időjárás -5°C Ágnes 2022. January 21.
logo
MAGYAR TÜKÖR

Asszonyok menete a forradalmárokért

2021.12.08. 11:00 2021.12.08. 16:41
Asszonyok menete a forradalmárokért

A budapesti asszonyok ma néma felvonulással, a szovjet hadsereg páncélkocsijaitól körülvéve adóztak az októberi és novemberi harcok áldozatai emlékének. Ez már sorrendben a második „néma tüntetés” az utóbbi két hétben.

Tegnap délután és ma reggel meglehetősen gyéren falragaszok jelentek meg, amelyek felszólították „a magyar anyákat, lányokat és feleségeket”, hogy ma 12 órakor vonuljanak a Hősök terére, és helyezzenek csokrot a Névtelen Hős sírjára. 

A férfiakat felszólították, hogy ne vegyenek részt a menetben, sőt meg se jelenjenek az utcán „a provokáció elkerülése végett”. A néma tüntetés célja a kisméretű gépírásos és kézzel írt cédulák szerint a következő: „Tiltakozzatok az ellen, hogy elesett szeretteinket ellenforradalmároknak bélyegzik, hogy a magyar forradalmat fasisztának nevezik”.

A nők első csoportjai különböző irányokból fél 11 körül érkeztek az óriási Hősök terére. Csendesen haladtak, nemzeti és fekete zászlókkal, kettős vagy hármas sorokban. Mindenféle életkorúak voltak, nagyobbára szerényen öltözöttek, kendővel a fejükön. Sokuknak még kezükben volt az élelmiszerszatyor s mindannyian virágcsokrokat és koszorúkat vittek. Ugyanakkor a tér bejáratai­nál több szovjet páncélautó helyezkedett el. 

Néhány kocsi elzárta az utat a Magyar Ifjúság útja felől. Ezekből a kocsikból lövésre kész fegyvert szorongató katonák és tisztek szálltak le, és kezdték visszaszorítani az as­szonyokat. A tömeg egyre nagyobb lett, s nem oszlott szét, hanem csak irányt változtatott, és a Műcsarnokot megkerülve hátulról próbálták megközelíteni a Névtelen Hős sírját. Ekkor közvetlenül a sír elé állt egy páncélkocsi. Az asszonyok hangosan tiltakoztak. Egyesek a szovjet katonák lába elé dobálták a koszorúkat.

Valaki énekelni kezdte a himnuszt s a tömeg felkapta a dalt. Tizenegy óra után még egyre érkeztek az asszonyok éneklő csoportjai. Már többezren voltak.

A férfiak távolabb az úttesten álltak. A kikövezett téren néhány diplomáciai autó haladt át. Ekkor érkezett oda Münnich Ferenc,­ a fegyveres erők minisztere két szovjet tábornokkal. Nagyobbszámú magyar rendőr és tiszt is látható volt.

Délelőtt fél tizenkettő körül a szovjet katonák valószínűleg valamilyen újabb utasítás alapján, kezdték átengedni a sír felé az asszonyok menetét később pedig elvonultak a tér közepéről.

Az asszonyok csaknem két és fél órán át vonultak a síremlék előtt, elhelyezték a síron virágcsokraikat, s a himnuszt énekelve távoztak. Eggyesek a zászlókat is ott­hagyták. Az idő borult és ködös volt. Néhány mellettem álló magyar tiszt szemét könnyek borították el. Nagyobb incidens többé nem is volt.

Kavarodás támadt egy pillanatban, amikor egy szovjet katona, nem tudni, miért, elvezetett egy asszonyt a távolabb álló gépkocsi felé. Sok nő utána futott, és a letartóztatottat visszahúzta a sorba.

Többen azt kiabálták a szemmelláthatóan zavarodott katonáknak, hogy menjenek haza. Az asszonyok kisebb csoportjai érkeztek a délutáni órákban is, amikor a Névtelen Hős sírját már teljesen befedték a virágok. A síremlék négy sarkán egy-egy rendőr állt vigyázzállásban.

A gyertyák lassan csonkig égtek és egy papírlapról az eső lemosta a feliratot: „A magyar anyák – hőseinknek”.

Nem tudni, ki szervezte a tüntetéseket. Annyi bizonyos, hogy ma bárki a Nagy-párti kommunistáktól Horthy híveiig és a fasisztákig megindíthat egy efféle akciót, ha október 23 emlékére hivatkozik, és kegyeletet kíván az elesett felkelők iránt, s eközben több mint bizonyos, hogy a részvevők szorosabb értelemben nem tartoznak egyik politikai csoporthoz sem. Az efféle tüntetések – az egyik például teljesen kiürítette Budapest utcáit, mégpedig fényes nappal – egy egész nép lelkiállapotának kifejezői.

Olyan légkörben zajlanak le, amikor hasznos vagy haszontalan voltuknak politikai méricskélése nem játszik különösebb szerepet, mert mindent elfed a megszállás kínos és erőteljes valósága.

A Népakarat, a szakszervezetek sajtószerve ma reggel megemlékezett a néma tüntetésre felszólító röpiratokról s maga is „a forradalom rágalmazása ellen” nyilatkozott, de ellenezte a mai felvonulást, mert ez „nem alkalmas eszköz a népfelkelés tragikus áldozatai emlékének ápolására.” Az asszonyok, akikkel beszéltem, azt mondották, hogy kötelességüknek tartották részt venni a felvonulásban.

A budapesti utcák lelkülete telítve van feszültséggel és villamossággal. A veszélyekkel vemhes lelkiállapot igen lényeges eleme a „mai magyar problémának”.

(Magyar Szó, 1956. december 5. Az idézet forrása: Arcanum Digitális Tudománytár)

Hatvanöt éve, 1956. december 4-én több ezer asszony tüntetett a budapesti Hősök terén orosz katonák gyűrűjében a forradalomért és szabadságharcért.

Borítókép: Millenniumi emlékmű a Hősök terén, előtérben a Hősök emlékköve. (Fotó: MTVA/Faludi Imre)