Ken Follett és két amerikai tábornok is sikerregényt jelentetett meg karácsony környékén az Amerika és Kína között kitörő atomháborúról. A gondolat egybecseng a hatvanas évek űrversenyének analógiájával, amelyről köztudomású volt, hogy nemcsak propagandaokai, hanem katonai fejlesztési céljai is voltak.
John F. Kennedy beszéde nyomán a NASA és az amerikai törvényhozás nem sajnálta a pénzt a holdra szállás érdekében, de már a második sikeres landolás után felmerült, hogy a program túl drága. Végül 1972-ben járt utoljára ember a Holdon, ám a fejlesztések nem álltak meg, a Szovjetunió még négy évig küldött robotokat a Hold felszínére.
A NASA tervezte, hogy 2019-ben a holdra szállás ötvenedik évfordulójára visszatér a Holdra, de a Constellation-programot drágaságára hivatkozva Barack Obama leállította. Donald Trump azonban az újbóli holdra, illetve a Marsra szállást tűzte ki célul, és ennek megfelelő pénzügyi hátteret is biztosított.
Ezen Joe Biden sem változtatott, aminek oka lehet a főként Kínával zajló új űrverseny és az elhidegülő kapcsolatok Oroszországgal. Továbbá a dotkom milliárdosok az űrsiklóprogram leállítása óta hatalmas fejlesztéseket hoztak az űrutazásba, így a NASA saját honfitársaival is versenyez. Ennek megfelelően az új emberes holdra szállás dátumát az Artemis-program 2025-re tervezi.
Az ütemterv tartásához szükséges, hogy sikeres legyen a Saturn V rakéta óta épített legnagyobb űreszköz, a NASA új kilövési rendszerének (SLS) február-márciusra tervezett tesztje. A 101 méter magas rakéta szolgál majd a holdra és Marsra szállások szállítóeszközeként.
A tesztrepülés során nemcsak a rakéta, de az Orion kapszula is vizsgázik. A négy-hat személyes űrhajó az idén ember nélkül repül, 62 mérföldre közelítve meg a Hold felszínét. Elnyújtott elliptikus pályája miatt negyvenezer mérföldre is eltávolodik tőle, amely az eddigi legnagyobb Földtől való távolság, amelyet emberek számára épített űrhajó megtett. A kapszula szervizmodulját az Európai Űrügynökség (ESA) építi, így az unió fontos szerepet vállal az új űrversenyben.
Az Artemis-program célja állandó holdbázis létrehozása, amely megfelelő kutatási alapot nyújt a Mars felfedezéséhez. Az első küldetés a déli sarkon, a Shackleton-kráter mellett száll le, ahol a feltételezések szerint esetleg jég található. A víz minden további kutatáshoz létfontosságú lenne.
A Hold déli oldala az orosz program célja is. A Luna 25 holdjáró a bolygó fagyott felszínéről gyűjt majd adatokat. Jelenleg júliusra tervezik a kilövését.
A holdbázis felépítéséhez a NASA tervez holdjárókat küldeni, a következő három év alatt összesen 12 misszió keres majd vizet. Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos vezetője ugyanakkor elismerte, hogy mivel a holdjárókat privát cégek építik, azok könnyen sikertelenek lehetnek, így legalább a küldetések fele valószínűleg technikai probléma miatt meg fog hiúsulni. Az első misszió az év második felében várható.
A Hold felfedezésére újabb országok is bejelentkeztek. India újabb robotjáróval szállna le idén, míg Dél-Korea Hold körüli pályán keringő műholddal vizsgálná annak ásványi összetételét. Japán holdmissziója olyan leszállóegységet tartalmaz, amely a pontos leszállási technikákat teszteli.
Az űrverseny nemzetközivé válása nem csak a Holdon érezhető. Európai–orosz összefogásban épült a brit kémikus és DNS-kutató után elnevezett Rosalind Franklin Mars-járó, amelynek kilövése szeptemberre várható, és 2023 júniusában érkezik a Marsra.
A probléma, hogy az összesen 21 európai és orosz Mars-misszió eddig kevés sikerrel járt, az európai Schiaparelli leszállóegység is lezuhant 2016-ban, amely a jelenleg tervezett ExoMars missziók főpróbája volt. Az ESA azonban nemcsak a Marsot szeretné meghódítani, májusban indul a JUICE (Jupiter Jeges Holdjainak Felfedezőegysége), amely hét év múlva érkezik meg a Jupiterhez.
A bolygó Galilei-holdjait fogja vizsgálni, körülbelül harmincszor halad majd el az Europa, a Ganymedes és a Callisto körül, hogy mágneses mezejüket és gravitációjukat elemezze. A tudósok szerint a fagyott felszín alatti víz kezdetleges életforma élőhelye lehet.
Mivel Kína 2021-ben – a világon harmadik országként – sikeresen landolt a Mars felszínén, az ország az idén a föld körüli teendőkre koncentrál. Tavaly áprilisban fellőtték saját űrállomásuk első modulját, és az idén még kettőt terveznek.
