Az MI és mi

A mesterséges intelligencia jelenleg is az életünk része, de néhány év múlva jóval nagyobb szerepe lesz benne, mint most: beköltözik az otthonunkba, átveszi a pénzügyeink irányítását, átalakítja az ismeretszerzési formáinkat, és újradefiniálja a munka fogalmát. Az sem teheti meg, hogy kizárja az életéből, aki késztetés érezne erre. Magyarországon a 2030-as évekre kilencszázezer munkahelyet is érinthet a terjeszkedése.

Portörlés mesterséges intelligenciával felszerelt roboton. Csapásirányok Fotó: Ben Birchall - PA Images Forrás: Getty Images

– Az utóbbi évtizedekben Magyarország a nemzetközi ügyfélszolgálati központok fellegvára lett. Akár franciaországi vagy németországi panaszok, észrevételek, bejelentések is ide futnak be, egy itteni ügyintéző fogadja a hívást. Sokan élnek ebből, az ügyfélszolgálatba ugyanakkor világszerte benyomultak az MI-k, folyamatosan kiszorítva az embereket. A következő ilyen terület az autógyártás: Magyarország a német autóipar egyik bázisa. Csakhogy az autóiparban modellváltás kezdődött: elektromosítás, szoftverközpontúság, önvezetés… Egyre gyorsuló ipari automatizációs folyamat zajlik.

Portörlés mesterséges intelligenciával felszerelt roboton. Csapásirányok
Fotó: Getty Images

E két ágazatban tehát – belátható időn belül – Magyarországon is érdemi változások várhatók. Ami a többi területet illeti, várhatólag a nyugati trendek érvényesülnek majd. Ázsiában és Amerikában például eltűnőben vannak a brókerek – a befektetéseket immár nem emberek, hanem robotok kezelik –, vélhetően idehaza is így lesz majd. Sőt: a banki hitelkérelmeinket egyre inkább nem emberi ügyintéző bírálja el, hanem egy hat-hétszáz adatpont átvizsgálása után jóval pontosabb és megbízhatóbb válasz megadására képes, akkurátus MI.

– Odahaza valószínűleg a nemzetközi nagyvállalatok uralta szektorban várható először a gépi értelem előretörése. Az állami szektor – gyorsulási képességeitől függően – vélhetően a második lesz, és a hazai kis- és középvállalkozások zárják majd a sort – véli a szakember.

Ha már az állami szektor került szóba: jó kérdés, hogy a kormányzati döntések no meg a végrehajtásukért felelős szervek intézkedései következtében a gépi értelem miként alakíthatja át egy-egy ország életét. Kínában egyfajta „össztársadalmi, MI-vezérelt operációs rendszer” kezd kiépülni. Ez egyfelől – egyénekre lebontva – elemzi a nyilvános helyeken található, több mint kétszázmillió térfigyelő kamera felvételeit. Másfelől digitális lábnyomaik – az online térben végzett tevékenységük (internetes keresés, mobiltelefon-használat, bankkártyahasználat, kábeltévénézés) során keletkezett elektronikus nyomok – állandó vizsgálatával elemzi az állampolgárok viselkedését, és az MI-k hathatós közreműködésével értékeli is azt. A társadalmilag-politikailag hasznosnak és jónak minősülő tettei­ket jutalmazza, az elítélendőket pedig bünteti.

Ha valaki például rendszeresen felhívja az édesanyját, az helyesen jár el, így jó pontokat kap érte. Ha viszont sokat iszik vagy dohányzik, vagy rendszerellenes kijelentéseket tesz, akkor helytelenül cselekszik, így büntetőpontokat gyűjt. Kínában jelenleg e társadalmi kreditpontok száma alapján dől el, ki számít jó állampolgárnak, és ki nem, a jutalmazás és büntetés aktusai pedig ebből következnek. A „jó” állampolgárok VIP-státuszba kerülhetnek, és ennek megfelelő bánásmódban részesülnek például a repülőtereken vagy a hotelekben; a „rossz” állampolgárnak pedig talán arra sem nyílik módja, hogy elhagyhassa az állandó lakhelyeként regisztrált várost: foglalásait elutasítják, bankkártyáját nem használhatja busz-, vonat- vagy repülőjegy vásárlására; arca „digitális szégyenpadra” kerül a hatalmas kivetítőkön.

