Szigetközi nyár – Tavirózsák, selymes durbincs... és a csönd

A napsugár áthatol a felhő fátyolán, és ellebeg a vízen. A levegő rezeg, a víz kékeszöld hullámai pikkelyekre törnek, ezüstösen csillognak a fényben. Sirály csapódik a habokba, és ível felfelé zsákmányával. Miért nem elég nekünk a természet?

Szigetköz az ország területének alig 0,4 százaléka, de a hordalékkúpon szanaszét ágazó mederrendszer ága-boga a hazai halfajok nyolcvan százalékának otthont ad. A víz tiszta, lelátni a meder aljáig. Gyors folyású szakaszán megcsillan a sebes pisztráng, mocsaras részein réti csíkra vagy lápi pócra lelhetünk. Tavirózsák, tündérrózsák között meg-megmutatkozik a magyar bucó és a selymes durbincs. A védett emlősállatok közül a nyuszt, a vidra és az északi pocok sem ritka ezen a vidéken. És a csönd. A pihenés napjaiban mit meg nem adnánk érte?! Különösen, hogy országszerte tapasztaljuk a zajszennyezés penetráns forrásait a vízparton. Leginkább a tavainknál. A bevásárlóközpontokban is megszokhatatlan, de a természetben végképp érthetetlen: miért szól a zene egész álló napon át? Igazán erre van szükségünk, miközben a napsugár áthatol a felhő fátyolán, és ellebeg a vízen? A levegő rezeg, a víz kékeszöld hullámai pikkelyekre törnek, ezüstösen csillognak a fényben. Sirály csapódik a habokba, és ível felfelé zsákmányával. Miért nem elég nekünk a természet? Az elektromos zene-zaj a harmadik strandig is elér a Balatonnál, viszi a víz a hangot. A megafon bulira hív, minden nemzedéket megszólít, csiricsáré műanyag ugrálóvár terpeszkedik a vízen, a nagyzolás és a giccs elönti a partot – vajon hogyan viselné ezt Mackó úr szárazon és vízen, ha látná?!

Szigetköz ehhez képest a háborítatlan természet maga. Hatalmas hordalékkúp apró falvakkal, erdőkkel, vizenyős rétekkel, nádasokkal és számtalan vízfolyással. Feltöltődésre való hely.

A dunaszigeti ökopark kimondottan kéri is, hogy az esti bulik szerelmesei és a hangosan mulatozók keressenek más szálláshelyet maguknak. Környezetvédelmi foglalkozásaikon egy másik kérés is elhangzik a táborozókhoz: jegyezzünk meg egy illatot. Nem baj, ha nem ismerjük fel, ha nem tudjuk megnevezni a gyógynövényt, csak két-három percre rögzítsük magunkban a fűszeres illatot. Csak addig, amíg elsétálunk a gyógynövényes kertbe, ahol aztán azonosíthatjuk a forrást. A vizesflakonba is kerül egy-két szál menta, citromfű, rozmaring – jobban oltja a szomjat minden cukros üdítőnél. A természetben is érdemes megtanulni arra vágyakozni, ami a miénk.