Az ISS-nél jóval kisebb űrállomást már most is három kínai asztronauta lakja, és az ország tervei szerint a következő tíz-tizenöt évben folyamatos legénység lesz fenn, mivel az asztronauták látják majd el a 2024-re tervezett, Hubble-méretű tükörrel rendelkező kínai űrteleszkóp fenntartási munkálatait.
A Hubble utódjának szánt, karácsonykor indított James Webb űrteleszkóp jelenleg végső célja felé tart. A Földtől mintegy másfél millió kilométerre tervezett távcső öt-tíz éven keresztül készít majd infravörös fény segítségével korábban elérhetetlen felbontású képeket.
Az első fotók nyárra várhatók. Teljesítménye a Hubble százszorosa, így a NASA az űrteleszkópok esetén nem aggódik a kínai konkurencia miatt.
Szintén a versenytársak előtt jár az amerikai űrügynökség az aszteroidák kutatásában. A NASA szeptemberben fogja tesztelni aszteroidaeltérítő rendszerét. A tavaly indított DART (Dupla Aszteroidaelhárítási Teszt) űrhajó akkor csapódik majd be a Didymos aszteroida Dimorphos nevű holdjába hat kilométer/másodperces sebességgel.
Ez a NASA számításai szerint letéríti a holdat pályájáról. Az eseményt az olasz űrügynökség műholdja rögzíti majd, amely három perccel a becsapódás után elrepül a Dimorphos mellett, hogy fényképeket és videót készítsen.
Ha az Armageddon-szerű ötlet beválik, akkor egy leszállóegység 2026-ban elemezheti ki a DART munkáját. A NASA a 16 Psyche nevű aszteroidán is szeretne landolni. A Mars és a Jupiter között található nikkel és vas tömb egyedülálló lehetőséget biztosítana a tudósoknak a bolygók magjának vizsgálatára, mivel az aszteroida egy másik bolygóval való ütközés miatt egy bolygómag maradványa. A küldetés augusztusi kilövéssel szerepel a NASA naptárában.
A kereskedelmi vállalatok esetében a tavalyi év a rendszeres turistajellegű űrutazásra felkészülésről szólt. A NASA már 2020-ban igyekezett széles körben elmagyarázni, hogy az ISS fenntartásához szükség van a kereskedelmi űrutazásokra, így egy jegyért nem is sok ötvenmillió dollár.
Február-március folyamán az Axiom cég a SpaceX-szel szerződésben három űrturistát visz az űrállomásra. Az űrhajó parancsnoka a korábbi NASA-asztronauta Michael López-Alegría lesz.
A cég második repülése – szintén egy korábbi NASA-asztronauta vezetésével – az év végén vagy a jövő év elején várható. A Blue Origin és a Virgin Galactic néhány perces súlytalansági túrákat kínál, amelyekhez rendszeres kilövéseket terveznek 2022-ben. A Blue Origin új rakétát is tesztel az év végén, amely további turizmusra ad majd lehetőséget.
A SpaceX távolabbi célokra koncentrál, márciusban teszteli először föld körüli pályán Starship űrhajóját, majd az év során több kilövés is várható. A cél, hogy a jövőben az űrturistákat ne csak földközelben szállíthassa.
A cég továbbá igyekszik hasznot húzni az egyre fagyosabbá váló orosz–amerikai kapcsolatokból is. Miután novemberben az oroszok sikeresen lőttek szét az űrben egy szatellitet, december végén arról szóltak a hírek, hogy az idén orosz kozmonauta, méghozzá valószínűleg az egyetlen jelenlegi orosz női űrhajós, utazhat a SpaceX űrhajóján az ISS-re.
A Boeing egyelőre megelégszik a hivatalos asztronauták szállításával. Az év első felében teszteli Starliner űrkapszuláját, amely siker esetén a SpaceX Crew Dragon űrhajójára építve válik majd az ISS egyik legfontosabb kiszolgálóhajójává.
A Sierra Nevada Corp. a rakományszállításban szeretne élre törni, így űrsiklószerű hajója, a Dream Chaser több tesztrepülést is végez az idén.
A számos nemzeti és nemzetközi űrmisszió egyelőre jelentősebb magyar részvétel nélkül zajlik. Január végéig lehet azonban jelentkezni a Hungarian to Orbit (Hunor) programra, amelynek célja, hogy az ESA-val együttműködésben 2024-ben vagy 2025-ben harminc-hatvan napos küldetésen vehessen részt az új magyar űrhajós.
Továbbá megállapodás készül orosz–magyar űrutazásokról is, amely lehetőség a remények szerint több fiatalt vonz majd természettudományos és mérnöki pályákra.
Borítókép: A Szojuz MS–20 űrhajó indulása a Nemzetközi Űrállomásra a kazahsztáni Bajkonurból 2021 decemberében (Fotó: Europress/AFP)
