Startkő

Tíz év alatt háromszor rendezi meg Magyarország a világ egyik legrangosabb sporteseményét, a vizes sportok világbajnokságát. 2017 után ma rajtol másodjára a Duna Arénában a vb, amely 2027-ben újra visszatér hazánkba. Persze tudjuk jól: ember tervez, Isten végez. A mostani, 19. vb sorsát előre nem látható olajárválság, világjárvány és háború is befolyásolta, de bármilyen kalandos volt az útja, oda érkezett meg, ahová a legelején elindult: Budapestre.

Budapest 20170730 Úszás 2017 17. FINA vizes VB világbajnokság 400m vegyes döntő Hosszú Katinka Fotó: Török Attila Nemzeti Sport Fotó: Török Attila Forrás: Nemzeti Sport

Végül minden a helyére került. A vizes sportokat összefogó nemzetközi szövetség (FINA) 2013. július 19-én Barcelonában döntött úgy, hogy a 19. világbajnokságot annak története során először Magyarországra, Budapestre hozza. Aztán 2022. február 7-én a FINA másodjára is bejelentette, hogy a 19. vizes vb-t a magyar főváros rendezi meg. A két dátum között nemcsak 3125 nap telt el, hanem ahogy mondani szokták, sok víz lefolyt a Dunán. Több, mint azt a rendezés elnyerésének eredeti időpontjában bárki is hihette.

És akkor jött Vuhan…

Normál esetben a világbajnokságok katonás rendben, kétévente, jó előre meghatározott helyeken követik egymást. Ez az átlátható, egyenes idővonal azonban a 2013-as barcelonai vb után úgy összegabalyodott, mint a zsebre vágott fülhallgató zsinórja. A kibogozása nem egyszerű feladat, Magyarországnak pedig immáron másodszor van nagy szerepe abban, hogy a világ úszósportját jelképező kábel nem tört meg javíthatatlanul a kialakult káoszban.

A lavinát egy mexikói város, Guadalajara indította el 2015 februárjában – s hol volt akkor még a kínai Vuhan, amely erre a történetre is komoly hatást gyakorolt! Ne is szaladjunk ennyire előre, inkább időzzünk el egy kicsit Mexikóban. A latin-amerikai ország nyerte el a 2017-es vizes vb rendezési jogát, azonban alig több mint két évvel az esemény előtt a házigazda Guadalajara lefújta a készülő bulit. Ekkor voltunk a kellős közepén a 2014 és 2016 között lezajlott olajárválságnak, amely során két év alatt több mint hetven százalékot esett a kőolaj világpiaci ára. Ez különösen érzékenyen érintette Mexikót, amely költségvetésének mintegy egyharmadát az olajipar teszi ki. A kormány megszorításokat vezetett be, amely a vizes vb-t is elmosta: állami garancia hiányában Guadalajara nem tudta előteremteni a rendezéshez szükséges százmillió dolláros pénzmagot, ezért felmondta a szerződést, vállalva az ötmillió dolláros büntetést. A FINA bajban volt: két évvel a világ egyik legjelentősebb és legösszetettebb sporteseménye előtt házigazda nélkül maradt.

Magyarország segített, s egy hónappal Mexikó visszalépése után kettőt előre ugrott a sorban, a 19. helyett átvállalta a 17., azaz a 2017-es vb budapesti megrendezését.

Ezzel a FINA időt nyert, jobb eséllyel találhatott új házigazdát a négy évvel későbbre, 2021-re tervezett vb-nek, amelyre új pályázatot hirdetett meg. A győztes a japán Fukuoka lett.

És akkor jött Vuhan.

Ki ne emlékezne a 2020 első napjaiban érkező kezdeti hírekre, amelyek egy rejtélyes járványról szóltak Közép-Kína legnépesebb városában? Hamarosan Vuhan lett a legtöbbet emlegetett település a világon, ahonnan elindult a földkerekség csaknem összes emberének az életét megváltoztató pandémia. A veszteségek a sportvilágot is hamar elérték, 2020 tavaszára bezárták a stadionokat, hónapokra leálltak a futballbajnokságok, és a folyamat csúcspontjaként egy évvel elhalasztották a 2020-as tokiói olimpiát. Ezzel együtt egy évet csúszott a 2021-es fukuokai vizes vb is.

Idén mégsem Japánban randevúznak a világ legjobb úszói, műúszói, műugrói és vízilabdázói, ugyanis Fukuoka polgármestere, Takasima Szoicsiro januárban még mindig a koronavírus-járványra hivatkozva bejelentette, hogy nem tudják megrendezni a nagyszabású versenyt. A FINA február elsején megerősítette a hírt, a már említett zsinór pedig újra összegabalyodott. Az elképzelés szerint Fukuoka 2023-ban rendezte volna meg a vb-t, az az évben esedékes dohai viadalt meg 2024-re halasztották volna, amikor a párizsi olimpia miatt eleve zsúfolt a versenynaptár. Káosz és katasztrófa.

Orosz versenyzők nélkül

Magyarország ezt nem nézte ölbe tett kézzel, mindössze néhány nap leforgása alatt elvállalta a vb idei megrendezését Fukuoka helyett, s ezt február 7-én be is jelentették. Építkezni nem kellett miatta, a 2017-es rendezésnek is köszönhetően a Duna Aréna és a magas színvonalú infrastruktúra adva volt. Gyors és költséghatékony megoldás kellett, amelyet a magyarok garantáltak.

Végül minden a helyére került. Idén az a Budapest a házigazdája a 19. vizes világbajnokságnak, amely 2013-ban eredetileg is elnyerte a rendezés jogát – Guadalajara, Vuhan és Fukuoka csak bonyolította a cselekményt, Magyarország megoldotta.

