Következő mérkőzések
Franciaország
18:002024. június 25.
Lengyelország
Hollandia
18:002024. június 25.
Ausztria

Háromszor többen tanulnak a deszki szerb iskolában ma, mint néhány évtizede

Deszken már csak nyolcvan szerb él, a közösségnek mégis van óvodája, iskolája, több tánccsoportja, zenekara, lelkésze és jövőképe. A Bánát Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület idén hetvenöt éves, a Szent Száva Oktatási, Kulturális és Hitéleti Központ új épületszárnnyal bővült. Megmaradásukért megnyitották az intézményeik kapuit a magyar lakosság előtt.

2023. 03. 16. 14:00
deszki szerbek
Fotó: Bánát Szerb Közhasznú Kulturális Egyesület
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A felújítás alatt álló deszki ortodox templom udvarán, a régi temető helyén beszélgetek Brczán Krisztiforral, az idén hetvenöt éves Bánát Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület és a deszki szerb önkormányzat elnökével. Alattunk kétszáz évesnél is régebbi csontok porladnak. A közösségi emlékezeten kívül azonban még egy betű sem maradt az első telepesek után, hiszen Deszk régi szerb okmányait abban a templomban őrizték, amely az 1848–49-es forradalmi események során leégett. A deszki szerbek mégis tele vannak tervekkel. Lelkészük, Szvetomir Militity Bartók Béla szülővárosából, Nagyszentmiklósról jár misézni és hittanórát tartani Deszkre, világosít fel az elnök, látva, hogy nézegetem a román rendszámú autót a kapu előtt.

deszki szerbek
Brczán Krisztifor, a deszki szerb közösség „lelke” nagyon fontosnak tartja a tudásátadást. Fotó: Bánát Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület

A templom gyűjtőhely, megtartott bennünket. A hit és a nyelv az, amelyre építkezhetünk

 – mondja, és felidézi, hogy a szerbeket az ezerhatszázas évek közepén telepítették be a környékre, a határvédelemben vettek részt. Deszken, Magyarcsanádon, Újszentivánon és Szőregen rendezkedtek be, Szegeden is, de ott inkább kereskedők éltek. A férfiak Kikindáig nősültek, így a deszkiek rokoni kapcsolatai egész Észak-Bánátot behálózzák.  

 

A deszki szerbek hagyománytisztelete

– Volt egy nagyon öreg, görbe törzsű cigánymeggyfánk. Ha az a bizonyos régi, piros vájdling púposra meg volt szedve, onnantól kezdve szabad volt a préda, de addig nem lehetett enni a gyümölcsből. Minden szem meggynek megvolt a rendeltetése, ha valamiből nem termett elég, fogta magát a nagyanyám, bement a piacra, és elcserélte – emlékezik Brczán Krisztifor.

A nagymama észrevétlenül tanított. Végtelen türelemmel, odaadással, teljes nyitottsággal. Az unokák úgy nőttek fel mellette, hogy az életről mindent megtanultak, de anélkül, hogy erre kényszerítve lettek volna.

 A nagyi bevonta őket a munkába, ők pedig szótlanul követték. Tudott úgy főzni egy teljes hónapig, hogy nem ismételt.

– Alsó tagozatosként én már menüt főztem. Apám kertész volt, paprikát, paradicsomot, uborkát termesztett 27 fóliasátorban. Ebből a munkából mi, gyerekek is kivettük a részünket. Önellátók voltunk. Én 2019 decembere óta nem vettem húst, hiszen mindent megtermelünk magunknak – meséli a deszki szerbek közösségi vezetője.

deszki szerbek
Az önellátásra is megtanítják a szerb fiatalokat Deszken. Fotó: Szent Száva Kulturális és Hitéleti Központ/Handcraft-projekt

Most még van, aki elmondhatja a fiataloknak, hogyan működik a mezőgazdaság a magvetéstől a betakarításig. A parasztcsaládban számos mesterséget ismertek, ez a tudás ma és a jövőben is jól jönne bárkinek. 

A nyári kézművestáborukat eszerint szervezik,  indiántábor lesz. Azért indián, mert ha így nevezik, sokkal vonzóbb a gyerekek számára, mint ha azt mondanák, hogy a szerb hétköznapokat fogják feldolgozni, pontosítja Brczán Krisztifor.

