Mit old meg a babzsák?

A folyamatosan végzett azonos tevékenység testi sérüléseket okoz, mivel ugyanazokat az izmokat és ízületeket veszi igénybe.

A XXI. század embere úgy tűnik, sokkal inkább bízik a technológiában, mint bármi másban. Okostelefon, laptop és tablet nélkül ki se lép az utcára. A mindennapi számítástechnika-használat nyomán a gyerekek már nem tudnak fejben számolni, így könnyebben költekeznek túl. 

A PC-khez kötött ülőmunka az egészségnek sem tesz jót. A Semmelweis Egyetem nemrég figyelmeztetett honlapján, hogy élete során valószínűleg mindenkinek van legalább egyszer porckorongsérve. Korábban a betegség főként a középkorúakat érintette, most viszont az ülve végzett feladatok és a mozgásszegény életmód következtében egyre gyakoribb tinédzserkorosztályban is.

Persze az ember a két lábra állás óta küzd fiziológiai problémákkal. Hiába múlt el néhány millió év, mégsem tudtunk teljesen alkalmazkodni a felegyenesedéshez. Ám az ülés sem mindegy, hogy történik, mivel görnyedés esetén az ágyéktáji csigolyák terhelése az álláshoz képest kétszáz százalékkal nagyobb. 

Ülőmunka esetén ezért érdemes megtalálni az úgynevezett semleges testhelyzetet, amikor a talp a földön van, comb vízszintes, a váll laza, és a hát kicsit döntve minden lélegzetvételnél mozoghat, így a medence megfelelő szögben áll, és a gerinc nem terhelődik. 

Orvosok azt is ajánlják, hogy az ülőmunkát végzők félóránként álljanak fel, és mozgassák meg a hátukat. Ezt a megoldást az úgynevezett ülő-álló asztalok automatikusan elvégzik a munkavállalók számára. Az elmúlt években egyre több cég ruházott be a százezer forintnál kezdődő eszközökbe, miután a Microsoft 2013-ban kimutatta, hogy egy ötszáz számítógép-használót foglalkoztató vállalat évente hétszázezer dollárt takaríthat meg, ha csak tíz százalékkal csökkenti az ülőmunka okozta hatékonyságcsökkenést. Hasonló eredményre jutottak európai kutatók is, akik szerint a munkavállalók háromnegyede tölti munkaidejének jelentős részét a kényelmes testhelyzet keresésével.

A felmérések eredményeként, illetve a startupkultúra terjedésének köszönhetően a cégek egyre többet költöttek az elmúlt években az úgynevezett ergonomikus iroda kialakítására. 

Ez az ülő-álló asztalokon kívül gerincet megtámasztó ergonomikus székeket, szemkímélő és személyre szabott világítást, illetve az ismétlődő megerőltetés okozta sérüléseket (RSI) csökkentő billentyűzetet és egeret jelent.

Az RSI valójában nem újdonság. A gyári munkások az ipari forradalom idején napi 16-18 órát álltak a gépek mellett, a földeken dolgozók pedig vég nélkül végezték a mezőgazdasági munkákat. 

A folyamatosan végzett azonos tevékenység testi sérüléseket okoz, mivel ugyanazokat az izmokat és ízületeket veszi igénybe. Az emiatt felmerülő hatékonyságcsökkenés a XXI. században jobban számít, mint a gyári munkások között, mivel a képzett munkaerőt nehezebb pótolni. 

A startupvilágban nem véletlenül terjedt el, hogy a munkavállalók babzsákokon vagy a legmodernebb ergonomikus székeken dolgozhatnak, hogy a cégek ne csak megtartsák dolgozóikat, de növelni is tudják munkakedvüket és hatékonyságukat.

A pandémia azonban felborította a kényes egyensúlyt. A munkavállalók hozzászoktak az otthoni környezethez, és azokat a feltételeket várják el a munkáltatóktól is. Így a cégek hiába ruháznának be újabb és újabb eszközökbe, azok nem tudják biztosítani a dolgozók kényelmét. 

Ráadásul a koronavírus okozta gazdasági nehézségek miatt sok cég már nem is tudja megengedni magának a legújabb technológiát, ami öngerjesztő folyamatként egyre kedvetlenebb dolgozókat, rosszabb munkamorált és végső soron értéktelenebb céges projekteket vetít előre.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)