Kiutasítva Erdélyből

1920 decemberében Kolozsváron mindenkit letartóztattak, aki megállt az utcán, ha magyarokat hurcoltak el.

Erdélyi látkép 1920-ból. Akkoriban errefelé nem volt jó magyarnak lenni Forrás: Fortepan

A kemény tél miatt az iskolai szünetet meghosszabbítják. A nemzeti hadsereg bevonulásának évfordulóját a magyar asszonyok is megünneplik. A rutének a Népszövetséghez fordulnak. Megalakul a szeparatista baranyai köztársaság.

Tovább tart a kormányválság december elején, és az addigi miniszterelnök, gróf Teleki Pál mellett mások is esélyesek a kabinet élére: Rubinek Gyula, Bethlen István és Gratz Gusztáv. Forgalmi gondokat okoz a nagy mennyiségű hó, a katonaságot is bevetik a hóakadályok felszámolására. Sokaknak érvágás, hogy a villamosjegy árát fölemelik három koronára. Az Est december 7-én úgy ír: „Zord idők forgatagában köszönt be megint az ünnep. Nincs fa és nincs szén – és koldus játékszerével a pesti gyermeknek, amit Mikulásra kapott, ha kapott, holnapra talán már be is fűtenek.” Hetvenötezer gyermek kap karácsonyi ajándékot az amerikai Vöröskereszttől. 11-én megjelenik, hogy Amerika elvállalta ötvenezer magyar gyerek élelmezését.

A Budapesti Hírlap a karácsonyi szünet megnyújtásáról számol be. „Mindenki tudja, amióta csak a járvány címén megszüntették a fővárosi iskolákban a tanítást, hogy az idén már nem is nyílnak meg az iskolatermek a tanulóifjúság számára. Mert ha a járvány csökken is és annak okából nincs is szükség iskolai szünetre, lehetetlenné teszi a tanítást a fűtőanyag hiánya, amelynek megszerzése annyi hangos fogadkozás után is csak állandó ígérgetéssé zsugorodott. […] e hónap 15-én kezdődik a karácsonyi szünet, amely január 15-ig tart.”

A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége megünnepli a nemzeti hadsereg bevonulásának évfordulóját a Vigadóban. Jászai Mari szavalata után Horthy Miklós kormányzó mond beszédet, amelyet a Budapesti Hírlap lead december 7-én. „Önökre, magyar asszonyokra vár elsősorban az a nehéz feladat, hogy ápolják az ideálok kultuszát, s a hazaszeretet, a keresztény erkölcs és az önzetlenség nemes erényeit. Óvakodjanak az üres jelszavaktól, amelyek sokszor hatalomvágyat és önző, egyéni célokat takarnak.” A Mátyás-templomban felavatják a zászlót, amelyet a magyar nők ajándékoztak a nemzeti hadseregnek – tudósít erről a Magyarország aznap. Zadravecz István püspök fohásza: „Szűnjön meg végre a turáni átok! Vigye diadalra Horthy Miklós az egész magyarság jövendőjének zálogát, a nemzeti hadsereg mocsoktalan zászlaját.”

Genfi jelentés szerint a Népszövetség foglalkozik a csehszlovák fennhatóság alá került kárpátaljai rutén területtel – közli december 10-én a Magyarország. A magyarországi ruszinok a népszövetségi elnökhöz fordulnak, mivel „a békeszerződés szerint a Kárpátok alján élő ruténeket autonómia illeti meg, s mert a békekonferencia elnöke által a magyar kormányhoz intézett jegyzék és a kísérő levél szerint a ruténeknek joguk van állami hovatartozásuk kérdésében dönteni”.

A 8 Órai Ujság arról ír, hogy magyar vasúti hivatalnokokat utasítottak ki Romániából. „Az volt a vád ellenük, hogy összeesküvést terveztek a románok ellen és – állítólag – egy újabb vasúti sztrájkot akartak előidézni, s így börtönbe nem vethették őket, az oláhok kényszer útján repatriálták a magyar vasutasokat.”

Beszámolnak arról, hogy Kun Béla nővérét letartóztatták. Közölték a Kolozsváron férjnél lévő nővel, hogy „felsőbb parancsra történt a letartóztatása, azon gyanúból kifolyólag, hogy levélben érintkezést tart fenn testvérbátyjával, ami a román államra nézve semmi esetre sem lehet kívánatos”. Elmondják a kiutasítottak: Kolozsváron mindenkit letartóztatnak, aki megáll az utcán, ha magyarokat hurcolnak el, s „börtönbüntetés éri azokat is, akik interveniálni próbálnak a letartóztatottak érdekében”.

Erdélyi látkép 1920-ból. Akkoriban errefelé nem volt jó magyarnak lenni
Fotó: Fortepan

Államosították a máramarosszigeti piarista gimnáziumot, az atyákat elbocsátották – közli a 8 órai Ujság 11-én. A hatóság szerint az esküt megtagadó tanárok „nem tanították az oláh történelmet, földrajzot és alkotmányt, holott ezt szigorú kormányrendelet írja elő. Ezenkívül a tornateremben mindenütt a magyar nemzeti érzelmeket ápoló feliratok függenek, amiért a rendőrség beavatkozása is szükségessé vált.”

Az Ujság is hírt ad december 12-én, hogy Linder Béla a jugoszláv kormánnyal tárgyalt Jászi Oszkár, a „magyar Scotus Viator” társaságában, s „megállapodtak abban, hogy a szerb csapatok nem engedelmeskednek a békeszerződésnek, nem ürítik ki Baranyát, hanem szuronyaik védelme alatt, a szerb kormány anyagi és erkölcsi támogatásával megalakul Linder és Jászi vezetésével Baranya független köztársaság. […] Bécsi forrás szerint a puccs előkészítésében nagy része volt Károlyi Mihálynak is.”