Vészfék

Háború. Infláció. Covid miatti lezárás újra Kínában. Íme a gazdasági ellátási lánc összeomlásának tökéletes receptje. Vagy van még annyi pufferzóna a globális folyamatokban, hogy megússzuk az idei évet kisebb kilengésekkel?

HEALTH-CORONAVIRUS/HONGKONG -POLICY Fotó: TYRONE SIU Forrás: Reuters

Két éve kezdődtek meg a komoly lezárások a koronavírus-járvány miatt, azóta a pandémia árnyékában él a világ, ami komoly hatást gyakorolt a gazdasági folyamatokra – ugyanakkor bizonyos tetszhalottállapotot is eredményezett. Ez változott meg szó szerint egy éjszaka alatt, amikor kitört az orosz–ukrán háború.Az interneten nem véletlenül kezdtek rögtön terjedni azok a mémek, amelyeken a kanapé kényelméből virológussá avanzsált „szakértők” lecserélik orvosi diplomájukat, hogy a nemzetközi kapcsolatok szövetében otthonosan mozgó geopolitikussá változzanak. Azonban az elmúlt napokban kiderült, hogy korai volt még szögre akasztani a diplomát, mivel Kínában 2020 tavasza óta nem tapasztalt fertőzőképességgel jelent meg az új Covid-hullám.
Kína tartja magát a koronavírussal kapcsolatos zéró tolerancia elvéhez, így a külföldi sajtó megkongatta a vészharangot, hogy a 2020 óta tapasztalt ellátási hiányosságok még rosszabbra fordulnak.Két éve Vuhan tartományt érintették a lezárások, most viszont Sencsenben és Sanghajban regisztrálnak megbetegedéseket. Sencsent nevezik Kína Szilícium-völgyének (a 17,5 milliós városban székel Kína online exportőreinek fele), amelynek lezárása valóban súlyos hiányt okozhat. Az Apple iPhone-jai egyik fő beszállítójának, a Foxconn gyárának lezárása miatt például az Apple már bejelentette, hogy számítani kell telefonhiányra. Számos érintőképernyő-gyártó szintén kénytelen volt leállni, ami valószínűleg az Android készülékeknek fog ártani.

Kína túl fogja élni az idei járványidőszakot is

– mond­ja el Salát Gergely, a Pázmány Péter Kato­likus Egyetem kínai tanszékének vezetője. – A leg­-pesszimistább becslések szerint az 5,5 százalékosra tervezett GDP-növekedést a pandémia 4,5 százalékra csökkentheti. Az ellátási láncok elakadásától sem kell tartani, hiszen Kínának érdeke a gazdaság működése, meghozza a szükséges intézkedéseket.Sencsent például legutóbb hét napra zárták csak le. Hszi Csin-ping elnök is arról beszélt, hogy össze kell egyeztetni a vírusvédelmi szempontokat a gazdaságiakkal, tehát olyan drasztikus, nagy kiterjedésű és hosszan tartó lezárásoktól nem kell tartani, mint amilyenek két éve voltak.

Jelenleg az orosz–ukrán konfliktus sokkal veszélyesebben érinti a kínai gazdaságot.Áttételesen a nyugati szankciók a kínai cégekre is hatást gyakorolhatnak, ha a szankciók éppen olyan orosz vállalatot érintenek, amelynek kínai partnere van. Ilyenkor a kínai cég kénytelen költség-hasznon elemzést végezni, hogy megéri-e továbbra is kapcsolatot tartani az orosz féllel, vagy a nyugati kereskedelmi kapcsolatok érdekében az oroszok beáldozhatók. Egyes cégek már el is határolódtak az oroszoktól, bár az országos hivatalos álláspont az, hogy Kína nem avatkozik be a konfliktusba.

Kína időről időre felszólítja a feleket, hogy rendezzék békésen a vitás kérdéseket, de valójában nem foglal állást

– magyarázza Salát Gergely. – Látszik, hogy egyelőre nincs döntés, melyik forgatókönyvet szeretnék követni. Két végletes jóslat van. Az egyik szerint kitör a második hidegháború, Kína felsorakozik Oroszország mögé, ami nem feltétlenül katonai támogatást, de gazdaságit biztosan jelent, így lesz egy szövetségi rendszer, amely jüanban fizet, és kínai WeChat mobilalkalmazást használ – és vele szemben áll az Amerika vezette Nyugat, amely dollárban fizet, és Face­bookot használ.

