Nyitott bombázók

Tény, hogy a Republikánus Párt tagságának ötven százaléka egyetértett a Capitolium megtámadásával.

Joe Biden amerikai elnök beiktatását követően a Lincoln-emlékmű épületében Fotó: Reuters

Ez év januárjára rendkívül elmérgesedett az amerikai–iráni viszony is. Egy évvel ezelőtt, 2020. január 3-án az amerikai elnök utasítására meg-

gyilkolták Bagdadban Szulejmáni tábornokot, az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda egyik legismertebb és legkarakterisztikusabb vezetőjét. Néhány nappal később, január 8-án iráni ballisztikus rakétákkal végrehajtott rakétacsapás érte az Erbilben állomásozó amerikai erőket.

November 27-én megölték az egyik legismertebb iráni atomtudóst. December 15-én Szulejmáni tábornok lánya az iráni televízió élő adásában beszélt a bosszúról. Bejelentette, hogy a fő gonosz az USA, és vele felesleges a tárgyalás.

Az Iszlám Forradalmi Gárda hadtest december eleje óta azt sugallta, hogy lesz válaszcsapás. Ilyen célpont lehetett volna az USA-bázis Kuvaitban vagy a Perzsa- (Arab-)öbölben tartózkodó Nimitz repülőgép-hordozó. Az amerikai vezetés a Nimitzet kivonta az öbölből. Irán két légvédelmi rendszert telepített oda, és aknatelepítő hajókat vezényelt az öböl bejáratához a Hormuzi-szorosba. November és december folyamán magasabb harckészültségi fokozatba helyezték az iráni és az iraki síita erőket. A kuvaiti amerikai bázis mindössze hatvan kilométerre van Iraktól.

Ez év január 3-án országos menet volt Iránban és Irakban Szulejmáni emlékére. A teheráni vezetés nem felejtette el, hogy Trump kétszer is csapást akart mérni az országra. Az amerikai elnök csökkentette a bagdadi USA-nagykövetség létszámát, és december 11-én két amerikai B–52-es bombázó nyitott bombavető térrel repülve demonstrált az iráni partok közelében.

A repülőket szaúdi és egyesült arab emírségekbeli katonai gépek kísérték.

December 20-án támadás érte a bagdadi amerikai nagykövetséget. Trump Iránt tette felelőssé ezért, majd kiderült, hogy valóban szélsőséges síita szervezetek hajtották végre a csapást Teherán utasítására.

Izrael bejelentette, hogy tengeralattjárót küld a Perzsa-öbölbe. Az iráni válasz az volt, hogy ezt hadüzenetnek tekintenék. Irán különleges katonai erőket telepített Irak síiták lakta déli tartományaiba. Ezeket ellátták drónokkal és sorozatvető rakétalövedékekkel.

December 27-én Naszrallah, a Hezbollah főtitkára bejelentette, hogy készek csapást mérni Izraelre válaszul Szulejmáni halálára és az Izrael által végrehajtott szíriai támadásokra.

December 17-én Putyin megtartotta éves sajtótájékoztatóját. A videókonferenciát Peszkov elnöki szóvivő vezette. Kevés újságíró volt jelen, és csak az vehetett részt az eseményen, aki előtte két hetet töltött karanténban. Az állampolgárok telefonon és elektronikusan kérdezhettek. A kérdések a Covidra, a belpolitikára és a gazdaságpolitikára fókuszáltak. Az orosz elnök bejelentette, hogy Ukrajnának nincs bátorsága a Donbasz rendezéséhez. Így Oroszország növeli a térség támogatását. Ukrajna nem nyújt a térségben élőknek nyugdíjat és fizetést.

A nyugati kapcsolatokról Putyin elmondta, hogy azok az elmúlt húsz év alatt romlottak, a NATO keletre terjeszkedett, és elutasította az egyeztetést a hagyományos fegyveres erőkről. Az Egyesült Államok több nemzetközi szerződésből kilépett, de Oroszország hajlandó továbbra is betartani ezeket addig, amíg a Nyugat nem telepít az orosz határ közelébe kis és közepes hatótávolságú katonai rendszereket. Orosz cél a most februárban lejáró START-szerződés meghosszabbítása legalább egy évvel. E negatív tendenciák hatására Oroszország olyan új fegyverrendszereket fejlesztett ki, amelyek képesek áthatolni a rakétavédelmi pajzson. Az orosz hiperszonikus és lézerfegyverek már hadrendben állnak. Oroszország a hatodik a világon a legtöbb pénzt fegyverekre költő államok sorában. Ugyanakkor Putyin véleménye szerint a koronavírus elleni első vakcinát az oroszok állították elő, és tesztelésben is az első háromban vannak.