Drága Apus!
Hálával tartozom, mert várakozáson felül alakul a szezon Abbáziában. A rendkívüli hőséget moderálják a város fölött húzódó hegyek, minek következtében az esték kellemesen hűvösek. Erzsébet tántit reggelente kezelésre kísérem, a súlyfürdő és a gyógyvíz áldásos hatása már látszik a mozgásán. Itt, a Hotel Imperialban remek társaság gyűlt össze. Tegnap érkezett Kozári postai főtanácsos úr a családjával, tisztelteti Apust. Apor gróf kisebbik fia, Alajos az egész nyarat lent tölti a tengernél. Akárcsak Dőry Kálmán, tetszik tudni, az a Dőry, akinek a dédapja aranysarkantyús lovagi címet kapott. Kálmánka végtelenül szórakoztató ember. Andrássy Beatrixre, a ceglédi ágból talán emlékszik Apus, járt nálunk uzsonnán a kuzinjával. És persze velünk van az elmaradhatatlan Maximilian, Maxi gróf Mocsáról, ahova csak ünnepkor teszi be a lábát, mert egyébként Pest és Bécs között ingázik, hogy le ne késsen egyetlen társasági eseményt sem. Ez a magja a mi díszes kompániánknak.
Kötött időrendben élünk. Délelőtt kimegyünk a lidóra fürödni, ha bágyadtabb az idő, tenisz, esetleg lovaglás a program. A Gerbaud kávéház terasza annyira felkapott lett, hogy csak előjegyzéssel kapni asztalt. Bár Maxi gróf ezt is elintézi, ha arra támad kedvünk. Ügyes ember. A minap az automobilján átvitt minket az Andrássy lánnyal Pulába, ahová berlini ruhaszállítmány érkezett. Sikerült kissé felújítanom a toalettemet.
Délutánonként a Lungomare sétányon korzózunk, ahova tánti is elkísér, amennyiben bírja a lába. Nagy társadalmi élet van, ötórai teák, táncestek, szombaton a Szapáry család bált ad az aranyifjúság tiszteletére, megköszönvén, hogy a múlt héten megkoszorúztuk Szapáry Gyula, egykori miniszterelnök emléktábláját.
Remélem, jövőre Apus és Anyus is leruccan Abbáziába. Nincs kibúvó, ha itt időzhet az a gyógyszerész, a Richter Gedeon a családjával, Apusnak is jár egy kis lazítás az élettől. Nem temetkezhet mindig a munkába.
Szeretnék reflektálni Apus múltkori levelére, melyben a ruhám hosszára és szabására tett elmarasztaló megjegyzéseket. Drága Apus, kérem fogadja el, hogy ez a divat. Nem járhatok úgy, mint egy falusi tanítónő. És a korszerű táncokból sem maradhatok ki, ha nem akarok kikopni a társaságból. Ma foxtrottot és shimmyt jár a fiatalság. Jaj, Apus, szinte látom, ahogy ráncolja a homlokát! Értse meg, kérem, hogy 1925-öt írunk. Ez már a modern világ.
Igyekszem beosztóan élni, és legfeljebb arra költeni, hogy lépést tartsak a többiekkel. Az árak viszont az egekbe szaladtak föl ezen a nyáron. Pontosan úgy van, ahogy mindig mondogatni tetszik, amíg mi, magyarok kormányoztunk, addig volt aranykor Abbáziában. Tizennyolc óta az olaszok viszik az irányítást, azóta nincs rend. Az árak terén bizonyosan nincs. És a bizalom sem a régi már. Képzelje, Apus, a Korstein bankár, akihez kommendálni tetszett engem, az utolsó váltómat visszaadta azzal, hogy nem látja a fizetési biztonságot a közeljövőben. A pimasz!
Nem tehetek mást, minthogy készpénz utalványt kérjek otthonról, a folyó kiadásaink rendezésére Erzsébet tántival. Annak érdekében, hogy ne kelljen ezt a kellemetlen procedúrát sűrűn ismételni, arra kérem Apust, hogy pusztán praktikus okokból duplázza meg a menázsit. Ismer jól, az apám lánya vagyok, nem kenyerem a költekezés, de ebben az esetben nem kerülnék zavarba. Maxi gróf készséggel felajánlotta hogy átmenetileg kisegít, de nem szeretném, hogy erre sor kerüljön.
Mostmár zárom soraim, tántival díszvacsorára készülünk a Continentalba. Édesanyának, Apusnak kezeit csókolom, szerető leányuk: Magdus
*
Magdolna lányom!
Míg Te a tengernél tobzódsz, mi idehaza elsüllyedünk a szégyentől. Mivel magyarázod azt a ledér képet, ami a minap jelent meg Az Est társasági rovatában?! Úgy heversz rajta a fövenyen, mint egy bajadér. Mondd, rendes úrilányhoz méltó ez a viselkedés? És miért pihenteti illetlenül a mezítelen lábadon a kezét az a semmire kellő Maximian? Ez lenne a Ti híres modernségetek?!
Mi édesanyáddal abban bíztunk, hogy egy jó parti kilátásaival térsz haza a nyár végeztével. Nem az efféle korhely Maxi grófokra gondolok, hanem jól szituált, fiatal úriemberekre. Olyanra, akinek révén az arisztokrácia tagja lehet a családunk. Akivel Te is révbe érsz.
Kiveszlek abból a fertőből. Megszerveztem, hogy a holnap délután gyorssal hazajöttök tántival. Nincs apelláta, a vonatnál várlak. Punktum. Azt a gyalázatos levelet pedig, amiben már megint pénzt kérsz, tekintsd úgy, hogy meg sem kaptam.
Apád
