Korsó a kútra

Érintésmentes kiszállítás, link postások, csomagautomaták és rolleres futárok: ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor muszáj lesz házhoz rendelni. A koronavírus miatti kijárási korlátozás több iparágat döngölt a földbe, a multik mellett azonban a komoly bevételkieséssel küzdő hazai kisvállalkozásoknak és az éttermeknek is mentőövet dobhatnak a futárszolgálatok.

A cégek megkérték a futárokat, hogy tartsák be az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait. A kutya is kellő távolságban Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Mindennap megnézem, jött-e valami. Értesítő, levél, esetleg kis csomag: hamar kiderül, hogy a postás a járvány kitörése óta nem szeret felcsengetni, inkább bedob a postaládába egy visszadátumozott értesítőt. A harmadik emelet persze magasan van, a minap sem akart feljönni a futár a kétszer huszonöt literes virágfölddel, magától értetődőnek vette, hogy majd valaki leszalad, és felcipeli helyette. A társasházban nagy a jövés-menés, kézbesítők adják egymásnak a kilincset. De hát miért is jobb házhoz rendelni valamit akár látatlanban, és vállalni az esetleges visszaküldéssel járó macerát ahelyett, hogy elsétálnánk a boltig? A válasz kézenfekvő: azért, mert ezáltal minimalizáljuk az emberi kontaktusokat.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint ugyanis csekély az esélye annak, hogy valaki küldeményeken keresztül terjessze vagy kapja el a koronavírust. A WHO honlapján úgy fogalmaznak, hogy nyugodtan lehet csomagot rendelni az interneten, hiszen a legtöbb esetben a küldemények felületén a vírusok csupán néhány óráig képesek tovább fertőzni, miközben a küldemény átfutási ideje alatt, amely egy-két munkanap is lehet, az esetleges vírusok elpusztulnak. A veszélyt pedig tovább csökkenthetjük, ha a csomag felbontása után a dobozt nyomban a szemétbe dobjuk, és utána kezet mosunk.

Versengés a címekért

A The New York Timesban megjelent cikkben az Egyesült Államok legnagyobb futárszolgálatai állítják: egyetlen eset sem bizonyítja, hogy valaki az alkalmazottaik által kiszállított termékek dobozától kapta volna el a vírust. James Lloyd-Smith, a kaliforniai Berkeley Egyetem ökológiai és biológiai tanszékének professzora szerint csak feltételezés, hogy a Covid–19 hosszabb ideig életképes maradhatna dobozok felületén, viszont a postai alkalmazottak, a csomagelosztásban dolgozók és a futárok jóval nagyobb veszélyben vannak – pusztán a nagy számok törvénye miatt.

A vírus által jelenleg leginkább sújtott országokban pár nap alatt többszörösére nőtt az online vásárlás mértéke, feltehetően nálunk sem lesz másképp, hiszen a nagy cégek többsége már bezárta üzleteit, a kicsiknek pedig létfontosságú, hogy ne maradjanak hónapokig profit nélkül, ezért mindenáron ösztönzik az ügyfeleket a házhoz rendelésre. Az Amazon márciusban világszerte százezer új munkahelyet hozott létre kézbesítési hálózatához, hogy lépést tudjon tartani a kereslettel – most további 75 ezer dolgozót toboroznak.

Számos étterem és vendéglátóhely túlélése forog kockán. Magyarországon két nagy cég uralja a meleg étel szervezett házhoz szállításának piacát, a Wolt és a NetPincér. Saját felületükön listázzák a leszerződött éttermeket, a régebb óta működő NetPincéren országosan több mint 800 településről lehet rendelni, amelyek közül 28-ban üzemel már saját futárszolgálatuk is. Az elmúlt hetekben mindkét vállalat tapasztalt növekedést, rengeteg új étteremmel bővültek, és futárokat is felvettek, de egyelőre úgy gondolják, hogy bírni fogják kapacitással a rendelésszám felpörgését, és partnereik sem jelezték, hogy gond lenne az éttermi alapanyagok beszerzésével.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság legutóbbi állásfoglalása szerint a koronavírus – ahogyan a légúti betegséget okozó kórokozók többsége – cseppfertőzéssel és közvetlen emberi érintkezéssel terjed, főtt étellel tehát nem, a személyes kapcsolat kiiktatásával pedig a lehető legkisebbre csökkenthető a fertőzésveszély. Az éttermekben alapesetben is szigorú szabályok vonatkoznak az étel elkészítésére és a csomagolásra, amelyekre a cégek állítása szerint jelen körülmények között fokozottan odafigyelnek.

