időjárás 4°C Vilma 2022. december 5.
logo

Tíz év múlva már az állami adatbázisokra támaszkodik a Központi Statisztikai Hivatal

Regényi Huba
2022.11.20. 17:00
Tíz év múlva már az állami adatbázisokra támaszkodik a Központi Statisztikai Hivatal

Immár negyven éve tart a magyar lakosság fogyása, de a határainkon túl élő magyar közösségek esetében sem kedvező a helyzet: a vajdaságinál akár ötvenszázalékos visszaesés is elképzelhető, a horvátországi fokozatos eltűnése pedig elkerülhetetlennek látszik. Idehaza vélhetően az idei volt az utolsó hagyományos eszközökkel végzett összeírás: a tíz év múlva esedékes következő alkalommal már máshogyan dolgozik majd a Központi Statisztikai Hivatal.

Magyarországon mintegy hétmillió állampolgár töltötte ki online­ az e célra kidolgozott kérdőívet, a kérdezőbiztosok november 22-ig otthonaikban keresik fel azokat, akik nem éltek az internetes válaszadás lehetőségével – hangzott el azon a szakmai esten, melyet a hazai, valamint a környező országokban végzett népszámlálás kapcsán rendezett a Rubicon Intézet. A végleges adatok csak 2023-ra készülnek el, de a szakemberek így is tisztában vannak a legfontosabb számokkal. Ami például a népesedési mutatókat illeti, folytatódik a múlt század nyolcvanas éveiben kezdődött tendencia: Magyarország lélekszáma csökken – a közelmúltban 9,7 millió alá süllyedt –, mert változatlanul többen halnak meg, mint ahányan születnek. A reprodukciós ráta – vagyis az a szám, amely megmutatja, hogy egy szülőképes korú nő átlagosan hány gyereknek ad életet – 2011 óta 1,2-ről 1,6-ra nőtt, ami jelentős változás, ám a társadalom megújulása szempontjából 2,1 volna ideális.

Fogyatkozó Békés megye

– A magyar lakosság gyermekvállalási kedve érezhetően emelkedett, de ez nem feltétlenül mutatkozik meg a világra jött gyerekek számában. A gyermekvállalási korban lévő nők száma ugyanis az elmúlt évtizedben több mint 350 ezer fővel, mintegy 1,4 millió főre csökkent. A hetvenes években világra jött, úgynevezett Ratkó-unokák ugyanis most öregedtek ki ebből a korból – mondja Kapitány Balázs demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete munkatársa. – Ami a népesség országon belüli eloszlását illeti, Békés van a legaggasztóbb helyzetben: a dél-alföldi megye a legutóbbi összeírás óta elmúlt tíz évben évente elveszítette lakosságának egy-egy százalékát.

A termékenységi mutatók eleve alacsonyak e vidéken, ráadásul a fiatalok nem maradnak helyben, mert úgy vélik, a környéken nincs megfelelő munkahely, és nem annyira kedvezőek az életkörülmények, mint az ország más vidékein – ad magyarázatot a demográfus.

Magyarország északnyugati részén ezzel ellentétes trend mutatkozik: Győr lélekszáma évről évre emelkedik, ráadásul ez az egyetlen régió, amely nem a főváros irányába terjeszkedik. Az osztrák munkaerőpiac szívóhatásának köszönhetően a nyugati határszélen élők több tízezres létszámban járnak át Ausztriába dolgozni, Budapest helyett inkább Bécset célozva.

Pozsony szívóhatása szintén érvényesül: naponta tízezren érkeznek oda Magyarországról munkavégzés céljából. Ők jellemzően Magyarországon lakó szlovák állampolgárok, és a szlovák főváros agglomerációjában élnek, csakhogy az átnyúlik a határon, és egy része nálunk található. Szlovákiában tavaly tartották a népszámlálást, és a hivatalos eredmények is ismertek. A szlovákiai magyarok létszáma 422 ezer fő – mármint ennyien vallották magukat elsődlegesen magyarnak. De mert van további 34 ezer fő – köztük számos roma –, aki másodlagos identitásaként jelölte meg a magyart, az összesített szám 456 ezer fő.

– Összességében fogyásról lehet beszélni. Ennek igen fontos oka az asszimiláció. A vegyes házasságokból született gyermekek nyolcvan százaléka szlováknak vallja magát, ami feltehetőleg a nyelvi hierarchiával magyarázható: úgy gondolják, könnyebben boldogulnak az etnikai többség nyelvén – mutat rá Kapitány Balázs.
Északkeleti szomszédunkban, Ukrajnában idén a háború, tíz évvel ezelőtt egyéb okok miatt nem tartottak népszámlálást, így a szakemberek a 2001-es hivatalos adatokra, valamint becslésekre hagyatkozhatnak. A kárpátaljai magyarok számát 120 és 130 ezer fő közé teszik, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a háború következtében jelentősen átalakult az ország demográfiai összetétele: aki tehette, külföldre távozott, akinek maradnia kellett, Ukrajna keleti feléből a nyugati széleire költözött.

