Csúcsforgalom

Az idei év mérföldkőként vonulhat be az űrkutatás történetébe. Holdmissziók, aszteroidabecsapódástól védő rendszer, új rakéták és robotjárók a Hold és a Mars felszínén, illetve a Naprendszer ­távolabbi pontjain nemcsak amerikai, orosz vagy európai fejlesztőműhelyekből, hanem Kínából, Indiából, Dél-Koreából és Japánból is. Együttműködő rivalizálás?

KAZAKHSTAN-RUSSIA-JAPAN-SPACE-ISS Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV Forrás: Europress/AFP

Az Artemis-program célja állandó holdbázis létrehozása, amely megfelelő kutatási alapot nyújt a Mars felfedezéséhez. Az első küldetés a déli sarkon, a Shackleton-kráter mellett száll le, ahol a feltételezések szerint esetleg jég található. A víz minden további kutatáshoz létfontosságú lenne.

A Hold déli oldala az orosz program célja is. A Luna 25 holdjáró a bolygó fagyott felszínéről gyűjt majd adatokat. Jelenleg júliusra tervezik a kilövését. 

A holdbázis felépítéséhez a NASA tervez holdjárókat küldeni, a következő három év alatt összesen 12 misszió keres majd vizet. Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos vezetője ugyanakkor elismerte, hogy mivel a holdjárókat privát cégek építik, azok könnyen sikertelenek lehetnek, így legalább a küldetések fele valószínűleg technikai probléma miatt meg fog hiúsulni. Az első misszió az év második felében várható.

A Hold felfedezésére újabb országok is bejelentkeztek. India újabb robotjáróval szállna le idén, míg Dél-Korea Hold körüli pályán keringő műholddal vizsgálná annak ásványi összetételét. Japán holdmissziója olyan leszállóegységet tartalmaz, amely a pontos leszállási technikákat teszteli.

Az űrverseny nemzetközivé válása nem csak a Holdon érezhető. Európai–orosz összefogásban épült a brit kémikus és DNS-kutató után elnevezett Rosalind Franklin Mars-járó, amelynek kilövése szeptemberre várható, és 2023 júniusában érkezik a Marsra. 

A probléma, hogy az összesen 21 európai és orosz Mars-misszió eddig kevés sikerrel járt, az európai Schiaparelli leszállóegység is lezuhant 2016-ban, amely a jelenleg tervezett ExoMars missziók főpróbája volt. Az ESA azonban nemcsak a Marsot szeretné meghódítani, májusban indul a JUICE (Jupiter Jeges Holdjai­nak Felfedezőegysége), amely hét év múlva érkezik meg a Jupiterhez. 

A bolygó Galilei-holdjait fogja vizsgálni, körülbelül harmincszor halad majd el az Europa, a Ganymedes és a Callisto körül, hogy mágneses mezejüket és gravitációjukat elemezze. A tudósok szerint a fagyott felszín alatti víz kezdetleges életforma élőhelye lehet.

Mivel Kína 2021-ben – a világon harmadik országként – sikeresen landolt a Mars felszínén, az ország az idén a föld körüli teendőkre koncentrál. Tavaly áprilisban fellőtték saját űrállomásuk első modulját, és az idén még kettőt terveznek. 

Az ISS-nél jóval kisebb űrállomást már most is három kínai asztronauta lakja, és az ország tervei szerint a következő tíz-tizenöt évben folyamatos legénység lesz fenn, mivel az asztronauták látják majd el a 2024-re tervezett, Hubble-méretű tükörrel rendelkező kínai űrteleszkóp fenntartási munkálatait.

A Hubble utódjának szánt, karácsonykor indított James Webb űrteleszkóp jelenleg végső célja felé tart. A Földtől mintegy másfél millió kilométerre tervezett távcső öt-tíz éven keresztül készít majd infravörös fény segítségével korábban elérhetetlen felbontású képeket. 

Az első fotók nyárra várhatók. Teljesítménye a Hubble százszorosa, így a NASA az űrteleszkópok esetén nem aggódik a kínai konkurencia miatt.