– A nyugati világban egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy bárki hasonlót szeretne bevezetni. Valamilyen kreditpontok odaítélésén vagy megvonásán alapuló szisztéma – feltéve, hogy működése optimalizált és az állampolgárok számára is átlátható, követhető – egyébként nem eleve elvetendő, de az ellensúlyokra nagyon kell vigyázni – mondja Tilesch György.

Arra, hogy bizonyos struktúrák átalakítása milyen irányt szabhat egy állam fejlődésének, ha nem kizárólag polgárai megfigyelését és értékelését, hanem boldogságérzetük növelését tűzi ki célul, Dubaj a legjobb példa, ahol Tilesch György is a kormányzat MI-tanácsadója. A Perzsa-öböl partján fekvő ország 2013 körül állt át adatalapú kormányzásra, 2017-re végzett az ebből következő, átfogó projektek elkészítésével, melyek mind azt célozták, hogyan lehet minél jobban bevonni a mesterséges intelligenciát az állami és kormányzati szolgáltatásokba.

– Már az elmúlt egy-két évben drasztikus színvonal-emelkedés következett be náluk, már ami a gyorsaságot, pontosságot, hatékonyságot illeti – mutat rá a szakértő. – A korábban többnapos ügyintézési idő pár percesre vagy azonnalira zsugorodott, sőt a valós rendőrőrsök helyét virtuálisak veszik át, ami annyit tesz, hogy az állampolgár egy speciálisan kialakított kabinban veszi fel a kapcsolatot az erre „váró” mesterséges értelemmel, és annak fogja megtenni a bejelentését, vagy bediktálni a kért adatokat.

Tilesch György
Fotó: PHI Institute

De ez még nem minden: az oktatás is átalakul, személyessé és egyénikompetencia-alapúvá válik. A gyerekek számítógépek előtt ülnek majd, ki-ki a maga képernyője előtt, és a saját tempójukban végzik a tanulási stílusukra optimalizált feladatokat, az adottságaikkal és terhelhetőségük mértékével pontosan tisztában lévő MI-k irányítása mellett. A tanár – bár jelen lesz az osztályteremben – csak akkor szólal meg, ha valaki elakad, és kérdezni szeretne tőle.

A távlatok tehát szédítőek. Az MI-k elterjedése ugyanakkor nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, mi több, filozófiai kérdéseket is felvet. Hiszen míg a téma iránt érdeklődő laikus úgy vélheti, létrehozója veti alá újabb és újabb próbáknak az általa megteremtett gépi értelmet, valójában épp fordítva van: a mesterséges intelligencia teszteli az emberi természetet.

– A hozzáértők régóta tisztában vannak vele, hogy az MI-k jelentette kihívásnak az emberiség csak széles körű összefogással és közös cselekvési tervvel felelhet meg. Ugyanakkor az is világos, hogy az ember nem feltétlenül így van „felépítve”: az MI-k fejlesztésében jelenleg is számos társaság verseng egymással, erősen rivalizálva a vetélytársaival – mutat rá az alapvető dilemmára Tilesch György. – A magam részéről megfontolt optimista vagyok ezen a téren. A formálódófélben lévő MI-szférának meg kell teremtenie a technológia iránti bizalmat, ki kell törnie a politikai-gazdasági polarizációból, és a polgárokkal, felhasználókkal együtt, közösen irányba állni, milyen MI-világot szeretnénk. Ha úgy találjuk, valami káros vagy erős terelést igényel, vissza kell ülnünk a rajzasztalhoz, és új modelleket készíteni. Ehhez nincs késő, pillanatnyilag még az emberé a főszerep.

Öntanító algoritmusok

Magyarország mesterségesintelligencia-stratégiája a következőképpen határozza meg a fogalmat: „a betáplált adatok alapján önmagukat tanítani és javítani képes algoritmikus rendszerek összessége”, az MI jelentőségét pedig „az emberi képességek egyes szegmenseinek tanuló gépek általi” leképezésében látja. A Wikipedia szerint a mesterséges intelligencia nem más, mint egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló értelem. A legfontosabb elvárás, amelynek meg kell felelnie, hogy – tanulás útján – képes legyen viselkedését célszerűen és megismételhető módon változtatni.