időjárás 1°C Natália 2021. December 9.
logo

Gyanús szobrok

Tóth Ida
2021.11.24. 11:13 2021.11.24. 16:00
Gyanús szobrok

A legkomolyabb és egyúttal leg­jelentősebb magyar karrierek egyike Moholy Nagy Lászlóé. Berlinben egyszerűen Herr Professornak nevezik, de emögött a megszólítás mögött sokféle elfoglaltság lappang. Tanára a Bauhaus-nak – a modern művészetek dessaui egyetemének –, tanára egyúttal a berlini Pisca­tor-iskolának és nagyon gyakran lehet látni és hallani őt nemcsak a német nagyvárosok, de Párizs és London előadó-pódiumain is. Ezenkívül fest és fényképez. 

Amikor az egyik német magazin a világ hat legnagyobb fotográfusáról írt, róla is beszámolt. A „Professzor” berlini műtermét gyakran keresik fel a német művészeti és tudományos világ előkelőségei. A nevét azonban nem nagyon tudják kiejteni. Pedig gyakran kell kimondaniok a „Nadzsi" nevet. (Színházi Élet, 1930. október)

Moholy Nagy László nevét Németországban jobban ismerik, mint nálunk. Tíz év óta működik ott és egyik vezető tagja a Gropius vezérsége alatt működő dessaui iskolának, mely a Sachlickeit, a tárgyilagosság rideg követését tűzte ki feladatául. Moholy Nagy László festő, de a szónak abban az értelmében, hogy művészetét nem korlátozza a természet ábrázolására, hanem teljesen szabadon, a különböző mértani, ornamentális, vagy ábrázolási elemek felhasználásával szerkeszti kompozícióit. 

Egy ilyen intarziás jellegű, geometrikus alkotása a berlini modern képtár tulajdona. Jó neve miatt nem csoda, hogy keddi előadásán az Ernszt-múzeum nagytermét a közönség, különösen a legmodernebb irányok hívei szorongásig megtöltötték.

Sajnos, az előadás nem elé­gítette ki a várakozást. Moholy Nagy már nem beszél olyan jól magyarul, hogy nyelvünkön szabatosan tudná magát kifejezni. Előadása ezért zavaros volt, gondolatmenete nem bontakozott ki világosan. Az új látásról beszélt és ennek megvilágítása céljából a fényképezés és az új festészet fejlődését magyarázta. Volt sok érdekes megjegyzése, de az

egész előadás nem szolgált arra, hogy a szélsőséges művészeti irányoknak meggyőződéses bará­tokat szerezzen. Talán németül nagyobb­ sikerrel beszélt volna – különösen németeknek, akik sokszor a művészet magyarázatát jobban élvezik, mint magát a mű­ve­́szetet. (Az Est, 1930. október 22.)

Egy magyar művész gyanús szobrai. Londonból jelentik: Moholy-Nagy László, a világszerte ismert magyar művész, aki műveiben egészen új törekvéseket akar megvalósítani, kiállítást rendezett Londonban. Drótból, üvegből, fémlemezekből és egyéb szokatlan anyagokból megkonstruált szoborműveket szállított a kiállításra. 

Az angol fináncok úgy látszik nem egészen tájékozottak az új képzőművészeti irányok tekintetében, mert – mint az angol lapok írják – Moholy-Nagy műveit gyanusnak találták, egy időre lefoglalták s átvizsgálták, hogy – nem robannak-e. Aziránt is érdeklődtek, hogy vajjon Moholy-Nagy megbízható ember-e.

A kiállításnak különben nagy sikere van, az ujságok bőven írnak róla. A művész nevének kiejtése azonban talán még nehezebb az angolok számára, mint műveinek megértése. A Daily Express azt ajánlja, hogy ejtsék csak ki úgy, ahogy le van írva, mert a helyes magyar kiejtés úgyis „teljesen reménytelen ügy”. (Magyarország, 1937. január 5.)

Egy barátom elküldte nekem a Magyarország 1937. november 15-i számát, amelyben beszámol az Új Bauhaus megalapításáról Csikágóban. Felhasználom ezt az alkalmat, hogy közöljem, nem vagyok építész, hanem festő. Azt is szeretném kiemelni, hogy az amerikai high school, felsőbb iskola, fokozatban megfelel a mi középiskolánknak, gimnaziális oktatásunknak. Ezt azért írom meg, mert bár nem remélhetem, hogy nagyon sok magyarnak lesz módjában beiratkozni az Új Bauhaus tanfolyamaira, nem szeretném, ha tehetséges fiatalokat elriasztana az a hit, hogy csak egyetemi fokozatokkal rendelkező növendékeket veszünk föl. Köszönöm érdeklődésüket vállalkozásunk iránt, amely nagyon szépen fejlődik s már igen sok, a világ minden tájáról összegyűlt növendéket foglalkoztatunk. Tisztelő hívük: Moholy-Nagy László (Magyarország, 1938. január 25.)

A hadviselő államokat s külö­nösen a mögöttes ország­részeket, amelyek a nagy­hatókörű repülők táma­dásainak vannak kitéve, nagyon közelről érdekli az álcázás (camouflage) művészete. A frontszakaszokon rendkívül fontos, hogy az állásokat ne fedezhesse fel az ellenség, a frontok mögött pedig talán még fontosabb, hogy a gyártelepek és forgalmi gócpontok fekvése tekintetében megtéveszthessék az ellenséges repülőket.

Most egy Északamerikában élő ismert magyar festőművész Moholy-Nagy László, aki egy csikágói iparművészeti iskola igazgatója, azt állítja, hogy tükrök és reszkető fények segítségével el tud takarni egész városokat, és eddigi kísérletei alapján azt reméli, hogy sikerülne a repülőket ugy megtévesztenie, hogy például Chicago város helyén a Michigan tavat látnák. […] Az érdekes kísérletek iránt különösen a repülőtámadásoknak legjobban kitett partmenti városok érdeklődnek s valószínű, hogy lehetővé teszik azoknak nagy térségek felett való kipróbálását. (Délamerikai Magyarság, 1942. július 4.)

(Forrás: arcanum.hu, pixinfo.com, maimanohaz.blog.hu)

Hetvenöt éve, 1946. november 24-én Chicagóban hunyt el Moholy-Nagy László fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező.

Borítókép: Moholy-Nagy László Szántóföldkép című alkotása a Cezanne-tól Malevicsig - Árkádiától az absztrakcióig sajtóbemutatóján a Szépművészeti Múzeumban 2021. október 27-én (Fotó: MTI/Kovács Tamás)