Szintén a versenytársak előtt jár az amerikai űrügynökség az aszteroidák kutatásában. A NASA szeptemberben fogja tesztelni aszteroidaeltérítő rendszerét. A tavaly indított DART (Dupla Aszteroidaelhárítási Teszt) űrhajó akkor csapódik majd be a Didymos aszteroida Dimorphos nevű holdjába hat kilométer/másodperces sebességgel. 

Ez a NASA számításai szerint letéríti a holdat pályájáról. Az eseményt az olasz űrügynökség műholdja rögzíti majd, amely három perccel a becsapódás után elrepül a Dimorphos mellett, hogy fényképeket és videót készítsen. 

Ha az Armageddon-szerű ötlet beválik, akkor egy leszállóegység 2026-ban elemezheti ki a DART munkáját. A NASA a 16 Psyche nevű aszteroidán is szeretne landolni. A Mars és a Jupiter között található nikkel és vas tömb egyedülálló lehetőséget biztosítana a tudósoknak a bolygók magjának vizsgálatára, mivel az aszteroida egy másik bolygóval való ütközés miatt egy bolygómag maradványa. A küldetés augusztusi kilövéssel szerepel a NASA naptárában.

A kereskedelmi vállalatok esetében a tavalyi év a rendszeres turistajellegű űrutazásra felkészülésről szólt. A NASA már 2020-ban igyekezett széles körben elmagyarázni, hogy az ISS fenntartásához szükség van a kereskedelmi űrutazásokra, így egy jegyért nem is sok ötvenmillió dollár. 

Február-március folyamán az Axiom cég a SpaceX-szel szerződésben három űrturistát visz az űrállomásra. Az űrhajó parancsnoka a korábbi NASA-asztronauta Michael López-Alegría lesz. 

A cég második repülése – szintén egy korábbi NASA-asztronauta vezetésével – az év végén vagy a jövő év elején várható. A Blue Origin és a Virgin Galactic néhány perces súlytalansági túrákat kínál, amelyekhez rendszeres kilövéseket terveznek 2022-ben. A Blue Origin új rakétát is tesztel az év végén, amely további turizmusra ad majd lehetőséget.

A SpaceX távolabbi célokra koncentrál, márciusban teszteli először föld körüli pályán Starship űrhajóját, majd az év során több kilövés is várható. A cél, hogy a jövőben az űrturistákat ne csak földközelben szállíthassa. 

A cég továbbá igyekszik hasznot húzni az egyre fagyosabbá váló orosz–amerikai kapcsolatokból is. Miután novemberben az oroszok sikeresen lőttek szét az űrben egy szatellitet, december végén arról szóltak a hírek, hogy az idén orosz kozmonauta, méghozzá valószínűleg az egyetlen jelenlegi orosz női űrhajós, utazhat a SpaceX űrhajóján az ISS-re.

A Boeing egyelőre megelégszik a hivatalos asztronauták szállításával. Az év első felében teszteli Starliner űrkapszuláját, amely siker esetén a SpaceX Crew Dragon űrhajójára építve válik majd az ISS egyik legfontosabb kiszolgálóhajójává. 

A Sierra Nevada Corp. a rakományszállításban szeretne élre törni, így űrsiklószerű hajója, a Dream Chaser több tesztrepülést is végez az idén.

A számos nemzeti és nemzetközi űrmisszió egyelőre jelentősebb magyar részvétel nélkül zajlik. Január végéig lehet azonban jelentkezni a Hungarian to Orbit (Hunor) programra, amelynek célja, hogy az ESA-val együttműködésben 2024-ben vagy 2025-ben harminc-hatvan napos küldetésen vehessen részt az új magyar űrhajós. 

Továbbá megállapodás készül orosz–magyar űrutazásokról is, amely lehetőség a remények szerint több fiatalt vonz majd természettudományos és mérnöki pályákra.

Borítókép: A Szojuz MS–20 űrhajó indulása a Nemzetközi Űrállomásra a kazahsztáni Bajkonurból 2021 decemberében (Fotó: Europress/AFP)