A cégek megkérték a futárokat, hogy tartsák be az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait. A kutya is kellő távolságban
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Azt hihetnénk, hogy az ételkiszállítás biztos üzlet egy jó étteremnek, a mostani kényszer előtt mégis sokan nyűgnek tekintették. Saját futárok tartása a legtöbb esetben nem érte meg üzletileg, hiszen az ebéd- és a vacsoraidő közötti holt időszakban többnyire malmoztak az alkalmazottak, mégis készenlétben kellett állniuk, hátha befut egy rendelés. A NetPincér és a Wolt arra jött rá, hogy a feladat kiszervezésével mindenki jól járhat, hiszen az éttermeknek csak az étel minőségéért kell felelniük, a logisztika már nem az ő dolguk.

Egyszerű a rendszer, nagyjából úgy működik, mint annak idején az Uber: ha valaki lead egy rendelést, az applikáció jelzi a legközelebb tartózkodó futárnak a lehetőséget. Az ételfutárok nem kapnak négy kilométernél hosszabb kiszállításra csomagot, és az applikáción bármikor megnézhetik, mennyit kerestek a munkába állásuk óta. Mindenki akkor és annyit dolgozik, amennyit akar, a megrendelő pedig valós időben nézheti a szolgáltató cég oldalán vagy az alkalmazáson, hogy merre jár az ebéd. Kavarodás esetén az ügyfélszolgálat beavatkozik.

Hegyi Zoltán ötvenkét éves, már egy éve dolgozik a konkurens NetPincérnek. Alvállalkozóként, szerződéses jogviszonyban, ahogy a két cégnél mindenki más is. Korábban utánfutóval szállított könyveket, most biciklin szeli a várost pizzákkal és sushival.

– Versenyhelyzetben vagyunk, hiszen a legközelebbi címet a leggyorsabbak kapják meg. Olyanok is beszálltak a kiszállítósdiba, akiknek ­korábban nem ez volt az arculatuk: magasabb kategóriájú éttermek vagy éppen népszerű street food láncok, ahová azelőtt ömlöttek a vendégek az utcáról, így nem szorultak házhoz szállításra. A hálózat tehát átformálódott: jelentősen többen lettek, hiszen mindenki a túlélésre játszik. A legjobban pörgő szereplők most is a nagy multik – summáz Zoltán, aki elmondja, hogy onnan lehet tudni, melyik hely a legnépszerűbb, hogy az étterem előtt akár 10-15 futár is várja a felvételét.

Szünet a diszpécsertől

Ahogy a nagy élelmiszerláncok korábban olajozottan működő házhoz szállító rendszere egy hónapja befagyott, és csak óriási mázlival lehet időpontot foglalni az online bevásárlásra, Hegyi Zoltán szerint kész ételt is egyértelműen többen és többet rendeltek az elmúlt hetekben.

A jól teljesítő futárok most sokat tudnak keresni. Óránkénti két-három kiszállítással havonta nettó ­250-300 ezer forint volt korábban az elfogadható, ez az összeg most jelentősen megnőtt. A biciklis futár elárulja, hogy azért tudunk beszélni éppen most, mert fél óra múlva műszakfelvétele van. Ők idősávok szerint dolgoznak: Zoltán az egyes csoportban van, ami azt jelenti, hogy válogathat, mikor szeretne munkába állni, míg a hármasban már csak a leeső, rosszabb műszakok maradnak. Bicikli, motor, autó: ezek a legelterjedtebb szállítási formák, de vannak extrém esetben gyalogos futárok, segway-en dolgozók vagy görkorcsolyázó, esetleg rollerező kollégák is. A külső, nagyobb kerületekben értelemszerűen csak az autó működik a távolságok miatt.

Zoltán heti öt napot dolgozik, felváltva vállal hosszú és rövidebb napokat. Otthonról negyed tizenegykor kell elindulnia ahhoz, hogy tizenegyre beérjen a felvételi zónába, onnantól pedig este kilencig gyakorlatilag folyamatosan úton van. Ha mosdóba kell mennie, megpróbálja valamelyik étteremben elintézni. Ha enni akar, kérhet szünetet a diszpécsertől, de ezt is el szokta intézni gyors lebomlású ételekkel, szőlőcukorral vagy müzliszeletekkel. Elmondása szerint nem kötelező a védőfelszerelés, ő viszont mindig maszkban kézbesít. Jogszabály ugyan sehol sem írja elő a maszk hordását a futároknak, hiszen alapvetően a használatban sincs egységes álláspont, belső szabályzatukban a cégek ettől függetlenül kötelezhetik a munkavállalójukat arra, hogy hordjon maszkot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy általában nem teszik ezt meg.

