A nők mindenütt ott vannak, a bazárokban, a vállalatok élén, a kormányhivatalokban – panaszkodott az egyik férfijogi aktivista csoport volt vezetője a Deutsche Welle német hírportál tudósítójának. (Igaz ugyanakkor, hogy politikai jogaik nemigen vannak.)
A csoport elődszervezetét még a hatvanas években alapították a törzsi öregek – köztük orvosokkal és tanárokkal –, miután rádöbbentek, hogy közösségeikből teljesen eltűntek a férfiak.
Elterjedt vélekedés szerint mindez annak volt tulajdonítható, hogy a khászi matriarchális szokások egyszerűen elnyomták őket. Ha egy khászi férfi megnősül, s egy család legfiatalabb leánygyermekét veszi feleségül, a lányos házba, azaz az anyós és népes családja lakhelyére kell költöznie. (Ez a szokás jellemző a Délkelet-Ázsiában – Kambodzsában, Vietnamban és Thaiföldön – szétszórva élő csam nemzetiségre is, ahol a lányok választják ki férjüket, s szüleik mennek a kiválasztott családjához fiúkérőbe.) Indiai férfijog-védők szerint ez az egyik oka annak, hogy sok család nem hoz anyagi áldozatot fiúgyermekei nevelésére, mivel a fiúk úgyis „elviszik” ezt a pénzt a feleségük házába.
Ha egy férfi bajba kerül, és segítségre van szüksége, kizárólag a saját családja vagyonfelügyeletét ellátó és a családtagok támogatásáért felelős húgához fordulhat.
Miközben India többi részén a fiúgyermekek születését részesítik előnyben, Meghálajában a leánygyermek világra jöttét sokkal nagyobb pompával ünneplik. Sok férfi ezért kisebbrendűnek érzi magát. A felelősség szó talán ezért is hiányzik a khászi férfiak szótárából. Ez a felfogás gyakran kábítószer-fogyasztáshoz, alkoholizmushoz és a női partnerek gyakori váltásához vezet. Ezt utóbbinak még következménye sincs, mivel ha egy nős férfinak megtetszik egy másik lány, s teherbe ejti, a gyerek úgyis a lány családjához kerül. Sok férfi számára ez álomélet, ám az így potenciálisan selejtté váló emberek nemigen kellenek a khászi nőknek, s inkább nem a közösségükből, hanem kívülről választanak elfogadhatóbb vőlegényt. Ez azonban nemcsak azzal a veszéllyel jár, hogy felhígul a khászik etnikai tisztasága, hanem fenyegetést jelent életmódjukra is egy ökológiailag és kulturálisan törékeny környezetben.
A mintegy ötezer főt – köztük ötven nőt – számláló akciócsoport most azon munkálkodik, hogy megváltoztassák az örökösödési törvényt, s az apa családneve legyen a mérvadó.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!