Kevés kell ahhoz, hogy istenítsünk egy hírességet

Kanye West egoizmusától megrészegülve zseniből antiszemita összeesküvés-elméletek szállítójává vált.

Antiszemitizmus, nőgyűlölet, fehér felsőbbrendűség hirdetése – feketeként. Bárcsak ne beszélne többé senki az egyébként komoly mentális betegségekkel küzdő Kanye Westről, de ez egyszerűen képtelenség, hiszen a szebb napokat látott rapper naponta kiejt akkora ordas marhaságot a száján, hogy az egyszeri internetezőtől a tapasztalt közösségimédia-mágusokig mindenki felkapja a fejét, és hozza a pattogatott kukoricát. Ezúttal vajon West megússza?

Már 2006-ban tudtuk a magát mostanában Yének hívó férfiről, hogy előrehaladott messiáskomplexusa van, ám ekkor még a zene uralta az életét. Aztán történt 2009-ben, miután átadta Grammy-díját az alig húszéves Taylor Swiftnek, hogy az énekesnő köszönőbeszéde közben visszatáncolt a színpadra, magához ragadta a mikrofont, és közölte, hogy igazából Beyoncénak kellett volna megnyernie a díjat.

Mingyár’ hagyom, hogy befejezd!

– szólt hírhedt megjegyzése. Ezek után aztán volt minden: kényszeríteni akarta volt feleségét, hogy elvetesse első közös gyermeküket, Bill Cosbyt ártatlannak nevezte, kiállt a szintén pedofíliával és szexuális visszaélésekkel vádolt és azóta szintén elítélt R. Kelly mellett, valamint megvédte a beteges kínzásokkal operáló Marilyn Mansont. Válása után videót készített volt felesége új barátjának meg­gyilkolásáról, és sorozatosan zaklatta a családját, amivel az elmúlt másfél évben folyamatosan a bulvárlapokban szerepelt.

Mindezek után idén októberben színpadot kapott a párizsi divathéten, ahol aztán a reflektorfényt arra használja, hogy újabb, saját szavaival élve megosztó dolgot műveljen: a titkos divatbemutatón a rapper olyan pulóverben jelent meg, amelynek hátulján a „White Lives Matter” szöveg szerepelt.

A felirat fehér felsőbbrendűséget hirdető, gyűlöletkeltő szlogen, amely a Black ­Lives Matter mozgalomra adott rasszista válaszreakcióként kezdett terjedni még 2015-ben. Azóta több fehér felsőbbrendűséget hirdető csoport, köztük a Ku-Klux-Klan is átvette. West egyébként még 2018-ban azt nyilatkozta, hogy az amerikai rabszolgaság szerinte „döntés kérdése” is lehetett, és noha ezért a kijelentéséért utóbb elnézést kért, néhány hete meg azt találta mondani, hogy a média a túlsúlyos énekesnővel, Lizzóval akarja népszerűsíteni az elhízást, hogy ezzel kiirtsák a feketéket. Legutóbb kijelentette: a rendőri intézkedés során meggyilkolt George Floyd drog-túladagolásban halt meg, amiért Floyd családja 250 millió dollárra perelte be.

A társadalomkritikus fitneszguru aztán mégsem ezzel a csodálatos csomaggal, hanem a minapi antiszemita tirádájával verte ki végleg olyannyira a biztosítékot, hogy fiókjait blokkolta a Twitter és az Instagram is, amiért megszegte a szabályokat. West egyébként korábban azt sugallta az Instagramon, hogy a rapper kollégáját, a korábban Puff Daddyként ismert Sean Combst zsidók tartják ellenőrzésük alatt. Ezután Twitteren is folytatta, ekkor már korlátozták. Hiába szakított vele a JPMorgan Chase bank, és vette fontolóra az Adidas is, hogy nem dolgozik tovább vele, vagy vágták ki LeBron James beszélgetős műsorából, nem állt le. Erre West bejelentette, hogy megveszi a szélsőjobboldal twitterpótlékát, a Parlert. A felületet, ahol egyébként a Capitolium lerohanását megszervezték, és ahol minden létező összeesküvés-elmélet szabadon terjedhet.

Amikor a világ egyik legbefolyásosabb embere, küzdjön bármilyen bipoláris mentális zavarral, az erejét a gyűlölet és a megosztottság terjesztésére használja, akkor a jelenség tovább mutat a puszta bulvármocsoknál, amely oly sokakat szórakoztat. Noha éppen a figyelemért kapálózik kétségbeesetten, mégis felelőtlenség lenne legyinteni rá, hiszen, ha az antiszemita kirohanás a Twitteren történik, olyan platformon, amelyen kétszer annyi követője van, mint ahány zsidó a világon, annak hullámai messzire csaphatnak. Noha az Egyesült Államok lakosságának mindössze két százalékát teszik ki, a zsidók a vallási elfogultság miatt elkövetett bűncselekmények közel 60 százalékának célpontjai. Kanye West a cancel culture orvosi lova, aki egy személyben próbál harcolni a rosszul értelmezett szólásszabadságért, és mutatja be, hogy a mozgalom mekkora zsákutca.

A #MeToo öt évvel ezelőtti berobbanása nem gyógyította meg a társadalmat. Jó, hogy beszélünk zaklatásról és munkahelyi visszaélésekről például, viszont amivé 2022-re vált, az sajnos senkinek sem segít.

Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a gyerekünk az óvodában bánt egy másikat: nem azt mondjuk neki, hogy azért ne csinálja, mert büntetést fog kapni, hanem azért, mert így nem viselkedünk embertársainkkal. Arra próbáljuk nevelni, hogy jó emberré váljon, empatikussá és tisztességessé, aki számára magától értetődő, hogy nem él vissza helyzetével. A cancel culture azt érte el, hogy mindenkit nyilvánosan számon lehet kérni, ezért most a lebukástól retteg, akinek valami van a füle mögött, ám nem értette meg, hogy a lényeg a viselkedésének megváltoztatása lenne. A társadalom tehát ugyanolyan beteg maradt, viszont nagy erővel keresi a bűnbakokat.

Kevés kell, hogy istenítsünk egy hírességet: David Beckham focista például címlapokra került azzal, hogy kiállta a többórás sort II. Erzsébet ravatalánál, mint mindenki más.

Kanye West a média és a közvélemény tűréshatárát teszteli. A Georgiában született, amerikai Dél fia, erős fekete egyedülálló anya gyermeke egoizmusától megrészegülve zseniből antiszemita összeesküvés-elméletek szállítójává vált, mi pedig képtelenek vagyunk nem odanézni, még akkor sem, ha egykori mágneses energiája mániákussá vált.

Olyan ez, mint amikor lelassítunk egy autóbaleset mellett, hogy megbámuljuk. Ye folyamatosan esélyeket kap – feltehetően azért, mert az emberek vágynak régi verziója után, amely egykor olyan sokat jelentett a fekete közösségnek –, hogy aztán újra és újra bebizonyítsa, hogy nem érdemli meg.

Borítókép: Kanye West (Forrás: Flickr)