Akikért a kolompok szólnak

Józsa Judit tizenegy éves korában mintázta első kisplasztikáját, egy keresztfára boruló székely asszonyt Szeretet címmel. Édesapja nemcsak a fazekasság mesterségének csínját-bínját adta át lányának, hanem azt is, hogy a művész csak tiszta forrásból meríthet. A kerámiaszobrász terrakotta kisplasztikái nem a hagyományos korongozással készülnek, hanem az általa kifejlesztett hajtogatással és mintázással. A művésznő kiállításai helyszínén, a Józsa Judit Galériában várt ránk.

2020.08.05. Budapest Józsa Judit keramikus, kerámiaszobrász Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Józsa Judit nagy tematikus kiállításai a magyar népművészet örökségérére és művészettörténészi tanulmányaira támaszkodva születtek meg: a Honfoglaló magyarok, a Táltosok és szentek, a Magyar mesevilág, a Magyar táncok. Minden tematikus kiállításához könyvet is írt, melyekben összefoglalta kutatásai esszenciáit. A Magyar család című majdnem életnagyságú szobrát, valamint Szent Erzsébetről és Szent Lászlóról készült alkotásait a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániának adományozta.

A galériára vezető lépcső lábánál a Múzsák kertje sorozat két szobra látható. A Magyarország-Anyaország című alkotása ideális elképzelés a hazánkról. A középen ülő Édesanya a Szent Koronát viseli a fején, ölében a kicsi baba a csángó magyarságot jelképezi. Körülötte a gyermekei: Erdély, Partium, Délvidék, Kárpátalja, Felvidék és a Sopron tájéki ruhába öltöztetett kislány gyöngyfüzérként kapaszkodnak össze, szét nem szakíthatóak. A másik szobrot Erdély címmel, Wass Albert múzsájaként mintázta meg.

A női alak kezében a napot és a holdat tartja, homlokán csillagot visel. Szoknyája a Nagybányáról származó hegyikristályból és más erdélyi ásványokból készült.

A galéria emeleti részén a Magyar nagyasszonyok című állandó kiállítás kapott helyet.

A terrakotta kisplasztikai tárlaton hatvan magyar hölgy ideáltipikus portréja látható. A nagyasszonyok sora Emesével, az Árpád-ház ősanyjával indul, és az 56-os hősnő Tóth Ilona alakjával zárul.

– Mindegyik asszony csodálatos példa. Embert próbáló időkben álltak helyt. Sokan nem tudják, hogy skóciai Szent Margit Szent István királyunk unokája, és Árpád-házi Szent Piroskát, Szent László leányát sem ismerik – mondja Józsa Judit, aki többek között megmintázta Leövey Klárát, az első magyar újságírónőt és Lebstück Máriát, a 48-as szabadságharc főhadnagyát, erdőszentgyörgyi Rhédey Claudiát (a magyar vérvonal az angol trónon), II. Erzsébet királynő ükanyját, Tormay Cécile-t, az első Nobel-díjra jelölt írónőnket, Kovács Margit keramikust, Stein­schneider Lillyt, az első magyar pilótanőt, Czinka Panna csodaprímást és Kronberger Lilit, az első magyar műkorcsolya-világbajnoknőt. Torma Zsófiáról is kevesen tudják, hogy a világ első régésznője. Mindenki Florence Nightingale-t tartja a világ főápolónőjének, ami nagy tévedés, Kossuth Zsuzsanna öt évvel megelőzte őt. 1849-ben hetvenhét hadikórházat szervezett meg.