Megtartható diáklétszám

Romániában befejeződött a népszámlálás, de a végeredmény egyelőre nem ismert. A legfontosabb változás ugyanakkor szembeötlő: az országot olyan mértékben sújtja a kivándorlás, hogy korábbi 23 milliós népessége 19 milliósra apadt! Ami pedig az ottani magyarokat illeti: míg számuk a rendszerváltás idején 1,6 millió volt, a legutóbbi – 2011-es – népszámláláskor már csak 1,2 millió. Derűlátó várakozások szerint idén 1,1 millió fő körül lehet a végeredmény. Ha csakugyan így lesz, az annyit jelent, hogy – az egyéb nemzetiségekhez viszonyítva – nem csökken a magyar nemzetiség aránya Romániában. Ez elsősorban a nagyarányú kivándorlás miatt lehet így.

Ugyanakkor két érdekes jelenség is megfigyelhető. Az egyik, világít rá Sebők László, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének rendszeresen dolgozó, nyugdíjas kisebbségkutató, hogy a korábbi években több magyar hagyta el Romániát – jellemzően Magyarországra költözve –, mint ahány visszatért oda.

Az utóbbi évtizedben viszont megfordult a folyamat: a magyarok nagyobb számban mennek vissza, mint ahányan eljönnek onnan!

Ez leginkább azzal magyarázható, hogy Romániában a bérek kezdtek felzárkózni a magyar színvonalhoz, az árak és a megélhetés költségei ugyanakkor alacsonyabbak, mint idehaza.

A másik – mutat rá Kapitány Balázs –, hogy Temesváron olyannyira megcsappant a középiskolás korú magyar gyerekek száma, hogy a város két líceuma, ahol magyar nyelvű oktatás folyik, néhány éve úgy döntött: a vegyes házasságokból származó gyerekek előtt is megnyitja a kapuit. Így stabilizálták a diákok létszámát, és vélhetően hosszú távon is sikerül elkerülniük, hogy felszámolják az intézményeket. Az igazi kérdés azonban nem is ez, hanem az, hogy a magyar nyelvű oktatás erősíti-e a magyar identitást, vagyis elérhetővé válik-e, hogy ezek a gyerekek ezentúl magyarnak vallják magukat. A temesvári német nyelvű oktatás esetében nem ez történt – az abban részesülő román gyerekek változatlanul románnak tartották magukat.

Továbbhaladva dél felé: Szerbiában szintén befejeződött a népszámlálás, de az adatok értékelése még folyamatban van. A hatvanas években még csaknem 450 ezer fős vajdasági magyarság számában várhatólag drámai visszaesés mutatkozik majd – a két szakember azt sem tartja kizártnak, hogy kétszázezer fő körül lesz a végeredmény.

– Alapvetően elöregedett közösségről van szó, hiszen a fiatalok, ha tehették, már elköltöztek, jellemzően Magyarországra vagy Németországba. A maradók körében jelentős az asszimiláció: a vegyes házasságból született gyermekek mintegy 75 százaléka szerbnek vagy jugoszlávnak vallja magát – mutat rá Sebők László.

Regiszteralapú összeírás

A horvátországi helyzet talán még a szerbiainál is aggasztóbb: a jelek szerint elkerülhetetlen az ottani – jellemzően szórványban élő – magyar közösség fokozatos eltűnése, felszámolódása. A tavalyi adatok szerint mindössze tízezer fő vallotta magát magyarnak a Dráva-háromszögben. (Az összehasonlítás kedvéért: tíz évvel ezelőtt még 14 ezer, a múlt század hetvenes éveiben mintegy 35 ezer fős közösségről lehetett beszélni.)

Szlovéniában és Ausztriában immár évtizedek óta nem tartanak a szó hagyományos értelmében vett népszámlálást, helyettük regiszteralapú összeírást végeznek. Ebben azonban nem térnek ki arra, hogy egy adott állampolgárnak mi a nemzetisége, így nem lehet pontosan megmondani, hogy e két országban hány magyar élhet – a becslések szerint Szlovéniában, a Mura-vidéken négy-ötezer lehet a számuk, Ausztriában, Burgenlandban tízezer alatti.

És ha már itt tartunk: a tíz év múlva esedékes, következő népszámlálás vélhetően már Magyarországon is regiszteralapú lesz, ami annyit tesz, hogy a szakemberek minden egyes állampolgár esetében összefésülik majd azokat az adatokat, amelyek a különféle állami adatbázisokban – például a lakcímnyilvántartóban, az adóhatóságnál vagy az egészségbiztosítónál – rendelkezésre állnak az illetőről.

– Akinek ezen összesített adatai stimmelnek – vagyis minden egybevág –, úgy veheti majd, hogy átesett a népszámláláson anélkül, hogy bármit ki kellett volna töltenie, vagy bárkinek is nyilatkoznia kellett volna. A magyar lakosság túlnyomó részénél valószínűleg így lesz majd.

A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai vélhetően csak azokat fogják felkeresni, adategyeztetés céljából, akik például a lakcímnyilvántartó szerint egy adott címen laknak, az egészségbiztosító szerint viszont valahol máshol – érzékelteti a várható változásokat Kapitány Balázs. – Az új módszertanból viszont az is következik, hogy egyes, eddig nyilvántartott adatokat elveszítünk, vagyis a jövőben nem ismerhetjük meg őket. A nemzetiségi vagy vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozóak például várhatóan ilyenek lesznek.

Borítókép: Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén 2022. április 17-én. Az igazi kérdés az, hogy a magyar nyelvű oktatás erősíti-e a magyar identitást (Fotó: MTI/Veres Nándor)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.