Rendkívül szerencsések vagyunk, hogy olyan vendéglátóink vannak, akik osztoznak a vízi sportok iránti szenvedélyünkben, rugalmasnak és készségesnek mutatkoznak a FINA legrangosabb eseményének megrendezése kapcsán

– szólalt meg a hála hangján Husszein el-Musszalam, a FINA kuvaiti elnöke, miután hazánk mentőövet dobott a bajban.

A vizes vb a világ egyik legnagyobb sporteseménye, a következő két hétben 180 országból érkeznek a résztvevők hazánkba, a számuk a 2700-at is elérheti. A legtöbb esetben hat-hét évig is eltartanak az előkészületek, Magyarország azonban 2017-ben két év alatt, idén mindössze néhány hónap leforgása alatt szervezte meg az eseményt beugróként. Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke elmondta, a 2017-ben magasra tett lécet nem lehet és nem is akarják most megugorni, hiszen jóval kevesebb idő és pénz állt rendelkezésre.

Az anyagiakról Mihók Attila, a Nemzeti Sportügynökség igaz­gatója azt a tájékoztatást adta, hogy a szervezés nettó költsége 27 milliárd forint, amire rájön nettó 4,5 milliárd mint a FINA-nak fizetendő jogdíj. Telt házas rendezéssel és több mint százezer vendégéjszakával terveznek, ami repülőrajtot adhat a pandémia által padlóra küldött turizmusnak és minden kapcsolódó vállalkozásnak, így a vb jelentős államháztartási bevételt generálhat.
A költségek és a bevételek kezdeti tervezésekor még nem lehetett kalkulálni azzal, hogy a Covid-járvány után újabb nehézségek érik a világgazdaságot. Mindössze néhány héttel azután, hogy Magyarország elvállalta a vb-rendezést, február 24-én kitört a szomszédban az orosz–ukrán háború, amely tovább mélyítette a válságot Európában.

A szervezési költségeket emiatt még inkább kordában kellett tartani, s ehhez még hozzáadódtak az elharapózó sportdiplomáciai konfliktusok, amelyek a budapesti vb-t sem kímélték. Svájc és Németország bojkottal fenyegetett, amennyiben az ukrajnai invázióban részt vevő Oroszország és Fehéroroszország sportolói – akár semleges színekben – elindulhatnak a vizes vb-n. A FINA ebben a kérdésben sem volt következetes, hiszen először csak azt tiltotta meg az érintett sportolóknak, hogy az országuk zászlaja alatt versenyezzenek, mondván nem támogatják a kollektív büntetést, de aztán a nagy nyomásra való tekintettel mégis kitiltották az orosz és a fehérorosz sportolókat a budapesti vb-ről.

A megosztó döntés egyik legfőbb szószólója a medencék világában az érzelmileg érintett Andrij Hovorov, az ukránok vb-bronzérmes, Európa-bajnok és 50 pillangón világcsúcstartó úszója volt, aki így fogalmazott:

A sport arról szól, hogy képviseled a hazádat, ott van rajtad a zászló, és ezzel támogatod az országodat, akár egyetértesz a tetteivel, akár nem. Oroszországnak fizetnie kell az erőszakért.

Mindössze négy hónap alatt

A kizárás vízilabdában például azt eredményezte, hogy a férfiaknál a vb-re eredetileg ki nem jutó Grúzia, a nőknél pedig Kanada lépett az orosz csapat helyébe, s mindkettőt a magyar válogatottak csoportjaiba sorsolták ki.

Ami a többi nemzetet illeti, több országban még mindig szigorítások vannak érvényben a koronavírus-járvány miatt, ezért például a korábban népesebb kínai úszók küldöttsége csak 41 fős lesz. Ugyanakkor az amerikai úszócsapat csaknem ugyanakkora létszámmal vesz részt a magyarországi viadalon, mint a „békeidőkben”, 2017-ben: akkor 45 fős volt a válogatottjuk, most 41, méghozzá két világsztár csapatkapitány, Katie Ledecky és Caeleb Dressel vezetésével.

Nemcsak neves sportolók, hanem befolyásos sportvezetők is érkeznek Budapestre. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, Thomas Bach is Magyarországra látogat a vb miatt.

Komoly fegyvertény, hogy a NOB-elnök eljön, és emeli az esemény rangját

– emelte ki Gyurta Dániel, 2012 olimpiai bajnok mellúszója, aki jelenleg a NOB sportolói bizottságának a tagja.

Amikor 2015-ben Budapest átvállalta Mexikótól a vb-t, akkor még medencénk sem volt, két év alatt kellett felépíteni a Duna Arénát. Most meg mindössze négy hónapunk volt a teljes szervezésre.

Hazánk erőfeszítéseit értékelik a NOB-ban, ezt nemcsak Bach látogatása jelzi, hiszen a szervezet alelnöke, Juan Antonio Samaranch nemrég egészen konkrétan fogalmazott:

Kevés olyan ország van, ahol ennyire lelkiismeretesen viselik az olimpiai mozgalom gondját. Most már csak egyetlen dolog van hátra: célozzák meg az olimpiai rendezést!

Budapest legutóbb a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére kandidált, sokak szerint jó eséllyel, ám végül az ügy mögött korábban felsorakozott politikai egység felbomlott, ami miatt a pályázatot visszavonták.

Végül úgyis minden a helyére kerül. Talán egy napon majd ez is.

Borítókép: A 2017-es budapesti vb 400 méter vegyes döntőjének győztese Hosszú Katinka, aki a mostani viadalnak is az egyik legfényesebb csillaga (Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila)