Biztonsági zóna

A tanárok imponáló rugalmassággal álltak át egyik napról a másikra a távoktatásra, ám miközben az új térben nagyobb szabadságot élvezhettek, a szerzői joggal kapcsolatos új szabályokat is alaposabban meg ­kellett ismerniük. Olyan művek is bekerültek ugyanis az online térbe, amelyeknek a kezelése körültekintést igényel.

Kiss Zoltán irodalomtanár online órát tart a Miskolci Herman Ottó Gimnáziumban. A jogismeret a járvány után sem évül el Fotó: MTI/Vajda János

A távoktatás felbátorította a magyartanárokat, és gyakrabban nyúltak a kortárs irodalomhoz, mint korábban. Főleg azok, akik már eddig is bátrabban kísérleteztek. A nemzeti köznevelési portál okostankönyveinek használatával vagy a Facebookon az online irodalomoldalt követve eleve könnyebben rá is találtak. Ezeken az oldalakon forrásmegjelöléssel szabadon lehetett elérhető, nem jogdíjas szövegekhez hozzájutni – kapjuk a tájékoztatást Zalay Szabolcstól, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium igazgatójától, aki kérésünkre megkérdezte az intézményben a szakos kollégákat tapasztalataikról.

Sz. szerint viszont, aki egy vidéki középiskola gyakorló tanára, ahogy neki sem, úgy valószínűleg még sok kollégájának sem jutottak eszébe a szerzői jogok. Három osztállyal dolgozott, ebből kettőt érettségire készített fel, és mindvégig szabadon búvárkodott az interneten. A kortárs irodalomból Dragomán György Cukor című novelláját dolgozta fel a diákokkal. Érdekes viszont a kérdésfelvetése: vajon a közösségi hálón közzétett saját készítésű feladatlapok nem esnek-e szerzői jogi védelem alá, hiszen ezeket ettől kezdve bárki felhasználhatja, módosíthatja, árulhatja. L. viszont azt mondja, nehezebb online tanítani, mint személyesen, és nem volt sem módja, sem ideje a netes „kalandozásokra”.

Zalay Szabolcs, aki maga is magyar szakos tanár, arra a kérdésünkre, nem hasonlóan nehéz-e egy kortárs mű a diákoknak, mint egy Jókai-regény, azt válaszolja: a posztmodern kortárs olvasása közelebb áll a mai diákokhoz, ugyanazon a nyelven beszél, mint ők, a környezet, a tempó is ismerős. Ám egy Esterházy Péter- vagy egy Dragomán György-mű olvasása sem könnyű feladat azoknak, akiknél hiányoznak azok a műveltségi elemek, amelyek nélkül ezek a szövegek nem érthetőek. Ebből a szempontból nincs különbség a kortárs és a klasszikus között. A XIX. századi irodalom megértéséhez legalább annyi speciális ismeretre van ugyanis szükség, mint a kilencvenes évek prózafordulatának megértéséhez.

A távoktatás speciális helyzetet teremtett a szerzői joggal védett művek esetében. Az új helyzetet mind a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), mind az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület érzékelte. Előbbi külön kiadványt állított össze a tanárok számára arról, hogyan kell és lehet bánni a világhálón a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakkal, utóbbi pedig online konferencián tájékoztatta az érdeklődőket, valamint közreadta Grad-Gyenge Anikó és Jókúti András Sorvezető tananyagkészítéshez szellemi tulajdoni szempontból című tanulmányát.

A magyar jogrendben mentességet élveznek a szerzői jogdíj megfizetése alól azok az egyébként még jogdíjköteles szellemi termékek – tudományos művek, zenedarabok, vizuális és irodalmi alkotások –, amelyeket oktatás céljára használnak fel. A távoktatás elindulása előtt a tanároknak erről ennél sokkal többet nem is kellett tudniuk, Jókaival és Máraival, Kodállyal és Mozarttal egyformán dolgozhattak. Az oktatás az iskola falai között zajlott, zömében tankönyvekből vagy olyan anyagok felhasználásával, amelyek kimondottan erre készültek, és e falak között is maradtak.

