Kaszálnak, de nem fizetnek

Az Egyesült Államok szupergazdagjai – köztük Jeff Bezos, Elon Musk, Warren Buffett és Soros György – elöl járnak a pénzcsinálásban, de az adóhivatalt messzire elkerülik. S amikor nem, akkor sem kell meghúzniuk a derékszíjat. Részvényeik árfolyam-emelkedése nem számít jövedelemnek.

Jeff Bezos az Axel Springer német kiadóvállalat díjátadó ünnepségén Berlinben 2018. április 24-én Fotó: CLEMENS BILAN Forrás: MTI/EPA/Clemens Bilan

A ProPublica amerikai oknyomozó online híroldal nagy fogást csinált az elmúlt hetekben: az amerikai adóhivatalból (IRS) megszerezte egy sor szupergazdag üzletember adóbevallását az elmúlt évekről, s ezekből kiderült, hogy jelentős részük alig vagy egyáltalán nem fizetett személyi jövedelemadót (szja) masszív vagyonuk után. Jeff Bezos, az Amazon főnöke 2007-ben – akkor még csak szimpla milliárdos, de manapság a világ leggazdagabb embere – egyetlen cent szja-t sem fizetett a szövetségi kasszába, s ugyanígy tett (illetve nem tett) 2011-ben. 2014 és 2018 között sem erőltette meg magát: az öt év alatt 99 milliárd dollárral hizlalta vagyonát, 4,22 milliárd dollár jövedelemre tett szert, 973 millió dollár adót fizetett, a valódi adókulcs viszont csekély 0,98 százalék volt. Elon Musk, az elektromos autókat gyártó Tesla alapítója, jelenleg szintén a leggazdagabbak élvonalában, 2018-ban ugyancsak nem fárasztotta az IRS-t adója megszámolásával. Michael Bloomberg, a róla elnevezett hírügynökség tulajdonosa, volt New York-i polgármester néhány éve szünetelteti a költségvetéshez való hozzájárulást, Carl Icahn aktivista befektető kétszer mutatott fityiszt, Soros György – egyidejűleg spekuláns és filantróp üzletember – pedig egymás után három évben gondolta úgy, hogy nem fizet szövetségi szja-t – ezt azzal indokolta, hogy 2016 és 2018 között veszteségesek voltak a befektetései. Jen Psaki, a Fehér Ház sajtófőnöke szerint az adóhivatali adatok kiszivárogtatása illegális, s az IRS a Szövetségi Nyomozó Irodával karöltve vizsgálja az ügyet. A ProPublica szemmel láthatóan fütyül erre, s közölte, még hosszú heteken át nyilvánosságra fogja hozni a „kincsesláda” tartalmát.

Az oknyomozó oldal a Forbes magazin milliárdos rangsora és az IRS-től megszerzett információk alapján kiszámolta, hogy a huszonöt leggazdagabb amerikai átlagban 15,8 százalék adót fizet bruttó jövedelme után, s ez a hányad kevesebb, mint a legtöbb átlagos amerikai alkalmazott szja-kulcsa. Jesse Eisinger, a ProPublica vezető újságírója és szerkesztője egy interjúban kijelentette: „Padlót fogtunk, miután megláttuk, hogy ha valaki multimilliárdos, akkor az adója akár nulla is lehet. S az ultragazdagok teljesen legálisan kerülhetik ki a rendszert. Számtalan lehetőségük van az adóalap-csökkentésre, levonásra, jóváírásra, kiskapuk megkeresésére” – méltatlankodott. Igaz, hogy a cégükben birtokolt részvények árfolyam-emelkedése révén hatalmas mértékben gyarapszik a vagyonuk, de ez még nem számít jövedelemnek. Bevett szokás az amerikai milliárdosok körében, hogy ha vagyoneszközöket építenek fel, vásárolnak vagy örökölnek, nem ezekből fedezik életvitelüket, hanem vagyonfedezetű hitelekből. S mivel nem adnak el részvényt, nem vesznek fel osztalékot és nyereséget, nincs is bevételük, következésképpen nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ellenben nem létező adójukból levonhatják tetemes hitelköltségeiket. Így nem csoda, ha adótartozásuk vajmi kevés a vagyonukhoz képest, vagy semmi. A gazdagok továbbá, akárcsak az átlagemberek, levonhatják jövedelemadójukból jótékonysági adományaikat is, vagy inkább a befektetéseik hasznából élnek, mint a fizetésükből.

