Kun Béla megszöktetése

Hosszú tárgyalások, diplomáciai megbeszélések előzték meg Kun Béla megszöktetését.

Kun Béla (középen) a Tanácsok Országos Gyűlésén 1919 júniusában Fotó: - Forrás: MTI/Reprodukció

A Pesti Hírlapban megjelenik 1920. július 18-án: „Tegnapi számunkban röviden jeleztük azt a bécsi hírt, hogy Kun Béla, a magyarországi bolsevizmus véreskezű irányítója megszökött internálási helyéről, Steinhofból. Mára azután kiderült, hogy a haramiavezér nem szökött meg, hanem megszöktette az osztrák kormány. Hosszú tárgyalások, diplomáciai megbeszélések előzték meg ezt a szöktetést, amelyet gondosan kidolgozott útitervvel hajtottak végre. […] Kun Béla csütörtökön nagyobb társaságban ült vonatra. Kíséretében volt Varga Jenő és hír szerint Pór Ernő is. Csehország felé vették útjokat, de még Oderberg előtt leszálltak. Valószínűleg nem akartak lengyel területen át utazni, inkább Németországon és az Északi tengeren át mentek Pétervárra. Minthogy Rákosi, volt népbiztos, már két héttel ezelőtt elutazott Oroszországba, a vörös rémuralom vezetői közül most már csak Pogány és Landler van Bécsben, de ők sincsenek internálva.”

Az Ujságnak nyilatkozik gróf Teleki Pál, aki – miután gróf Bethlen István visszaadta megbízását július 14-én, mert a kormánypárt nem fogadta el a kormánylistáját – kijelölt miniszterelnökké lép elő. „A magyar kormány rövid időn belül lépéseket fog tenni az osztrák kormánynál Kun Béláék ügyében. Erélyes lépéseket fogunk tenni, csak annyit mondhatok.”

A 18-i Magyarország vezércikket közöl A vörös jaguár megszökött címmel. „Csak a duplán hályogos szemű nem látja, hogy egyazon kútforrásból táplálkozott a bojkottmozgalom és Kun Béla szöktetésének ikerterve. Talán a Budapesten rekedt népbiztosok pörének tárgyalása is siettette az aljas csempész-manővert, […] Kun Béla elinalt. Most utazik a Károlyi-Masaryk-féle Csehszlovákián, talán éppen rablott Tótföldünkön keresztül. A marxi elméleti tógába bújt kalandor rinaldói utazása, ha elkeserítő is az igazságszolgáltatás, bűn és bűnhődés etikai egyensúlyának szempontjából, egyért mégis vigasztaló. Tágra fogja nyitni szemét utolsó titkos híveinek is. […] Most másodszor is cserbenhagyta fellázított és fanatizált híveit, akiknek legutolsója is cserben kell hogy hagyja csattanós fordulóján ennek a mocskos tragikomédiának.”

A hazánk elleni elakadó bojkottról a Nemzeti Ujság információját a laptársak is átveszik.

Kun Béla (középen) a Tanácsok Országos Gyűlésén 1919 júniusában
Fotó: MTI/Reprodukció

„A Magyarországon járt angol munkáspárti küldöttség vezetője, Wedgewood ezredes, parlamenti tag, lapunkat a következő sorok közlésére kérte fel: »Felhívták a figyelmemet a Nemzeti Ujság június 20-i számára, amelyben a magyarországi bojkott szorgalmazásával vádoltak meg. […] A magyar bojkott szerfelett esztelen. Árt a munkásoknak, akiken segíteni akarunk, felkelti az egykori osztrák birodalom népfajai között a kicsinyes nemzetiségi ellentéteket, s terrorisztikus alakulatoknak esélyt nyújt arra, hogy érezhető reformoknak, valamint a jogrend és szabadság helyreállításának ellentálljanak.«”

A 14-i MTI-hírt a lapok lehozzák: „A félhivatalos osztrák Arbeiter Zeitung ma reggel vezető helyen hosszabb közleményben foglalkozik a magyar tisztek részvételével a június 27-én tartott állítólagos gyűlésen, amelyen az összes politikai foglyok, szociáldemokrata munkásvezetők és minden zsidó legyilkolását határozta volna el. A félhivatalos Arbeiter Zeitung e tervre való utalással követeli a magyar hadsereg lefegyverzését, amelyre mindenekelőtt a Magyarországgal szomszédos és az antanttal szövetséges országok haderejének felhasználását sürgeti.”

A Budapesti Hírlapban az is olvasható július 15-én: „A félhivatalos osztrák Arbeiter Zeitung e közleményeire hivatalosan megállapítják, hogy ez nem egyéb, mint a lapban már ismételten konstatált szemenszedett rágalom és durva hazugság. Az alkotmányos rend helyreállítása óta tiszti gyűlések Budapesten nem voltak. A félhivatalos Arbeiter Zeitungban név szerint fölsorolt tisztek közül június 27-én Ostenburg kapitány zászlóaljánál tartózkodott Székesfehérváron, Prónay őrnagy Miskolcon tartózkodott egy hivatalos kiküldetésen, Héjjas Iván már ez előtt leszerelt és nem tagja a magyar hadseregnek, Csáky gróf vezérkari ezredes régóta nyugdíjban van és birtokán gazdálkodik. […] A félhivatalos Arbeiter Zeitung a rágalmazás terén odáig vetemedik, hogy vezércikkében Soós hadügyminisztert, Berzeviczy vezérkari főnököt, Dáni hadosztályparancsnokot, Gömbös Gyulát, a MOVE elnökét és nemzetgyűlési képviselőt, valamint Magasházy Lászlót, a kormányzó szárnysegédét is a kitalált gyűlésen való részességgel vádolja meg. A félhivatalos osztrák Arbeiter Zeitung ilyen otromba rágalmait minden művelt ember, legyen az magyar vagy külföldi, bizonyára felháborodással utasítja vissza.”