Tíz év múlva már az állami adatbázisokra támaszkodik a Központi Statisztikai Hivatal

Immár negyven éve tart a magyar lakosság fogyása, de a határainkon túl élő magyar közösségek esetében sem kedvező a helyzet: a vajdaságinál akár ötvenszázalékos visszaesés is elképzelhető, a horvátországi fokozatos eltűnése pedig elkerülhetetlennek látszik. Idehaza vélhetően az idei volt az utolsó hagyományos eszközökkel végzett összeírás: a tíz év múlva esedékes következő alkalommal már máshogyan dolgozik majd a Központi Statisztikai Hivatal.

Csíkszereda, 2022. április 17. Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén 2022. április 17-én. A hagyomány szerint a katolikus hívők a húsvéti sonkára, kalácsra, tojásra és a borra kérnek áldást. MTI/Veres Nándor Fotó: Veres Nándor Forrás: MTI

Pozsony szívóhatása szintén érvényesül: naponta tízezren érkeznek oda Magyarországról munkavégzés céljából. Ők jellemzően Magyarországon lakó szlovák állampolgárok, és a szlovák főváros agglomerációjában élnek, csakhogy az átnyúlik a határon, és egy része nálunk található. Szlovákiában tavaly tartották a népszámlálást, és a hivatalos eredmények is ismertek. A szlovákiai magyarok létszáma 422 ezer fő – mármint ennyien vallották magukat elsődlegesen magyarnak. De mert van további 34 ezer fő – köztük számos roma –, aki másodlagos identitásaként jelölte meg a magyart, az összesített szám 456 ezer fő.

– Összességében fogyásról lehet beszélni. Ennek igen fontos oka az asszimiláció. A vegyes házasságokból született gyermekek nyolcvan százaléka szlováknak vallja magát, ami feltehetőleg a nyelvi hierarchiával magyarázható: úgy gondolják, könnyebben boldogulnak az etnikai többség nyelvén – mutat rá Kapitány Balázs.
Északkeleti szomszédunkban, Ukrajnában idén a háború, tíz évvel ezelőtt egyéb okok miatt nem tartottak népszámlálást, így a szakemberek a 2001-es hivatalos adatokra, valamint becslésekre hagyatkozhatnak. A kárpátaljai magyarok számát 120 és 130 ezer fő közé teszik, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a háború következtében jelentősen átalakult az ország demográfiai összetétele: aki tehette, külföldre távozott, akinek maradnia kellett, Ukrajna keleti feléből a nyugati széleire költözött.

Megtartható diáklétszám

Romániában befejeződött a népszámlálás, de a végeredmény egyelőre nem ismert. A legfontosabb változás ugyanakkor szembeötlő: az országot olyan mértékben sújtja a kivándorlás, hogy korábbi 23 milliós népessége 19 milliósra apadt! Ami pedig az ottani magyarokat illeti: míg számuk a rendszerváltás idején 1,6 millió volt, a legutóbbi – 2011-es – népszámláláskor már csak 1,2 millió. Derűlátó várakozások szerint idén 1,1 millió fő körül lehet a végeredmény. Ha csakugyan így lesz, az annyit jelent, hogy – az egyéb nemzetiségekhez viszonyítva – nem csökken a magyar nemzetiség aránya Romániában. Ez elsősorban a nagyarányú kivándorlás miatt lehet így.

Ugyanakkor két érdekes jelenség is megfigyelhető. Az egyik, világít rá Sebők László, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének rendszeresen dolgozó, nyugdíjas kisebbségkutató, hogy a korábbi években több magyar hagyta el Romániát – jellemzően Magyarországra költözve –, mint ahány visszatért oda.

Az utóbbi évtizedben viszont megfordult a folyamat: a magyarok nagyobb számban mennek vissza, mint ahányan eljönnek onnan!

Ez leginkább azzal magyarázható, hogy Romániában a bérek kezdtek felzárkózni a magyar színvonalhoz, az árak és a megélhetés költségei ugyanakkor alacsonyabbak, mint idehaza.