A Bánát Kulturális Egyesülettel megalakulása óta számos helyen felléptek, ismerkedtek, barátságokat kötöttek. A szerbiai Rékovác községgel nekik köszönhetően kötött Deszk már a nyolcvanas évek végén testvértelepülési szerződést. A virágzó külkapcsolatok ellenére nem volt jellemző, hogy a deszki szerbek átköltözzenek Szerbiába. Viszont tendenciává vált 1921 és 1930 között. A deszki szerb családok 85 százaléka ekkor költözött át Magyarországról Szerbiába, mivel ugyanazokat a javakat ígérték meg nekik, mint amilyenekkel Magyarországon rendelkeztek. Helyben háromszázhatvan szerb maradt. Következett 1956, amikor ismét sokan disszidáltak. Azóta egyre fogyatkozik a magyarországi közösség, igaz, az 1990-es években egyetlen szerb család távozott a Vajdaságból Deszkre.

deszki szerbek
Bár a deszki szerb közösség megfogyatkozott, a 2011-ben átadott kulturális központjukat tavaly ősszel újabb szárnnyal kellett bővíteni. Fotó: Szent Száva Kulturális és Hitéleti Központ

A szerb nyelv azonban megmaradt a magyarországi családokban. Mára az is letisztult, hogy a tájnyelv megőrzése is fontos az irodalmi mellett.

A nemzeti és a lokális identitást meg kell őrizni, valahová tartoznunk kell. Nem mondhatjuk csak azt, hogy európaiak vagyunk

 – fogalmaz a deszki szerb önkormányzat vezetője, amikor arról kérdezem, hogyan tudták feldolgozni a nyolcvanszázalékos veszteséget. Úgy, hogy volt színjátszó körük, zenekaruk, 1948-tól táncegyüttesük is. És persze annak köszönhetően, hogy sokat tettek az 1990-es évektől azért, hogy nyissanak a magyar lakosság felé. Az iskolásaik és az óvodásaik csaknem 85 százaléka ma már magyar ajkú. Elsőtől negyedikig helyben tanulnak, negyediktől Szegeden.

Nem az a cél, hogy szerbbé neveljük a magyar gyerekeket, hanem az, hogy velük együtt tartsuk fenn a mi kultúránkat. Azt szeretnénk, hogy amíg egy szerb gyerek is van, ez így maradjon

 – mondja Brczán Krisztifor.

deszki szerbek
A hagyományos szerb esküvőket is felelevenítették Deszken. Fotó: Bánát Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület

 

A Szent Száva központban háromszor annyi gyerek tanul, mint korábban

A templomudvarról kis kapun megyünk át az iskolaudvarra, ahol sok minden más mellett nyúlketrec is van. A nyulak mellé más háziállatokat is vásárolnak majd a tájház részére, hadd tanuljanak meg a gyerekek gondoskodni élő környezetünkről. Innen nyílik az ajtó a családias hangulatú Szent Száva központba.

– Dobar dan! (Jó napot!) – köszönök az alsó tagozatosoknak, akik kapnak az alkalmon, körülállnak, hogy elmagyarázzák, mi mindent tud a digitális iskolatábla. Az egyik tanteremből furulyaszó hallatszik ki, a ruhásszekrények tetején színes iskolatáskák sorakoznak. Az intézményben 36 tanulóval foglalkoznak a pedagógusok: kilenc elsőssel, 13 másodikossal, tíz harmadikossal, négy negyedikessel. A nyolcvanfős deszki szerb közösség ennek is örül, hiszen néhány éve még csak huszonvalahány gyerek járt az óvodába és tíz-tizenkettő az iskolába. Pedig a településen 1746 óta van szerb iskola, az 1900-as évek elején három is működött.

A Szent Száva központot egy régebbi épület helyére emelték, amelynek a felújítására 2010–11-ben Interreg-pályázaton nyertek pénzt. Ezt kiegészítve építettek fel egy új ingatlant, amely mellé tavaly új szárnyat emeltek, hogy az óvoda, az iskola és az egyesület közösségi tere egy helyen legyen.

deszki szerbek
A Szent Száva központban található, korszerűen felszerelt deszki szerb iskolában háromszor többen tanulnak ma, mint néhány éve. Fotó: Havran Zoltán

Múzeumot, kézművesműhelyt, előadótermet és vendégszobákat is kialakítottak itt. Idén megvásároltak egy szerb parasztházat is az intézménnyel szemben, hogy tájházat nyissanak benne. Az udvarán tankertet alakítottak ki. 

