A kötetben közölt 98 – köztük 86 román, tíz francia és két angol nyelvű – dokumentum nagy részét bukaresti levéltárakban kutatták fel a szakemberek, de a kolozsvári egyetemi könyvtár digitalizált gyűjteményében is találtak vonatkozó iratot. Ezeket egészítették ki román forrásközlésekben, kiadványokban már megjelent okmányokkal. Magyar fordításban először olvashatók, egyes esetekben magyarázó jegyzetekkel.
A válogatásba I. Ferdinánd román király egyik interjúja is bekerült. Ezt a The Times brit napilapnak adta 1919 márciusában, példát szolgáltatva arra, miként lehet meghamisítani a történelmet: „Ha a szövetségesek észrevennék Románia tönkretett állapotát, mind Magyarországot, mind Bulgáriát rég kötelezték volna arra, hogy visszaszolgáltassanak sok mindent abból, amit elloptak, a veszteséget, amely most is megnyomorít minket.”
Ami az erdélyi magyarok megítélését illeti, sokatmondó Frank Rattigannak, Nagy-Britannia bukaresti ügyvivőjének jelentése George Curzon brit külügyminiszternek arról a beszélgetésről, amelyet 1919. november 27-én Bukarestben folytatott Iuliu Maniuval, a nagyszebeni kormányzótanács elnökével. Ebben kiemelte: az erdélyi magyarok képtelenek megbékélni a gondolattal, hogy az ország román lett. Minden olyan alkalmat kihasználnak, amellyel a románokat lejárathatják. Majláth Károly gyulafehérvári római katolikus püspök például kijelentette: egy brit tisztnek álcázott románt küldtek hozzá látogatóba, aki olyan történetet talált ki, amely a letartóztatásához vezetett, írja Rattigan. Az igazság az, hogy egy Baerlein nevű brit újságíró látogatta meg, és mivel sokkolta a püspöknek a vendégek jelenlétében használt „áruló” nyelvezete, jelentette a román hatóságoknak. Az egyházi elöljárót ezért kényszerlakhelyre ítélték…
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára tudományos munkatársának gyűjteményét a szakterület kutatói is friss, „ropogós” forrásként tanulmányozhatják.
(Románia és az erdélyi kérdés 1918–1920-ban – Dokumentumok. Magyar történelmi emlékek – Okmánytárak sorozat. Szerkesztette: L. Balogh Béni. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest, 2020, 258 oldal. Ára: 2900 forint)
