Habár a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb adatai alapján 2017 és 2021 között majdnem öt százalékkal esett vissza a nemzetközi fegyverkereskedelem a 2012–2016-os adatokhoz képest, az ukrajnai háború kirobbanása, valamint a nemzetközi biztonsági rend ebből is adódó átalakulása miatt az elkövetkező időszakban erőteljes fegyverkezésbe foghatnak a világ országai, a globális fegyverpiac mintegy hét százalékkal nőhet 2022-ben. A SIPRI statisztikái alapján az elmúlt öt évben folyamatosan növekedett az európai államokba érkező fegyverek, hadi eszközök száma, ezzel pedig a kontinens a globális fegyverkereskedelem tizenhárom százalékát tette ki a vizsgált időszakban. Oroszország ukrajnai invázióját követően az európai országok szinte mindegyike a védelmi kiadások növelését tűzte ki célul, Lengyelországtól kezdve a balti államokon át egészen Németországig. – Az Oroszországgal folytatott kapcsolatok súlyos romlása fontos mozgatórugója az európai fegyverbehozatal emelkedésének, különösen igaz ez azokra az államokra, melyeknek hazai védelmi ipara nem tudja teljesíteni a hadsereg igényeit – fogalmazott Pieter D. Wezeman, a SIPRI intézet vezető kutatója.
Amerikai sikerek Ukrajnában
Európán kívül az ázsiai és csendes-óceáni térség államai is élen járnak a fegyverkezésben: a világ tíz legnagyobb fegyverimportőréből hat ország – Kína, Ausztrália, Dél-Korea, Pakisztán, India, valamint Japán – itt található. Ezzel szemben az elmúlt évek drasztikus emelkedését követően a Közel-Keleten, valamint Afrikában is mérséklődtek – vagy legalábbis kiegyenlítődtek – az importtendenciák. A SIPRI adatai szerint az elmúlt öt évben a fegyvereladások közel 39 százaléka köthető az Egyesült Államokhoz. Ez egyáltalán nem meglepő tény, tekintve, hogy 2022-ben a világ tíz legnagyobb hadiipari vállalatának rangsorában az első öt helyet mind amerikai cégek foglalták el. A világ vezető védelmi ipari vállalata, az amerikai Lockheed Martin 2021-ben több mint 64 milliárd dollár bevételre tett szert.