A magyar jogrendben mentességet élveznek a szerzői jogdíj megfizetése alól azok az egyébként még jogdíjköteles szellemi termékek – tudományos művek, zenedarabok, vizuális és irodalmi alkotások –, amelyeket oktatás céljára használnak fel. A távoktatás elindulása előtt a tanároknak erről ennél sokkal többet nem is kellett tudniuk, Jókaival és Máraival, Kodállyal és Mozarttal egyformán dolgozhattak. Az oktatás az iskola falai között zajlott, zömében tankönyvekből vagy olyan anyagok felhasználásával, amelyek kimondottan erre készültek, és e falak között is maradtak.
A távoktatás egyik napról a másikra nemcsak az új technikát, de az anyagválasztás nagyobb szabadságát is meghozta, ami magában hordozhatja annak a veszélyét, hogy felkerülnek a nyílt világhálóra olyan szövegek, művek, amelyeknek még nem ott lenne a helyük.

Fotó: MTI/Vajda János
A szerzői jogról szóló törvény biztosítja a tantermi digitális oktatás jogi kereteit, a távoktatáshoz azonban szükség volt kiegészítésekre – tájékoztatta a Lugast Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. Jó példa erre, hogy egy kortárs vers az osztályban minden következmény nélkül felolvasható, de online platformon jogszerűen nem lenne megosztható. A távoktatás révén azonban ez most megtörténik. A vészhelyzet idejére ezért kormányrendelettel (25/2020. IV. 16.) módosították, pontosabban előbbre hozták az uniós jogharmonizáció miatt amúgy is előkészületben lévő szerzői jogi törvénymódosítást. Az volt a cél, hogy a diákok otthonról is ugyanolyan lehetőségekkel tanulhassanak, mint a tantermekben, azaz amit eddig csak az iskolában olvashattak, hallgathattak vagy nézhettek volna, azt most otthon is megkapják.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!