– Miután 2018-ban átvettük a feladatot a korábban foglalkoztatott cégtől, a főszezonban havonta 1300-1400 bejelentést kaptunk, amelyek hetven-nyolcvan százaléka bizonyult megalapozottnak. Mára ez a szám átlagosan havi hat-hétszázra csökkent – mondja Reisinger Mátyás, hozzátéve: valamennyi bejelentés a fővárosi önkormányzathoz fut be, tőlük tudják meg, hová kell kiszállniuk ellenőrizni, intézkedni. Törvény rögzíti, hogy az élelmiszert előállító, forgalmazó, raktározó cégek kötelesek gondoskodni létesítményeik, üzemeik patkánymentesítéséről. Ezért egyes önkormányzatok abból indulnak ki, hogy a feladat egy az egyben az érintett társaságoké, azok meg úgy vélik, az önkormányzatnak is van tennivalója az irtás kapcsán. Az ügyvezető egyébként nem hisz abban, hogy létezik a szó szoros értelmében patkánymentes város, így Budapest sem az – bár mindig vannak elképzelések, hogyan lehetne elérni, hogy olyan legyen.
– Egyesek például úgy gondolják, vadászgörényeket kellene bevetni – említi. – Ezek a kisragadozók csakugyan ügyesen megfogják a patkányt, de az 525 négyzetkilométernyi területen a főváros megtisztításához vajon hány példányra volna szükség belőlük? Másfelől meg belegondolt-e valaki abba, hogyan nézne ki a belváros, ha vadászgörények végeznék ezt a feladatot? Görényürülék, vérfoltok, patkánytetemek darabjai bukkannának fel az utcákon. Hogyan hatna mindez a gyerekekre vagy a turistákra?
És ha már patkánytetemek kerültek szóba: a méregtől elhullott példányok a konzorcium kocsijaiban rendszeresített, speciális hűtőládákba kerülnek. Egy részüket a Nemzeti Népegészségügyi Központba szállítják, a másikat az Állatorvostudományi Egyetemre. Az első helyen rezisztenciavizsgálatot végeznek rajtuk – vagyis meggyőződnek arról, hogy a kifejlesztett méreganyag még mindig hat-e a kártevőkre, tehát nem váltak ellenállóvá vele szemben –, a másodikon a testükön előforduló parazitákat tanulmányozzák a szakemberek. A helyszíni szemle mára ezzel véget ért. Felballagunk a pincéből, megtisztítva cipőnk talpát a terepmunka nyomaitól.
A szakembereknek ma még 35 címet kell felkeresniük, zömmel a VI. és a XIII. kerületben.
Az eseti irtástól az átfogó mentesítésig
Budapest történetében már a XIX. század végén szó esett a patkányok jelentette veszélyről. 1897-ben a mai Szabadság tér területén álló – évekig kaszárnyaként használt, ám akkoriban bontásra ítélt – Újépületről figyelmeztető hangú cikkek jelentek meg: ha a pincéiben és csatornáiban fészkelő patkányok elszabadulnának, hordákban lepnék el a városrészt. Az V. kerület választmánya ezért a bontási munka megkezdése előtt irtást végeztetett. A Budapesten élő patkányok száma egyes becslések szerint a XX. század harmincas éveire elérte az egymilliót. Az első központilag szervezett – vagyis a városvezetés által kezdeményezett és fizetett – irtást 1930. május végén hajtották végre, de a kártevő-populáció továbbra is a főváros életének része maradt. Budapest Főváros Tanácsa 1952-ben állandó jellegű, folyamatos irtást vezetett be. 53-tól kezdve évente kétszer – tavasszal és ősszel – el is végezték a munkát, de csak a főváros bizonyos részein, ráadásul ad hoc jelleggel, össze nem hangolva. A hatvanas évek végéig évente mintegy harmincmillió forintot fordítottak e célra, ám a patkánypopuláció a hetvenes évek elejére elérte a kétmillió példányt. A főváros vezetése ezért úgy határozott, hogy a továbbiakban csak akkor fizeti ki a munkadíjat a kivitelezőnek, ha az általa alkalmazott szer hatásosnak, az irtási eljárás pedig eredményesnek bizonyul.
A módosított felhívásra csupán egyetlen cég jelentkezett: a Bábolnai Állami Gazdaság. E társaság a belső vérzést okozó Racumin nevű szert használta, amelynek tünetei négy-öt nappal azután jelentkeztek, hogy egy-egy kártevő falt belőle – így a patkányok nem észlelték, hogy fogyasztása és társaik pusztulása között összefüggés mutatkozik. (A kártevő ugyanis van annyira értelmes, hogy nem eszik többet az ételből, amelyik társai halálát okozta.)
A három ütemben lebonyolított, a főváros teljes területére kiterjedő, alaposan előkészített és módszeresen végrehajtott irtás 1971-ben kezdődött, és egy és háromnegyed év elteltével, 72-ben végződött. A deratizációként is emlegetett mentesítés ideje alatt a vállalat 18 brigádja mintegy 1630 tonna csalétket helyezett ki. Bár a munkálatok igazán drágának számítottak – végösszegük a korban rekordnak számító 182 millió forintnál állapodott meg –, olyan eredményesnek bizonyultak, hogy Budapestről elterjedt: patkánymentes településnek számít, és 2018-ig a Bábolna végezte a fővárosi deratizációt.
Kártevőatlasz
Budapest területén 2018 óta a négy társaságot – egy békési, egy gyulai, egy kecskeméti és egy szegedi székhelyű céget – tömörítő RNBH konzorcium látja el a patkányirtási feladatokat. A kártevők észleléséről szóló bejelentéseket a lakosok a kifejezetten erre a célra létrehozott weboldalon, illetve telefonon tudják megtenni. A fővárosi önkormányzat tájékoztatása szerint 2020-ban összesen 9194 bejelentés érkezett, ebből 6823 esetben volt bizonyított vagy erősen valószínű a patkányok jelenléte. Idén június végéig 3915 jelzés érkezett. A konzorciumnak húsz helyen kell folyamatosan irtószert kint tartania vagy kihelyeznie Budapest területén, ezek: Deák tér, Erzsébet tér; a Fővám téri Vásárcsarnok környezete; a Hősök tere; a Kelenföldi pályaudvar környezete; az Örs vezér tere; a KöKi terminál és a vasútállomás környezete; a Déli pályaudvar közforgalmú területei; a Széll Kálmán tér; a Nyugati pályaudvar környezete; a Keleti pályaudvar környezete; az EuroCenter bevásárlóközpont környezete; a békásmegyeri HÉV-állomás környezete; a Bosnyák tér; a Boráros tér; a Népliget; a Feneketlen-tó környezete; a Göncz Árpád városközpont; a Kálvária tér és az Orczy tér; a Margit-szigeti vadaspark; a Szent Imre tér. A Bábolna Bio Kft. – amelyik korábban a főváros patkánymentesítéséért is felelt – nyáron egy Facebook-oldal tagjainak segítségével elkészítette az ország patkányatlaszát négyezer fő nyilatkozata alapján, azt alapul véve, hogy mely településeken hány esetben észleltek patkányt. Az adatokat tízezer főre vetítve tüntették fel a térképen, de Budapestre nem terjesztették ki a felmérést. Néhány nagyváros észlelési adata: Miskolc: 2,26, Szeged: 2,33, Debrecen: 1,63, Győr: 1,36, Székesfehérvár: 1,04, Pécs: 1,01.