Nyitott bombázók

Tény, hogy a Republikánus Párt tagságának ötven százaléka egyetértett a Capitolium megtámadásával.

Joe Biden amerikai elnök beiktatását követően a Lincoln-emlékmű épületében Fotó: Reuters

Január 20-án beiktatták az Egyesült Államok új elnökét, Joe Bident. Két héttel korábban Donald Trump beszédének hatására a republikánus párti tömeg megrohanta a washingtoni Capitolium épületét. Ennek következményeként véleményem szerint Trumpnak semmiféle esélye sem lehet a négy év múlva esedékes következő elnökválasztáson.

Joe Biden amerikai elnök beiktatását követően a Lincoln-emlékmű épületében
Fotó: Reuters

Ő ugyanúgy nem ismerte el választási vereségét, ahogy ezt nem ismerte el négy évvel korábban Clinton korábbi külügyminiszter, demokrata elnökjelölt sem. Ugyanakkor tény, hogy Trump elnökségének első három éve sikeres volt, és ha nem következik be a koronavírus-járvány, akkor másodszor is győzött volna.

Érdekes fejleményük volt az ezt megelőző heteknek, hogy Trump semmilyen módon nem akarta átadni a hatalmat. Az Egyesült Államok korábbi tíz védelmi minisztere, demokraták és republikánusok közösen szólították fel a hadsereget, hogy ne menjen bele még a január 20-ig elnök Trump parancsára sem egy polgárháborús helyzetbe. Nancy Pelosi, a kongresszus demokrata párti elnöke személyesen tárgyalt a vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnökével arról, hogyan lehetne megakadályozni, hogy az elnök éljen az atomfegyverek bevetésének a jogával.

Tény, hogy a Republikánus Párt tagságának ötven százaléka egyetértett a Capitolium megtámadásával. Ugyanakkor az is tény, hogy a párt jelentős mértékben jobbra tolódott. A vezetésnek el kell döntenie, hogy milyen stratégiát fog alkalmazni a 2024-es választásokon. Nagy kérdés az is, hogy ha megindul az elnökkel szemben a bizalmatlansági indítvány, a szenátusnak hány republikánus tagja lesz hajlandó együtt szavazni a demokratákkal.

A Demokrata Párt – szemben a republikánusokkal – balra tolódott. Az amerikai fehér munkásosztály jelentős része otthagyta a pártot, és hasonlóan a többi fehérhez fél attól, hogy belátható időn belül a többségbe kerülő színes bőrűek meg fogják nyirbálni korábbi privilégiumaikat.

Új elem volt az is a választási harcban, hogy a sajtó óriási szerepet játszott. Mivel a két nagy párt mindegyike elhagyta a politikai közepet, kérdés az, hogy megmarad-e a kétpárti rendszer, vagy pedig létrejön-e olyan új párt, amely megpróbálja a politikai közepet betölteni. Ritkán beszélünk arról is, hogy az amerikai átlagpolgár jövedelme évtizedek óta nem vagy csak alig növekedett.

Ez év januárjára rendkívül elmérgesedett az amerikai–iráni viszony is. Egy évvel ezelőtt, 2020. január 3-án az amerikai elnök utasítására meg-

gyilkolták Bagdadban Szulejmáni tábornokot, az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda egyik legismertebb és legkarakterisztikusabb vezetőjét. Néhány nappal később, január 8-án iráni ballisztikus rakétákkal végrehajtott rakétacsapás érte az Erbilben állomásozó amerikai erőket.

November 27-én megölték az egyik legismertebb iráni atomtudóst. December 15-én Szulejmáni tábornok lánya az iráni televízió élő adásában beszélt a bosszúról. Bejelentette, hogy a fő gonosz az USA, és vele felesleges a tárgyalás.

Az Iszlám Forradalmi Gárda hadtest december eleje óta azt sugallta, hogy lesz válaszcsapás. Ilyen célpont lehetett volna az USA-bázis Kuvaitban vagy a Perzsa- (Arab-)öbölben tartózkodó Nimitz repülőgép-hordozó. Az amerikai vezetés a Nimitzet kivonta az öbölből. Irán két légvédelmi rendszert telepített oda, és aknatelepítő hajókat vezényelt az öböl bejáratához a Hormuzi-szorosba. November és december folyamán magasabb harckészültségi fokozatba helyezték az iráni és az iraki síita erőket. A kuvaiti amerikai bázis mindössze hatvan kilométerre van Iraktól.

Ez év január 3-án országos menet volt Iránban és Irakban Szulejmáni emlékére. A teheráni vezetés nem felejtette el, hogy Trump kétszer is csapást akart mérni az országra. Az amerikai elnök csökkentette a bagdadi USA-nagykövetség létszámát, és december 11-én két amerikai B–52-es bombázó nyitott bombavető térrel repülve demonstrált az iráni partok közelében.

A repülőket szaúdi és egyesült arab emírségekbeli katonai gépek kísérték.

December 20-án támadás érte a bagdadi amerikai nagykövetséget. Trump Iránt tette felelőssé ezért, majd kiderült, hogy valóban szélsőséges síita szervezetek hajtották végre a csapást Teherán utasítására.

Izrael bejelentette, hogy tengeralattjárót küld a Perzsa-öbölbe. Az iráni válasz az volt, hogy ezt hadüzenetnek tekintenék. Irán különleges katonai erőket telepített Irak síiták lakta déli tartományaiba. Ezeket ellátták drónokkal és sorozatvető rakétalövedékekkel.

December 27-én Naszrallah, a Hezbollah főtitkára bejelentette, hogy készek csapást mérni Izraelre válaszul Szulejmáni halálára és az Izrael által végrehajtott szíriai támadásokra.

December 17-én Putyin megtartotta éves sajtótájékoztatóját. A videókonferenciát Peszkov elnöki szóvivő vezette. Kevés újságíró volt jelen, és csak az vehetett részt az eseményen, aki előtte két hetet töltött karanténban. Az állampolgárok telefonon és elektronikusan kérdezhettek. A kérdések a Covidra, a belpolitikára és a gazdaságpolitikára fókuszáltak. Az orosz elnök bejelentette, hogy Ukrajnának nincs bátorsága a Donbasz rendezéséhez. Így Oroszország növeli a térség támogatását. Ukrajna nem nyújt a térségben élőknek nyugdíjat és fizetést.

A nyugati kapcsolatokról Putyin elmondta, hogy azok az elmúlt húsz év alatt romlottak, a NATO keletre terjeszkedett, és elutasította az egyeztetést a hagyományos fegyveres erőkről. Az Egyesült Államok több nemzetközi szerződésből kilépett, de Oroszország hajlandó továbbra is betartani ezeket addig, amíg a Nyugat nem telepít az orosz határ közelébe kis és közepes hatótávolságú katonai rendszereket. Orosz cél a most februárban lejáró START-szerződés meghosszabbítása legalább egy évvel. E negatív tendenciák hatására Oroszország olyan új fegyverrendszereket fejlesztett ki, amelyek képesek áthatolni a rakétavédelmi pajzson. Az orosz hiperszonikus és lézerfegyverek már hadrendben állnak. Oroszország a hatodik a világon a legtöbb pénzt fegyverekre költő államok sorában. Ugyanakkor Putyin véleménye szerint a koronavírus elleni első vakcinát az oroszok állították elő, és tesztelésben is az első háromban vannak.