Fotó: Kurucz Árpád

Titkolt találkozások

Józsa Judit édesapját tartja mesterének, aki idén 78 évesen megkapta az Udvarhelyszék Kultúrájáért Életműdíjat, mely a legnagyobb elismerés Erdélyben. Az emeleten látható a Hagyományőrzés: Józsa János korondi fazekasmester és családja című fotókiállítás. Az egyik fényképen az édesapát látjuk a fiával és mestermunkájukkal, az ember nagyságú padlóvázákkal, a másikon az édesanyát, aki hosszú évekig díszítette a portáról kikerülő Józsa-kerámiákat. A kommunizmus alatt a három testvérnek megtanították, hogy ami benn az asztalnál elhangzik, arról a kapun kívül senki nem tudhat. Az édesapához az anyaországi és az erdélyi magyarság színe-java járt, amit az akkori rezsim nem nézett jó szemmel, számtalan házkutatást tartottak náluk. A családban apai ágon mindenki fazekas volt. A nagyobbik fiútestvér remek fafaragó, ma operatőrként dolgozik, a kisebbik fazekas lett, ahogy a felesége, a lányuk és a vejük is. Amint a hétéves kis dédunoka, Józsa Judit is úgy kezdte a tanulást, hogy a felnőttek közelében játszott az agyaggal. A Józsa családban a keresztény értékrend mellett a népművészeti hagyományok tiszteletét és a magyar történelemben való jártasságot tartják fontosnak. A művésznő két vitrinben azokat a tárgyait állítja ki, melyeket édesapjától kapott ajándékba: erdélyi kalendáriumot, a Nagy-Magyarországot bemutató képeslapokat, gyöngyházszínű búgócsigát, magyar báli meghívót és táncrendet.

Mint két tojás

Józsa Judit gyerekkorában orvos akart lenni. Székelyudvarhelyen végezte el az egészségügyi szakközépiskolát, ahol nővérnek tanult. Miután nem tudta feldolgozni, hogy a kórházban meghalt egy betegük, akit hónapokig ápoltak, rájött, hogy nem lenne belőle jó orvos. Úgy döntött, az anyaországba megy tanulni. 1995-ben megpályázott és elnyert egy állást Budapesten, a Szent Margit Kórházban mint szociális nővér. Kezdetben nővérszálláson lakott, ahol a család hiánya miatt és a honvágy enyhítésére akvarelleket festett. Egy ismerős keramikus, Ács András megengedte, hogy Dunakeszin, műhelyének a sarkában mintázhasson. Az ott született népi életképeit, kihalóban lévő mesterségek színes földfestékes figuráit 1995-ben a Gellért Hotel Teaszalonjában mutathatta be.

A sikeren felbuzdulva azonnal nekilátott a Honfoglaló magyarok figuráihoz. Negatív dolgot nem tud megmintázni, csak azt, amiről úgy gondolja, hogy nem rombol, hanem épít, segít. Egyszer egy anyókát rendeltek tőle számára ismeretlen embernek ajándékba. Az asszony, akit az alkotással megleptek, küldött neki egy fotót magáról és a szoborról. Úgy hasonlítottak, mint két tojás.

– Évekkel ezelőtt egy kurd orvos, akit a Szent Margit Kórházból ismertem, megkért, hogy mintázzam meg a mamáját, akit már évek óta nem látott. Fotókat mutatott róla, melyeken úgy nézett ki, mint egy székely asszony fekete kendőben. Sorsközösséget éreztem a székely és a kurd nép helyzetében, így boldogan elvállaltam, és nagy örömet szereztem a kisplasztikával – meséli Józsa Judit, aki nemcsak alkot, hanem művészettörténészként is dolgozik, és az Aquinói Szent Tamás Közéleti Akadémián tanít. A tárlatvezetései során többször tapasztalta, hogy nagy igény lenne művelődésfejlesztő és magyarságtudat-erősítő tevékenységre, ezért a galériában történeti és történelmi témájú ismeretterjesztő előadásokat, disputákat tartanak, Matula Ágnes irányításával Nyelvőrző Szalont rendeznek.

Úgy gondolja, az ihlet nem tud érkezni, ha az alkotó tele van problémákkal. A koronavírus idején sokat aggódott a szüleiért, barátaiért, a nemzetért, ezért nehezen haladt a Magyar csillaglegendárium című új kiállításának anyagával. Most már sürgeti az idő, a kiállítás szeptember 20-án nyílik itt, a galériában.

Névjegy

Józsa Judit 1974-ben Józsa János és Julianna neves korondi keramikus népművészek harmadik gyermekeként született Székelyudvarhelyen. Húszévesen települt át Magyarországra. 2002-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet szakán. Alkotásai, melyek a tengerentúlra is eljutottak, a hitről, a kereszténységről, gyökereinkről, megmaradásról, a magyar értékrendről szólnak. A Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett művész két évvel ezelőtt a Keresztény Kulturális Akadémia Cornelius-díját, tavaly a Kölcsey-, valamint a Széchenyi Társaság Széchenyi-díját vehette át.