A Balaton gyilkos hullámai

A Balaton bizony nem nagy tó. Ázsiában, Afrikában, Kanadában a hasonló méretű tavak nevét nem is ismerjük idehaza.

Balatonboglár, 2014. május 15. A partfalat csapkodják a hullámok a balatonboglári szabad strandon, ahol az erõs északi szél miatt kiöntött a Balaton 2014. május 15-én. MTI Fotó: Varga György Fotó: Varga György

A Balaton bizony nem nagy tó. Könyveink mindig dicsekesznek vele, hogy a Balaton Nyugat- és Közép-Euró­pa legnagyobb tava, mert területe majdnem 600 négyzetkilométer, a Genfi-tó, az utána következő legnagyobb állóvíz Európában meg csak 582 négyzetkilométer, valójában tehát nem sokkal kisebb. […] a mi Balatonunk kicsinyke kis tó. Egyik partjáról mindig látni lehet a másikat. Csak Tihanyból nézhetünk nyugatra úgy, hogy nem látjuk a tó nyugati végét s a víz az éggel látszik érintkezni. Ázsiában a Jang-ce-kiang-folyó torkolata olyan széles, hogy a folyó közepéről nem látni a partokat. Ne is beszéljünk az Amazonasz, délamerikai folyó óriási torkolatáról, mert az nagyobb, mint az egész Dunántúl.

[…] Ázsiában, Afrikában, Canadában az akkora tavaknak, mint a Balaton, még a nevét sem tudjuk. Messze elmarad a Balaton a svédországi Vanern- és Vattern-tavaktól, meg az oroszországi One­ga-, Ladoga- és Pejpusz-tavaktól. Hát még az óriási Kaspi-tó, meg az Aral-tó! Még öbölnek is kicsiny mellettük a Balaton! Óriások a keletafrikai, meg az észak­-amerikai nagy tavak. Csak az Alpok gyönyörű tavai: a Genfi, Boden, Vierwaldstatti, Maggiore, Como és Garda tavakkal lehet összehasonlítani s ezek közül mindegyiknél nagyobb.

A Balaton „kicsinységét” még inkább jellemzi sekélysége. A tó közepes mélysége, pontos, pedáns számítások szerint, rendes, közepes vízállás idején majdnem éppen pontosan 3 méter. Persze nem mindenhol egyforma mély. Az északi part felől indulva, a víz elég hirtelen mélyed le 2 méterre, aztán csak nagyon lassan mélyül 3, majd 4, némely helyen öt méterre. Ezek a legnagyobb mélységek az északi és déli part távolságának 2/3 részében vannak, a déli partokhoz közelebb. Innen délre haladva megint sekélyebb lesz a víz, de aztán a déli partoktól mintegy egy km távolságra egyszerre, hirtelen meredek lejtővel fölemelkedik a tófenék s

1 1/2 méter mélységű lesz, aztán nagyon sekélyen lapul ki a déli partokon. A tó rendes, legnagyobb mélységei tehát 4-5 méternyiek. Csak egyetlen kivételes, túlmélyült helye van a Balatonnak. Ez a hely közvetlenül a tihanyi rév előtt van, és 11 méternyi.

[…] A víz sekélységének igen érdekes hatása nyilvánul meg a tó hullámainak alakjában. A hullámok a sekélység miatt általában rövidek és aránylag magasak, sőt minduntalan átbuknak, tarajt okoznak. Emmiatt veszedelmesebbek, mint a mély tavak hullámai. Igaz, hogy a mély tavon magasabb és hosszabb hullámok járnak, de ezek nem tarajoznak, nem buknak át, tehát a csónak könnyedén siklik egyik hullámról a másikra, de a hullámok nem csapnak be a csónakba. A Balatonon éppen az a veszedelem vihar idején, hogy a hullámok átbukva, ráomlanak a csónakra, megtöltik vízzel és rendesen felfordítják. A tó közepén is tarajoznak a hullámok, azért vihar idején valami félelmes zöldes fehér színe lesz a tónak, mintha tajtékzó dühvel vicsorgatná a fogát. Nagyon szép, de félelmes látvány ez, nyílt csónakkal nem is szabadna a tavon messze bemenni a partoktól. Balatonfüreden az első vitorláshajó-építő volt az angol Young (mondd: jöng), a 80-as években. Mindig becsmérlőleg beszélt a Balaton hullámairól s az ő tört magyarságával igyekezett a tenger hullámait magyarázni. Utoljára akkorák lettek ezek a hullámok, hogy a tihanyi templomot is leverték volna a hegy tetejéről.

[…] Young úr egy szép tavaszi napon, amikor a jég már eltűnt a tóról, friss szélben kievezett a tóra. A halászok figyelmeztették, hogy alighanem vihar jön, ne menjen messze. Young nevetett rajta s az volt az utolsó szó, amit hallottak tőle, hogy „Fütyülöm a maguk Balatonra!” Aztán kitört az északi szél. Majd még jobban is megismerkedünk vele, ezzel a nagymesterrel. A tó elsötétedett, a hullámok kezdtek vicsorogni a tó belsejében.

Messziről látták még, hogy Young küzd a hullámokkal s vissza akar térni. Egyszer aztán dühös szélroham kapta föl a tarajzó hullámok habját, elhomályosult a láthatár s amikor tisztulni kezdett néhány perc múlva, a csónak nem volt többé látható. Megtalálták néhány nap múlva a déli parton felfordulva, de Young­ nem került elő többé soha.

Alkotása azonban itt maradt, mert az ő műhelyéből fejlődött ki lassankint a Yacht-Klub. Érdemes volna emlékét legalább egy táblával megörökíteni. Ezt vésném föl az emléktáblára:

Óh Természet! Szörnyű hatalmad előtt a kis ember / Egynapos életű lény, játszva a porba veted!

(Cholnoky Jenő: Balaton, 1936. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

Hetven éve, 1950. július 5-én hunyt el Cholnoky Jenő, a magyar földrajztudomány egyik legjelentősebb képviselője