A lényeg, hogy Amerikában csak a pénzmozgással (készpénz, átutalás és így tovább) járó üzleti tranzakció számít jövedelemnek.

A ProPublica a Forbes magazin listája alapján megállapította, hogy a huszonöt leggazdagabb amerikai összesített vagyona 2014 és 2018 között 401 milliárd dollárral növekedett, s ezen időszak alatt 13,6 milliárd dollár szja-t fizettek. Ez az összeg önmagában nem kevés, de ez valójában mindössze 3,4 százalék adót jelent. Ezzel együtt a 25 vezető milliárdos összesített vagyona 2018 végén 1100 milliárd dollárra rúgott. Ennyit 14,3 millió átlagbérből élő amerikai tudna csak összehozni. 2018-ban a top 25 gazdag szja-számláján 1,9 milliárd dollár szerepelt, a 14,3 millió fizetésből élőén pedig 143 milliárd.

Jeff Bezos az Axel Springer német kiadóvállalat díjátadó ünnepségén Berlinben 2018. április 24-én
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

A kép teljesen máshogy néz ki az amerikai középosztály esetében is. Vegyünk példának a negyvenes éveik elején járó, fizetésből élő alkalmazottakat, akik tipikusan a korosztályukra jellemző vagyont hoztak össze. 2014-től 2018-ig ezen háztartásoknak a nettó vagyona átlagosan 65 ezer dollárral nőtt, főként a lakásuk értéknövekedésének köszönhetően. Ám mivel keresményük hatalmas része a fizetésből jön össze, az szja összege elérte a 62 ezer dollárt az öt év alatt, azaz csaknem befizették az államnak azt, amit az ingatlanon nyertek. Sok amerikai ráadásul fizetésről fizetésre él, s csak keveset tud félretenni, miközben fizeti a jövedelemadót, amely a munkabérrel együtt emelkedik. Az utóbbi években egy átlagos amerikai háztartás évi hetvenezer dollárt keresett, s ez után 14 százalék szövetségi szja-t fizetett. A legmagasabb szja-kulcs 37 százalék, ennyit 628 300 dollár keresmény után kell fizetni egy házaspárnak. Bezos évi fizetése az Amazonnál már évek óta nyolcvanezer dollár, ami után meg is fizeti az adót – vagy nem. A jövedelem többi része osztalékból, részvény- vagy kötvényeladásból vagy befektetésből származik, amelyek adókulcsa alacsonyabb, mint a béreké. Így történhetett, hogy míg egy tipikus amerikai háztartás 2006 és 2018 között minden 100 dollárnyi vagyongyarapodás után 160 dollár jövedelemadót fizetett, Bezos csak 1,1-et. (Igen, egy dollár egy centet.)

Időről időre a legmagasabb kormánykörökben felbuzdulnak, hogy „igazából” meg kellene adóztatni a szupergazdagokat. Újabban Joe Biden amerikai elnök pedzegeti a témát, mivel küldetésének tekinti, hogy küzdjön az anyagi egyenlőtlenség ellen, s közben növelje az adóbevételeket a masszív infrastrukturális programok finanszírozásához. E törekvés keretében például az évi négyszázezer dollárnál többet keresők esetében 39,6 százalékra tolná ki a legfelsőbb adósáv határát, s ennyi lenne a tőkenyereség-adó legfelsőbb kulcsa is. Megváltozna az örökösödési adózás rendszere is (nőnének az örökösök adóterhei, mivel meg kellene fizetniük az örökölt vagyonnak az örökhagyó birtokába kerülése kori értéke és az elhalálozáskori érték közti tőkenyereség-adót, amit eddig elengedtek), növekedne a vállalati nyereségadó, ez az adóhatóság bevételét növelné. A ProPublica elemzői azonban úgy vélik, hogy kevés kivételtől eltekintve a csúcsmilliárdosok köreit kevéssé érintenék a változások, mert megtalálnák az „adóoptimalizálás” módját.