Dorcsinecz Balázs társaságában traktorokat és targoncákat kerülgetve indulok el a dinnyeföldre.
A birtokon állattartással is foglalkoznak. A magánvállalkozás területén helyi és környékbeli lakosok dolgoznak, kétszázan háromszáz hektáron. A dinnye előtt borsót, utána zöldbabot termesztenek nagy tételben, majd továbbítják a nagy élelmiszerláncokhoz, mondja az elnök. Ő maga a Hajdúságban született, tanult szakmája szerint villamosmérnök, gyakorolt szakmája szerint ügyvezetője a Nyéki-majori agrárcégnek.
– Beszippantott ez az életforma. Tizenöt éve dinnyézek, csaknem tíz éve állandó jelleggel itt tartózkodom, irányítom a kertészetet, az állattartást, a logisztikát – mondja.
Az aszály a Békés megyei dinnyetermesztőket nem érintette, inkább a szabolcsiakat, mivel ott számos olyan terület van, amelyet nem öntöznek. Ennek is van oka. Hektáronként a csepegtetőcső közel háromszázezer forintba kerül, viszont, ha ezt kispórolja a gazda, a terméshozammal biztosan elveszíti a megtakarítást. Az öntözéshez használt vizet kutakból merítik, mert a közelben nincs felszíni víz. Az öntözőcsatornák is megoldást jelenthetnének, ám ezek nagy részét a téeszek idején működtették utoljára. Ma már termelői összefogás kellene a karbantartásukhoz, hiszen rendszeresen ki kell belőlük vágni a nádat, kiszedni belőlük mindent, ami nem odavaló. Így költséges a fenntartásuk, és ha nagyon messziről jön a víz, azt egy-egy termelő nem tudja kigazdálkodni.
A bőségesebb, minőségibb termésért azonban mindent megtesznek Dombegyházán, a területet is körbekerítették vadhálóval a nyulak ellen.
Volt lopás is, de már tíz éve nem tapasztalták, hogy átjárnának Romániából. Egyfelől nem halad el autóút mellettük, így aki nem helyi, az nem tudja, merre van a dinnyeföld, és hogy van egyáltalán.
– Bár a Zöldségtermesztési Kutatóintézetnek vannak még magyar fajtái, a nemzetközi vetőmagcégeknek rendkívüli a versenyelőnyük a nemesítésben – magyarázza Dorcsinecz Balázs. – Sajnos már nem sok olyan magyar fajta van, amelyik megállja a helyét. Kifillérezett iparág lett a dinnyetermesztés. Minden forint számít, hogy meglegyen a nyereség. Nem mindegy, hogy negyven tonna terem, vagy hatvan. Ha negyven tonna, akkor vagy mínuszban zárunk, vagy nullán. Csak ami a negyven felett van, az hoz hasznot.
A dinnyetenger közepén megszólítom az egyik munkást, akinek az a dolga, hogy a megjelölt és levágott dinnyéket kigurítsa a sorok szélére, hogy majd könnyebb legyen felpakolni a termést a traktorra.
A középkorú férfi felegyenesedik, csípőre teszi a kezét, elmosolyodik:
– Azt kérdezi, hogy sok törődést igényel-e? Hát van vele munka. Először is gazolni kell. Majd lefektetjük a csepegtetőcsövet és a talajtakaró fóliát, amelybe a palántázógép belehelyezi a palántákat. Mivel ez áprilisban történik, alagúttakarás kerül az ültetvényre. Ez mínusz egy fokig biztosít védelmet. Az alsó fólia a gyom ellen van, illetve hogy ne legyen sáros a dinnye, ha esik az eső – magyarázza.
Júliusban, augusztusban már „csak” le kell szedniük munkájuk gyümölcsét. Honnan lehet tudni, hogy érett a dinnye? Aki nagy szakértője, az tudja „színre szedni”. Emellett van a dinnyének kis levele a szár felső részén. Amikor ez száradni kezd, és a szőr eltűnik a szárról, akkor már le lehet vágni.
– A dinnye is olyan, ha adnak neki, meghálálja – kapcsolódik be a beszélgetésünkbe Bozsó Gábor jelölőkéssel a hóna alatt. Ezzel jelöli meg azokat a dinnyéket, amelyeket már le lehet szedni. Ugyanezzel meg is kell nyitnia egy-két gyümölcsöt a sor elején és a gerinc környékén, hogy lássa, milyen a belseje. Ahol a dinnye több tápanyagot, vizet kap, ott később érik be, mert nagyobbra nő, ahol kevesebbet, ott hamarabb.
A vásárlók a kisebb példányokat keresik. Olcsóbbak, és könnyen beférnek a hűtőbe, de akár a munkahelyre is bevihetők.
Az üzemszerű békési dinnyetermesztés körülbelül huszonöt éve indult. Azóta Almáskamarástól Békéscsabáig mindenütt „dinnyéznek”.
Bozsó Gábor gyerekkorában még lovas kocsin szállították a dinnyét a településükre, az 1980–90-es években viszont már a szülei is foglalkoztak vele egy-két hektáron. Aztán abbahagyták, mert kicsiben nem érte meg.
A kastélyhoz vezető visszaúton összegzésként elhangzik, hogy amennyiben az idei szezont augusztus 20-ig ki tudják húzni, akkor elégedettek lehetnek. Hogy mikor zárnak, az a kereslettől is függ. Ha esős lesz augusztus vége, már nem kell majd a dinnye, de ha még szeptemberben is meleg lesz, keresni fogják.