Farkaslakáról a székely góbé, Ábel alakját megformáló írófejedelem, Tamási Áron neve ötlik eszünkbe. S vélhetően kevesen tudnak a déli végeken megbúvó névrokonáról, Vučijakról, amely a szerb vuk, azaz farkas szóból képzett helynév. Hogy mi köze van e boszniai hegyi falucskának a magyarsághoz?
Kezdjük a fejtegetést Bosznia magyar múltjával! Mindenekelőtt vizsgálódjunk az Árpád-házi uralkodók rang- és címtárában, amelyben a XII. századtól ott sorjáztak a Ráma (vagyis Bosznia) királya és Hum/Halomfölde (azaz Hercegovina) hercege megnevezések. S a törökellenes küzdelmekben Nagy Lajos, Zsigmond s a Hunyadiak seregei tapodták a hegyormok és vadregényes folyóvölgyek honát. A Jajca (Jajce) várát vívó Mátyás király nyakas híve, Újlaki Miklós is csak a bosnyák királyi címnek köszönhetően maradt meg reneszánsz uralkodónk hűségén.
Később a Macsói bánság részévé átszervezett peremvidék az oszmán hódítás martaléka lett, s ezzel a népek hadi útjává váló térségben a magyar földrajzi elnevezések is feledésbe merültek. Ma már szinte csak a város szavunkat őrzi néhány – egykor magyar helyőrséggel bíró – település. A bosnyák királyi címet azonban még
I. Ferenc József is használta, aki 1878-ban a berlini kongresszus felhatalmazásával gyámsága alá vonta s 1908-ban – magyar királyi elődei jogcímén – újra birtokba vette a két tartományt. Ebben az időben telepedett le néhány ezer magyar Szarajevóban, Mostarban, a Száva menti Brčkón, Ljeljenčén, illetve a zavidovići Gregersen-ipartelepen. Ekkor vetették meg lábukat a Prnjavor melletti Vučijakon is. Az erdőirtással nyert sovány föld feltörésével, béketűrő szorgalommal épült meg a falu, a kápolna, az iskola, s lassacskán az itt lakók is gyarapodni kezdtek. A történelem vihara azonban őket sem kímélte. „Szövetségesi” minőségük ellenére az usztasa horvát bábállam etnikai tisztogatásának mégis áldozatul eső diaszpóramagyarokat a budapesti kormány 1942-ben Bácskába menekítette (hasonlóan a bukovinai székelyek egy évvel korábbi áttelepítéséhez). A múltat firtató utókor azonban a győztes/vesztes nézőpontjából gyakran újraértelmezi az üldözött és üldöző szerepét.