Fűgyarmatosítás

Szinte egész Észak-Amerikában engedélyezett már a marihuánás cigaretta. Kanada és Mexikó közé szorulva – mindkét országban korábban törvényessé tették a füvezést – az Egyesült Államok mind több tagállama különböző formákban, de eltekint a könnyű drogot használók büntethetőségétől. Ez az intézkedéssorozat sem hozta meg a várt áttörést a kábítószer-bűnözés elleni harcban.

Marijuana Users March For Legalisation In Mexico Fotó: GERARDO VIEYRA Forrás: Europress/AFP

De vannak helyettük hazai „vállalkozók”, akik most látszólag kiszorulnak az Egyesült Államok illegális fűpiacairól. A drogkartelleket átmeneti károk érték, de ez korántsem akkora mértékű, hogy lehúzzák a rolót. A fűcsempészés csupán elenyésző szerepet játszott a bevételi forrásaik közt, amikor keményebb drogokra is van kereslet az államokban. A nagy üzlet a kokain, a heroin és a metamfetamin. Viszont ha valaki jártas a fűben, azok a kartellek, a termesztésben, a logisztikában, a szállításban kivételes tapasztalatokkal rendelkeznek. Nekik van elég pénzük arra, hogy most már törvényes keretek közt űzzék azt, amit eddig engedély nélkül. Gyaníthatóan megéri nekik akár a milliárd dolláros veszteség is, ha ezek után legális minősítést kapnak. Nyilván nem fog feltűnni körözött név a külföldiek részvételével üzemelő vállalatok igazgatótanácsaiban, de abban biztosak lehetünk, hogy személyi áttételekkel jelen lesznek a vezetésben. A marihuánapiac egyik világvezető cége a kanadai–kolumbiai Khiron névre hallgató vállalat, amely szintén áhítozik arra, hogy egy nagyobb falatot kiharapjon a mexikói piacból. Például ez a cég elérte azt is, hogy egy volt államelnök, Vicente Fox is részt vegyen az irányító testületében, aki 2000 és 2006 közt irányította Mexikót.

Az Egyesült Államok államainak többségében, legyenek azok demokrata vagy republikánus irányításúak, valamilyen formában már engedélyezték a fűhasználatot. Van, ahol csupán gyógyászati célból és otthon lehet elfüstölni egy marihuánás cigit, máshol „rekreációs” jelleggel is szabadon alkalmazható. Ezek a törvények szabályozzák a fűtermelés, -árusítás és -nagykereskedelem mikéntjét is. Kaliforniában, ahol a legszabadabbak a viszonyok, már évekkel ezelőtt megindult az „aranyláz” a marihuá­nafarmokért. A hiperszuper ültetvényekbe nem egy neves hol­ly­woodi színész vagyonokat fektetett be.

A nyugati partiakhoz jó messze van a konzervatív Oklahoma, a „vörös nyakú parasztok”, a redneckek hazája, akik a „haladó eszmék” terén, de a marihuána szabályozásában is jócskán le vannak maradva. Hogyan fordulhat elő, hogy Oklahomában több marihuánavállalkozás van bejegyezve, mint Kaliforniában? – ez a kérdés izgatja az amerikai sajtót. Mert ez törvénytelen, ugyanis a szövetségi államban csak gyógyászati célból fogyasztható a marihuána. A négymilliós államban a lakosság tíz százaléka rendelkezik olyan orvosi igazolással, amely tanúsítja azt, hogy fájdalmait füves cigivel enyhítheti.

A megoldást máshol kell keresni. A szabályozás kimondja, hogy csak az kaphat engedélyt marihuánatermesztésre, aki két éve Oklahomában bejelentett lakással rendelkezik. Föld van bőven, az időjárás is jónak mondható – úgyhogy évente ötven százalékkal több engedélyt adnak ki a növény termesztésére. Van olyan polgár, akinek neve száznál is több marihuánaültetvény tulajdoni lapján szerepel. Nyilván ezek strómanok, akik jó pénzért aláírnak mindent. A helyi sajtó kiderítette a „vállalkozókról”, hogy angolul igencsak hiányosan beszélnek, és tömegével vannak köztük kínaiak, mexikóiak és bolgárok. Utóbbiak a kertészeti hagyományok folytatói lehetnek. Az itt termelt marihuána nagy valószínűség szerint olyan államok feketepiacán végzi, ahol még nem engedélyezték a fogyasztást.

De más problémát is rögzítettek a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI illetékesei, mégpedig a fűkorrupció terjedését a marihuánaiparban. Olyan „nyitott” államokból, mint Massachusetts, Kalifornia vagy Arkansas, érkeznek a marihuánával kapcsolatos megvesztegetésekről jelentések. Az önkormányzatok jogköre kiadni az engedélyeket a területükön megvalósuló fűtermesztésre. Bizony a polgármesterek, az alattuk lévő illetékesek nagyon hamar rájöttek arra, hogy ez milyen jó bevételi forrás. Még a viszonylag kis településeken is 100-250 ezer dollárt kellett letenni az asztalra, hogy a hatóságon simán átcsússzon a kérelem. Ez olyan szintet ért el, hogy a nyomozóiroda csapatot szervezett e bűncselekmény kiszűrésére. Az okosabb elöljárók olyan alapítványi számlákra kérik a „befizetéseket”, amelyekről majd újraválasztásukért indított kampányukat finanszírozhatják.

Akik már rendelkeznek mindenféle engedéllyel, nem panaszkodnak. Soha ilyen jól nem pörgött az üzlet, mint a koronavírus-járvány idején, amely már két éve tart. Az emberek többsége otthon van, unalmában nézi a filmeket, és közben, hogy jobb kedvre derüljön, elszív egy marihuánás cigit.

Borítókép: A cannabis „tisztességes” legalizálásáért tüntető férfi Mexikóvárosban (Fotó: Europress/AFP)