A másik – mutat rá Kapitány Balázs –, hogy Temesváron olyannyira megcsappant a középiskolás korú magyar gyerekek száma, hogy a város két líceuma, ahol magyar nyelvű oktatás folyik, néhány éve úgy döntött: a vegyes házasságokból származó gyerekek előtt is megnyitja a kapuit. Így stabilizálták a diákok létszámát, és vélhetően hosszú távon is sikerül elkerülniük, hogy felszámolják az intézményeket. Az igazi kérdés azonban nem is ez, hanem az, hogy a magyar nyelvű oktatás erősíti-e a magyar identitást, vagyis elérhetővé válik-e, hogy ezek a gyerekek ezentúl magyarnak vallják magukat. A temesvári német nyelvű oktatás esetében nem ez történt – az abban részesülő román gyerekek változatlanul románnak tartották magukat.

Továbbhaladva dél felé: Szerbiában szintén befejeződött a népszámlálás, de az adatok értékelése még folyamatban van. A hatvanas években még csaknem 450 ezer fős vajdasági magyarság számában várhatólag drámai visszaesés mutatkozik majd – a két szakember azt sem tartja kizártnak, hogy kétszázezer fő körül lesz a végeredmény.

– Alapvetően elöregedett közösségről van szó, hiszen a fiatalok, ha tehették, már elköltöztek, jellemzően Magyarországra vagy Németországba. A maradók körében jelentős az asszimiláció: a vegyes házasságból született gyermekek mintegy 75 százaléka szerbnek vagy jugoszlávnak vallja magát – mutat rá Sebők László.

Regiszteralapú összeírás

A horvátországi helyzet talán még a szerbiainál is aggasztóbb: a jelek szerint elkerülhetetlen az ottani – jellemzően szórványban élő – magyar közösség fokozatos eltűnése, felszámolódása. A tavalyi adatok szerint mindössze tízezer fő vallotta magát magyarnak a Dráva-háromszögben. (Az összehasonlítás kedvéért: tíz évvel ezelőtt még 14 ezer, a múlt század hetvenes éveiben mintegy 35 ezer fős közösségről lehetett beszélni.)

Szlovéniában és Ausztriában immár évtizedek óta nem tartanak a szó hagyományos értelmében vett népszámlálást, helyettük regiszteralapú összeírást végeznek. Ebben azonban nem térnek ki arra, hogy egy adott állampolgárnak mi a nemzetisége, így nem lehet pontosan megmondani, hogy e két országban hány magyar élhet – a becslések szerint Szlovéniában, a Mura-vidéken négy-ötezer lehet a számuk, Ausztriában, Burgenlandban tízezer alatti.

És ha már itt tartunk: a tíz év múlva esedékes, következő népszámlálás vélhetően már Magyarországon is regiszteralapú lesz, ami annyit tesz, hogy a szakemberek minden egyes állampolgár esetében összefésülik majd azokat az adatokat, amelyek a különféle állami adatbázisokban – például a lakcímnyilvántartóban, az adóhatóságnál vagy az egészségbiztosítónál – rendelkezésre állnak az illetőről.

– Akinek ezen összesített adatai stimmelnek – vagyis minden egybevág –, úgy veheti majd, hogy átesett a népszámláláson anélkül, hogy bármit ki kellett volna töltenie, vagy bárkinek is nyilatkoznia kellett volna. A magyar lakosság túlnyomó részénél valószínűleg így lesz majd.

A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai vélhetően csak azokat fogják felkeresni, adategyeztetés céljából, akik például a lakcímnyilvántartó szerint egy adott címen laknak, az egészségbiztosító szerint viszont valahol máshol – érzékelteti a várható változásokat Kapitány Balázs. – Az új módszertanból viszont az is következik, hogy egyes, eddig nyilvántartott adatokat elveszítünk, vagyis a jövőben nem ismerhetjük meg őket. A nemzetiségi vagy vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozóak például várhatóan ilyenek lesznek.

Borítókép: Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén 2022. április 17-én. Az igazi kérdés az, hogy a magyar nyelvű oktatás erősíti-e a magyar identitást (Fotó: MTI/Veres Nándor)