A távoktatás egyik napról a másikra nemcsak az új technikát, de az anyagválasztás nagyobb szabadságát is meghozta, ami magában hordozhatja annak a veszélyét, hogy felkerülnek a nyílt világhálóra olyan szövegek, művek, amelyeknek még nem ott lenne a helyük.

Kiss Zoltán irodalomtanár online órát tart a Miskolci Herman Ottó Gimnáziumban. A jogismeret a járvány után sem évül el
Fotó: MTI/Vajda János

A szerzői jogról szóló törvény biztosítja a tantermi digitális oktatás jogi kereteit, a távok­tatáshoz azonban szükség volt kiegészítésekre – tájékoztatta a Lugast Pomázi Gyula, az SZTNH­ elnöke. Jó példa erre, hogy egy kortárs vers az osztályban minden következmény nélkül felolvasható, de online platformon jogszerűen nem lenne megosztható. A távoktatás révén azonban ez most megtörténik. A vészhelyzet idejére ezért kormányrendelettel (25/2020. IV. 16.) módosították, pontosabban előbbre hozták az uniós jogharmonizáció miatt amúgy is előkészületben lévő szerzői jogi törvénymódosítást. Az volt a cél, hogy a diákok otthonról is ugyanolyan lehetőségekkel tanulhassanak, mint a tantermekben, azaz amit eddig csak az iskolában olvashattak, hallgathattak vagy nézhettek volna, azt most otthon is megkapják.

A védett művek így, tananyagként használva kikerülhettek az online térbe is, de csak azzal a feltétellel, hogy azokhoz kizárólag az oktatást végzők és az ezt igénybe vevők férhessenek hozzá. Vagyis csak biztonságos elektronikus hálózaton keresztül lehet közzétenni őket. Ez a korlátozás egyébként a Magyarországon kötelezően átültetendő uniós irányelvben is szerepel.

– Nem fordulhat-e elő, hogy akár hiba, akár szándékosság következtében mégis kikerülnek onnan a nyílt internetre jogdíjköteles művek? – kérdezzük az SZTNH elnökétől.

– A biztonságos elektronikus hálózathoz csak jelszó vagy egyéb, a szolgáltatáshoz kapcsolódó belépési azonosítás révén lehet hozzáférni. Ez esetben az iskolai tananyaghoz csak az iskolai oktatást végző tanárok és diákok juthatnak hozzá. A közösségi videómegosztó platformok nyilvános felületei nem minősülnek zárt rendszernek, ide tehát ezek a tartalmak nem vihetők ki, mert az már engedélyköteles. Ha a szabályokat mindenki betartja, nem kerülhet ki jelentős szerzői jogi védelem alatt álló anyag az internetre – mondja Pomázi Gyula.

Magyarországon 2020-ban azok a művek védettek, amelyeknek élnek a szerzőik, illetve 1949. január 1-je után haltak meg. (A lejárati idő a halál utáni hetven év.) Az ő alkotásaik nem használhatók korlátozás nélkül. Még a hagyományos oktatásban is vonatkoznak rájuk szabályok. Oktatási célzattal műveik átdolgozhatók, akár online módon is (lefordíthatók, megfilmesíthetők, nagymértékben megváltoztathatók, színpadra alkalmazhatók), de ezeket az átdolgozásokat kizárólag zárt online rendszerbe lehet feltölteni. Már az iskola honlapjára is csak a szerző vagy a jogörökös engedélyével lehet feltenni őket.

Tanulmányában a Grad-Gyenge Anikó és Jókúti András szerzőpáros e fontos szempontok mellett kihasználta a lehetőséget arra is, hogy a szerzői jogokról alaposabb összeállítást készítsen a tanároknak, oktatóknak, mivel nemcsak az online oktatás idejére van szükségük az idézés, az átvétel, a hivatkozás szerzői jogokat érintő internetes szabályainak ismereteire. Bármikor szükség lehet még rájuk.