Kaszálnak, de nem fizetnek

Az Egyesült Államok szupergazdagjai – köztük Jeff Bezos, Elon Musk, Warren Buffett és Soros György – elöl járnak a pénzcsinálásban, de az adóhivatalt messzire elkerülik. S amikor nem, akkor sem kell meghúzniuk a derékszíjat. Részvényeik árfolyam-emelkedése nem számít jövedelemnek.

Jeff Bezos az Axel Springer német kiadóvállalat díjátadó ünnepségén Berlinben 2018. április 24-én Fotó: CLEMENS BILAN Forrás: MTI/EPA/Clemens Bilan

A lényeg, hogy Amerikában csak a pénzmozgással (készpénz, átutalás és így tovább) járó üzleti tranzakció számít jövedelemnek.

A ProPublica a Forbes magazin listája alapján megállapította, hogy a huszonöt leggazdagabb amerikai összesített vagyona 2014 és 2018 között 401 milliárd dollárral növekedett, s ezen időszak alatt 13,6 milliárd dollár szja-t fizettek. Ez az összeg önmagában nem kevés, de ez valójában mindössze 3,4 százalék adót jelent. Ezzel együtt a 25 vezető milliárdos összesített vagyona 2018 végén 1100 milliárd dollárra rúgott. Ennyit 14,3 millió átlagbérből élő amerikai tudna csak összehozni. 2018-ban a top 25 gazdag szja-számláján 1,9 milliárd dollár szerepelt, a 14,3 millió fizetésből élőén pedig 143 milliárd.

Jeff Bezos az Axel Springer német kiadóvállalat díjátadó ünnepségén Berlinben 2018. április 24-én
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

A kép teljesen máshogy néz ki az amerikai középosztály esetében is. Vegyünk példának a negyvenes éveik elején járó, fizetésből élő alkalmazottakat, akik tipikusan a korosztályukra jellemző vagyont hoztak össze. 2014-től 2018-ig ezen háztartásoknak a nettó vagyona átlagosan 65 ezer dollárral nőtt, főként a lakásuk értéknövekedésének köszönhetően. Ám mivel keresményük hatalmas része a fizetésből jön össze, az szja összege elérte a 62 ezer dollárt az öt év alatt, azaz csaknem befizették az államnak azt, amit az ingatlanon nyertek. Sok amerikai ráadásul fizetésről fizetésre él, s csak keveset tud félretenni, miközben fizeti a jövedelemadót, amely a munkabérrel együtt emelkedik. Az utóbbi években egy átlagos amerikai háztartás évi hetvenezer dollárt keresett, s ez után 14 százalék szövetségi szja-t fizetett. A legmagasabb szja-kulcs 37 százalék, ennyit 628 300 dollár keresmény után kell fizetni egy házaspárnak. Bezos évi fizetése az Amazonnál már évek óta nyolcvanezer dollár, ami után meg is fizeti az adót – vagy nem. A jövedelem többi része osztalékból, részvény- vagy kötvényeladásból vagy befektetésből származik, amelyek adókulcsa alacsonyabb, mint a béreké. Így történhetett, hogy míg egy tipikus amerikai háztartás 2006 és 2018 között minden 100 dollárnyi vagyongyarapodás után 160 dollár jövedelemadót fizetett, Bezos csak 1,1-et. (Igen, egy dollár egy centet.)

Időről időre a legmagasabb kormánykörökben felbuzdulnak, hogy „igazából” meg kellene adóztatni a szupergazdagokat. Újabban Joe Biden amerikai elnök pedzegeti a témát, mivel küldetésének tekinti, hogy küzdjön az anyagi egyenlőtlenség ellen, s közben növelje az adóbevételeket a masszív infrastrukturális programok finanszírozásához. E törekvés keretében például az évi négyszázezer dollárnál többet keresők esetében 39,6 százalékra tolná ki a legfelsőbb adósáv határát, s ennyi lenne a tőkenyereség-adó legfelsőbb kulcsa is. Megváltozna az örökösödési adózás rendszere is (nőnének az örökösök adóterhei, mivel meg kellene fizetniük az örökölt vagyonnak az örökhagyó birtokába kerülése kori értéke és az elhalálozáskori érték közti tőkenyereség-adót, amit eddig elengedtek), növekedne a vállalati nyereségadó, ez az adóhatóság bevételét növelné. A ProPublica elemzői azonban úgy vélik, hogy kevés kivételtől eltekintve a csúcsmilliárdosok köreit kevéssé érintenék a változások, mert megtalálnák az „adóoptimalizálás” módját.