A járvány megjelenésével egyébként a cégek megkérték a futárokat, hogy tartsák be az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait. Felhívták a figyelmüket arra, hogy kerüljék a fizikai kontaktust, rendszeresen fertőtlenítsék az eszközeiket, illetve a kezüket. Arra is van iránymutatásuk, hogyan fogják meg a csomagokat ahhoz, hogy a legkisebb eséllyel legyen direkt kapcsolat az emberek között, illetve megkérték az éttermeket arra, hogy ahol csak lehet, biztosítsák számukra a kézmosási lehetőséget.

Előtérbe kerülnek az érintkezésmentes módszerek. Kínában és általában Távol-Keleten az ételrendelés nagyon népszerű gyakorlat, ám a járvány kitörése miatt a forgalom a felére esett vissza az év elején. A piac válasza az érintésmentes szállítás bevezetése volt: január 26. és február 8. között a megrendelők nyolcvan százaléka már ezt a lehetőséget választotta az ázsiai országban, az előző év azonos időszakához képest ráadásul négyszeresére nőtt az élelmiszer-rendelések száma is.

A futárok sok esetben már nálunk sem találkoznak a vásárlókkal, ugyanis utóbbiak jelezhetik, ha az ajtó elé vagy a kapuhoz kérik megrendelésüket. Az érintésmentes kiszállításnak köszönhetően azok, akiket hatósági házi karanténra köteleznek, szintén fogadhatnak futárokat ilyen módon.

– Nagyon aranyos reakciókat kaptam már. Az érintkezésmentes átadásnál nekem két-három méterről meg kell várnom, hogy átveszi a rendelést a vásárló, egyszer volt olyan, hogy a kisfiú utánam kiabált az ajtóból, hogy „hősök vagytok!”. Van olyan idős ember, aki rögtön beszélgetést kezdeményez, sokan azért rendelnek, hogy legalább valamilyen interakciójuk legyen gyakorlatilag bárkivel. Ilyenkor pár pillanatra meg szoktunk állni beszélgetni – meséli Zoltán. Mások is azt emelik ki, hogy az emberek inkább támogatóak, és kedvesen fogadják őket, a borravalót akár előre otthagyják egy kis edényben az érintkezésmentes kiszállításkor is. Hiába van több munka, nem olyan ideges, feszült a mostani tempó, mint amilyen mondjuk a karácsonyt megelőző hetekben szokott lenni. Stresszes időszak, ám az emberek valahogy mégis a jobb arcukat mutatják.

Előny az alapos városismeret

A futárszolgálatokhoz olyanok is csatlakoztak az elmúlt hetekben, akik egyik pillanatról a másikra veszítették el a munkájukat, de a taxisoknak is jó átmeneti opció lehet a kiszállítás. Zoltán elmondása szerint sokan is jelentkeznek, ­tehát nemcsak a kereslet nagy, de komoly várólisták is vannak egyes cégeknél. Ahhoz, hogy valaki jól végezze ezt a munkát, szerinte nem árt az alapvető városismeret: nem most kell megtanulni robogózni, vagy feleleveníteni az elhalványult, gyerekkori bringás tudást. Ismerni kell a forgalmat, még ha az a kijárási korlátozások miatt átmenetileg lazább és lassúbb is.

– A városnak van egy ritmusa, amelyet fel kell tudni venni, akkor tudsz benne haladni. Ehhez gyakorlat kell. Tisztelni kell a közlekedést. Sem a felvétel sebességére nem vagy hatással, sem pedig a leadásra, hiszen előbbi az éttermen múlik, utóbbi pedig azon, hogy mennyi ideig várat a megrendelő, mire ajtót nyit. Az egyetlen dolog, amire befolyással vagy, az az, hogy mennyi idő alatt érsz oda – húzza alá Zoltán.

Ő a semmi máshoz nem hasonlítható szabadságérzés miatt szereti csinálni. Szerinte olyan embernek való ez az életmód, aki szeret együtt lélegezni a várossal, és képes nagyon gyorsan és okosan döntéseket hozni. Folyamatosan változó, őrült üzem kint lenni a forgalomban. Lélekjelenlét kell ahhoz, hogy adott esetben az éttermek dolgozói, a vásárlók, a forgalomban részt vevők reakcióit kezelni tudja az ember. A vírus szempontjából Zoltán nem érzi veszélyesebbnek ezt a munkát, mint ha elmenne bevásárolni egy élelmiszerboltba vagy drogériá­ba. Mint fogalmaz: vannak veszélyei, és szokás mondani, hogy addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik – ő pedig naponta kimegy a kúthoz.