időjárás 31°C János, Pál 2022. június 26.
logo

Megsemmisítő vereséget szenvedett a józsefvárosi baloldal az időközi választáson

ANYANYELVÜNK

Röcsöge és Recsege

Bárth M. János
2022.06.23. 13:00
Röcsöge és Recsege

Éppen száz esztendeje született a hazai nyelvtudomány egyik kiemelkedő alakja, Kiss Lajos. Bár foglalkozott szláv nyelvészettel, szótárírással, térképészettel, tudománytörténettel, neve mégis fő művével, a Földrajzi nevek etimológiai szótárával forrott össze.Ebben a lenyűgözően monumentális műben Kiss Lajos több mint 13 ezer helynév magyarázatát, történeti alakjait, eredetét írta le: elsősorban Kárpát-medencei települések, tájak, hegyek, folyó- és állóvizek neveiről tájékozódhatunk belőle, de szócikket kaptak benne fontosabb külföldi helynevek is. 
Csak kevesek által ismert kedves történet a híres névtárról, hogy a nevek szigorú kiválasztásába annyi személyesség is belefért, hogy a szerző saját szülőhelyének, a debreceni Péterfia utcának nevét is külön taglalta szótárában – ahol nemrégiben emléktáblát is avattak Kiss Lajos tiszteletére.

A többéves munkával készült szótár megjelenése, majd bővített formájú kiadása után is számos névfejtés jelent meg Kiss Lajos tollából különféle folyóiratokban. Ezekből az írásokból is kitűnik, hogy milyen sokszínű és széles körű tudásra van szükség a helynév-etimológiák megalkotásához: történelmi-földrajzi tájékozottság, magyar nyelvtörténeti ismeretek, idegen nyelvi (szláv, német, török) jártasság, filológiai pontosság, illetve a magyar helynévtörténet folyamatainak mély megértése – és az analógiák felismerése is elengedhetetlen hozzá. Valamint talán még némi szerencse, szellemesség és kreativitás is szükséges – elhivatottsággal fűszerezve.
A sok ezer nevet magyarázó életmű lapjai­ról egy különös hangzású helynév, a Röcsöge históriáját idézem fel Kiss Lajos emlékére. Ilyen nevű település nincs az országban, de a Veszprém megyei Csajág külterületén létezett egy dombos határrész, amelyet Röcsöge, Röcsöge-hegy néven emlegettek, és ilyen formában bukkan föl írott forrásokban, térképeken is. Kiss Lajos szerint e helynév a recseg ~ röcsög igéből keletkezett, amelynek a régiségben ’ciripel’ jelentése is volt. A szóhoz a folyamatos melléknévi igenév régies -e képzője járult, csakúgy, mint a leng ~ lenge, peng ~ penge, csörög ~ csöröge esetében. 
Ez a névalakulási forma nem egyedi, a határrészek, hegyek nevei gyakran utalnak hangjelenségre, különösen visszhangra, mint a Csattogó, Csengő-hegy, Csergő, Dobogó-kő, Hangos-hegy helynevek. Még a Röcsöge helynévhez hasonló adatra is találunk példát, csak nem ö-ző nyelvjárású területről: ilyenek a Biharban előforduló Recsege-hegy, Recsege-tanya formák (amelyek származéka a Recsegi családnév).

Súgógép

Zajlanak az érettségik, a vizsgaidőszak, és hamarosan jönnek a záróvizsgák.

És miként válhatott a Röcsöge helynév általánosan ismert és használt fiktív névvé? A Balaton északi partja mentén futó, 1909-ben átadott vasútvonal egyik állomása Csajágon volt, ahol viszont a keresztirányú vonalon már létezett egy másik vasúti megállóhely ezen a néven. Így az új megálló Csajág-Röcsöge lett a közeli határnév alapján. A Balatonra tartó utasok körében bizonyára sokan megjegyezték ezt a furcsa, szokatlan hangzású nevet, amely így azután is tovább élt, hogy az 1930-as évektől Csajágon új vasútállomás épült, és Csajág-Röcsöge megállóhely megszűnt. A Csajágröcsöge név így valamiféle ’távoli, isten háta mögötti hely’ jelentéssel fiktív névvé vált, illetve olyan, hasonló névformák alapjává lett, amelyek sosem léteztek a valóságban: Mucsaröcsöge, Kiskunröcsöge. 
Az efféle szavakban megnyilvánuló gúnyos, lenéző jelentéstartalom valószínűleg az 1920-as években népszerű Borsszem Jankó című élclap „Mucsa” rovatának és a szerző „Mucsai” álnevének köszönhető. A Mucsa ~ mucsai ugyancsak fiktív név, amely hasonló, létező településnevek eltorzításával jöhetett létre, majd a mindennapi szóhasználatban az elmaradottság, parlagiság jelképe lett.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)