időjárás 23°C Huba 2022. augusztus 19.
logo
Új könyv a népi gondolatról

Alanyi jogon

Szentesi  Zöldi  László
2022.06.24. 13:00 2022.06.24. 22:22
Alanyi jogon

Abban már eltértek a vélemények, hogy ennek a népi gondolkodásnak hol vannak a határai, kik lehettek az előfutárai, mely szerzők és mely társadalmi témák adják meg szellemi látóhatárát – ezt a fontos mondatot olvashatjuk A népi gondolat a 20. században című könyv szerkesztői előszavában. Való igaz, a népi gondolat – tágabban a népi mozgalom – méltó feltérképezése önmagában sem egyszerű feladat, tekintve, hogy az elmúlt csaknem száz évben a legtöbben saját ideológiai ködképeiken keresztül fogalmazták meg ítéleteiket.
A Századvég Kiadó mostani tanulmánykötetének szerkesztői, Novák Attila és Pap ­Milán talán találóbb címet is választhattak volna a tavaly decemberi tudományos konferencia előadásait rögzítő kötetnek. Ha ugyanis a téma olyan megkerülhetetlen kutatóira gondolunk, mint Borbándi Gyula, Gombos Gyula, Pomogáts Béla, Salamon Konrád, Görömbei András és mások, akik nem pusztán érdemi mondanivalójukat osztották meg velünk, de összegzésre is törekedtek, akkor első reakciónk a tárgy alapos feltérképezésének vizsgálata. Fájdalom, A népi gondolat a 20. században nem emeli horizontunkat a teljes befogadás felé, igaz, fontos részadatokat, szempontokat ajánl a témával foglalkozóknak.

Csorba János életírása

A híres széki énekes könyvet írt, amely 2001-ben látott napvilágot Bár emlékezete maradjon meg… címmel.

És akkor most néhány emlékezetesebb írásról ejtsünk szót. A kötet legerősebb darabja kétségtelenül Papp Istváné, aki ma a népi mozgalom legfontosabb kutatója, itt közölt írása Szabó Dezsőről nem pusztán tárgyszerű, de számtalan saját következtetést is felmutat.

Néhány korrekt, de a népiség tárgyához nem igazán kapcsolható írás zavarba hozott minket, a budapesti Gelléri Andor Endre népiségét továbbra sem igen osztjuk, miközben elismerjük a róla szóló írás sugalmazott igazságát, hogy a régi fővárosi részek – például Óbuda – zárt közösségei olykor falusiasak, kisvárosiasak. Ez azonban nem elegendő, hogy a jeles novellaírót bebocsássuk a népi írók nemkülönben zárt panoptikumába, ahol Illyés, Németh,­ Sinka vagy Kodolányi alanyi jogon, Sárközi György, Szabó Lőrinc vagy József Attila pedig csak átmenetileg, érintőlegesen foglal helyet. Bibó István felbukkanása is elgondolkodtatott bennünket, a róla szóló egyébként remek írás után sem érezzük, hogy személye, munkássága szervesen kapcsolódna a népi mozgalom eszmeköreihez (annak idején Borbándi Gyula is talán Bibó besorolhatatlanságára célzott, amikor a politikai népiség ideológusának nevezte). Kifejezetten érdekes Novák Attila kísérlete, aki a cionisták és a népiek viszonyát tárta fel, bár – amint sejthető – inkább az elmulasztott lehetőségekről, mint az érdemi kapcsolatfelvételről szól az írás.

Ruha nélkül volt jó

Az örökbe kapott darabokat olyan rendezvényekre viszik majd el, amelyek nyitottak az iróniára.

Paár Ádám a tengerentúli farmerpopulista mozgalomnak igyekszik ­magyar nézőpontot találni, de inkább rokonszenves, mint reális a kísérlet, minden igyekezete ellenére leginkább amerikai ügyekről tudósít.A népi gondolat a 20. században már csak a gazdag adatolás miatt is hasznos olvasmány az érdeklődők számára. Különösen azoknak ajánljuk, akik Szabó Dezső, Németh László vagy éppen Bibó István életének, munkásságának részleteire kíváncsiak. Egyszer talán mélységé­ben, lényeglátásában is kiteljesedik, majd terjedelmes monográfiává formálódik egyik-másik közölt írás, erre feltétlenül szükség is volna népiségünket, népi mozgalmunkat jócskán feledő korunkban. 
(A népi gondolat a 20. században. Szerk.: Novák Attila–Pap Milán. Századvég Kiadó, Budapest, 2022, 220 oldal. Ára: 3490 forint)

Borítókép: Illusztráció (Borítókép: Pexels)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.