvából jövő hírek, akkor e téren elvesztette fölényét az Egyesült Államok. A fegyverkezésben ilyenre utoljára ’57-ben került sor a szovjet műhold felbocsátásával, Moszkva mindig Amerika mögött kullogott. Ám most Oroszország akár többéves előnybe kerülhet a nem ballisztikus atomhadászatban. Ez csattanós válasz az amerikaiak lenéző reagálásaira, azt sugallva: soha ne becsüld le az oroszokat, a legnehezebb helyzetből is fel tudnak kapaszkodni! Ez a meglepetés, vélik többen, legalább serkentően hathat az amerikaiak agyműködésére.

Az Avangard gyenge pontja, hogy az oroszok az indítását SS–19-es közép-hatótávolságú rakétával végzik. Ezt pedig az űrből az amerikaiak azonnal észlelik. Egy percük van a megsemmítési parancs kiadására, ami nem túl nagy idő. Ám azonnal meg kell hozni a döntést, nincs idő különböző egyeztetésekre. Ugyanis ha ezen a zónán túllépnek, akkor az Avangard feltartóztathatatlanul repül a célja felé. Az oroszok is tisztában vannak ezzel: ígérik, hogy az idén hadrendbe álló, ötödik generációs Szarmat interkontinentális ballisztikus nehézrakéta hiperszonikus képességekkel fogja felbocsátani az Avangardot. Az idősáv így lerövidül, ha egyáltalán létezik majd. Ehhez viszont tökéletes űrvédelem kell megfelelő űrbe telepített érzékelőkkel és megsemmisítő rakétákkal. Ehhez pedig minimum tíz évre van szüksége Amerikának – még akkor is, ha a költségek nem számítanak.

Létezik egy olcsóbb variáció is: tárgyalás Moszkvával. Igaz, Washington lépett ki a közepes hatótávolságú atomrakétákat korlátozó megállapodásból, az INF-ből, persze szerintük ez is az oroszok aknamunkájának a következménye.

A két atomhatalom közt egyetlen még érvényben lévő fegyverkorlátozási megállapodás létezik, a START szerződés, amely 2021-ben veszíti érvényét. A gyanú szerint Amerika felmondta volna ezt is, bízva abban, hogy Oroszország gazdaságilag nem fogja bírni az atomfegyverkezési versenyt. Az Avangarddal azonban más árnyalatot kapott a történet. Váratlan ajánlat érkezett Moszkvából: Lavrov külügyminiszter közölte, ha az amerikaiak komolyan gondolják, akkor Oroszország hajlandó bevonni a hadászati támadófegyverekről szóló START–3-alkudozásokba a Szarmat nehézrakétát is, amely felváltja a Vojevoda típusú ballisztikus interkontinentális fegyvereket. Ez gáláns ajánlat, szorult helyzetükben az amerikaiak feltehetőleg élnek vele.

A két hatalom – bár jól titkolják – atomfegyverkezési lázban ég. A Putyin beszédeit elemző nyugati szakértők megállapították, hogy szinte mániákusan ragaszkodik ahhoz a gondolatához: a világ még egyáltalán nem kerülte el az atomháborút. De mi történne, ha kitörne? – tették fel a kérdést az amerikai elemzőknek. Amerika győzne, igaz, nagy véráldozatok árán – ez volt a válasz. Jó lenne elkerülni ezt a változatot.