A másik forgatókönyv szerint a kínaiak is elkezdenek kihátrálni az orosz kapcsolatokból, mert a gazdasági érdek a nyugati kereskedelem megléte.Óriási dilemma tehát, hogy a hosszú távú stratégiai érdeket követik-e, amely az oroszokkal való jó kapcsolat, vagy a rövid-középtávút, amely a Nyugat felé mutat a gazdaság miatt, hiszen Kína Amerikával és Európával folytatott kereskedelme messze meghaladja az orosz piacét. Eddig nem született döntés, bár látszik, hogy a Biden-kormányzat igyekszik nyomást gyakorolni Kínára, hogy a jelenleg is fennálló gazdasági nehezítések tovább szigorodhatnak, ha Kína Oroszország mellé áll.Például néhány éve nem kapják meg a legmodernebb csipeket, ami súlyos károkat okoz a kínai gazdaságnak.Huawei telefonokat is alig kapni Európában, mivel nem megy rajtuk a Google és a Facebook, illetve a céget sok országban kizárták az 5G fejlesztésből. Ezek a szankciók kiterjeszthetők más kínai cégekre is. Nagy kérdés tehát, hogy a kínai vezetőség miként dönt. Ha ugyanis a Nyugat kivérezteti Oroszországot, akkor hosszú távon Kína azt kockáztatja, hogy a következő ideológiai, gazdasági és politikai célpont a magára maradt Kína lesz – mutat rá Salát Gergely.

Kína a szakértő szerint lassan, de biztosan építi világkereskedelmi kapcsolatait, hogy alternatívát mutasson az amerikai hegemónia mellett a harmadik világ országainak, és az Egyesült Államok is látja, hogy fenyegeti az általuk megszokott rendet.Történelmi törvényszerűség, hogy egy birodalom nem tart örökké, tehát Amerika uralma után is váltás következik. A pandémia biztosan felgyorsította a birodalmak egymástól való távolodását és a két ország közötti gazdasági különbség csökkenését, mivel Amerikát sokkal jobban visszavetette a vírus, mint Kínát. Lehet tehát – állítja Salát –, hogy később a történelemórákon úgy fogják tanítani a Covid–19-világjárványt, mint amellyel egyértelművé vált a hegemóniaváltás.

Európa az új világrendben minden bizonnyal Amerika alárendelt szövetségese lesz. Főként Macron elnök szereti hangsúlyozni az euró­pai stratégiai autonómia elképzelést, de az orosz–ukrán konfliktus is megmutatta, hogy Euró­pa az első puskalövésre az Egyesült Államokhoz fordul. Amerika már a háború előtt is nyomást gyakorolt Európára a kínai kapcsolatok visszanyesése érdekében, méghozzá sikeresen. ­Európa a jövőben is Amerika alárendelt szövetségese lesz, globális stratégiai szereplőként nem lesz komoly súlya, nem képez önálló pólust

– mondja Salát Gergely.
A szakértő összességében meglehetősen sötét képet fest közeljövőnkről. Nem az ellátási láncok megszakadását látja problémaként, hanem hogy a világ szankcióspirálba látszik keveredni, amin rövid távon mindenki veszít.Az idealista megközelítés szerint a főszereplőknek be kellene látniuk, hogy vannak bizonyos áthághatatlan nemzetközi szabályok: például a hódító háborúktól való tartózkodás.Továbbá szükség volna önmérsékletre, hogy Amerika elfogadja, Oroszország nem örül a NATO-­rakétáknak a határon, Oroszország pedig azt, hogy Ukrajna, ha nem is a NATO-hoz, de egyéb nyugati kötődésű szervezetekhez szeretne csatlakozni. Ahogy Salát Gergely fogalmaz: jó lenne behúzni a vészféket, de úgy tűnik, konfliktusosabb irányba haladunk.

Borítókép: Takarítják a karanténba vezető folyosót a hongkongi nemzetközi repülőtéren. Zéró tolerancia? (Fotó: Reuters)