A befektetéseknek köszönhetően három év alatt megtriplázódott a gyereklétszám. Mivel a pedagógusok fele szerbiai szerb, indítottak egy harmadik óvodai csoportot is, amelyben intenzíven tanítják a nyelvet, hogy felkészítsék a gyerekeket az iskolai évekre. Így aki komolyan veszi, érettségizhet is szerb nyelvből, megszerezve a nyelvvizsgát.

– Ön hol tanult meg anyanyelvi szinten magyarul, hiszen említette, hogy a családban szerbül beszélnek? – kérdezem Krisztifort, miközben bejárjuk a központot.

– Itt élek, tudnom kell magyarul. A Délvidéken komoly gond adódott abból, hogy már a második generáció végezte el úgy az egyetemet, hogy nem tud szerbül. Elindul Szabadkán munkát keresni, és nem talál, mert nem beszéli az ország nyelvét – válaszolja a deszki közösségépítő.

 

Visszatanulták az aranyhímzést, amely a deszki közösség brandje

A deszki iskolában nem csak a nyelvtanítást tartják fontosnak, 12 kismesterséget tanítanak a gyerekeknek. Ezek a foglalkozások az órarendbe is bekerültek, a népzene- és a néptáncoktatással együtt, amely különösen közkedvelt, hiszen 120 gyerek és felnőtt táncol a községben. 

Ezt már Brczán Éva fejtegeti a Szent Száva központ műhelyében. Nyertes uniós projektjük arról szólt, miként adják át a népi kézművességet a gyerekeknek. Brüsszelben ezt közönségdíjjal jutalmazták, a menedzsmentje második helyezést ért el. 2022 májusában Üzbegisztánban vettek részt a nemzetközi aranyhímző fesztiválon, ahol szintén sikert arattak, hiszen a vendéglátók nem is gondoltak arra, hogy az aranyhímzés Magyarországra, Deszkre is eljutott, ahol máig az élő kultúra része.

szerb
A deszki szerb fiatalok újratanulták az aranyhímzést, hogy maguk díszíthessék a népviseletüket. Fotó: Bánát Szerb Közhasznú Kulturális Egyesület 

 Az aranyszövésre és a szerb szőttesre úgy tekintettünk, mint a múlt hírnökeire, amelyek nélkül vége az életünknek. Ez a nézőpont háttérbe szorult, miután elkészültek az új darabok. Azt akartuk, hogy újra a hétköznapok részévé váljon a hagyomány, és ezt sikerült elérnünk

 – mutat rá Brczán Krisztifor a muzeális térben, ahol a restaurált régi darabokat az újonnan készített főkötőkkel és a hímzett bánáti szerb papucsokkal együtt állították ki.

– A gyerekeink úgy mennek majd tovább az iskolánkból, hogy mindegyikük ismeri az aranyhímzés alapjait. Ez a mi brandünk – teszi hozzá Brczán Éva. 

Úgy véli, az a műhelymunka, amely a deszki szerb közösségben folyik, alapot és biztonságot ad a jövő generációinak.

Az aranyhímzés technikáját határon átnyúló pályázat keretében tanulta a deszki Arany Kezek Kézművesműhely tagsága a Békés Megyei Népművészeti Egyesület oktatóitól. Mivel a táncos lányoknak nem volt elég főkötőjük, úgy gondolták, ha a nagyanyáik el tudták készíteni, nekik is menni fog. Az iskolásokkal most a szövést gyakorolják. Vettek szövőszéket, azon készítik el a népviseletükhöz az öveket és a tánccipők bizonyos részeit. Emellett faragnak is, régi bútordarabokat restaurálnak, és megtanulják elkészíteni a deszki szerb ételeket, többek között az ajvárt. Augusztus közepén, szeptember elején minden hétvégén közösen sütik a paprikát a deszki tájház udvarán.

– Kukutyinfalván – mert így nevezik Deszk egy részét – nem csak zabot hegyeznek, mint látja. Ez a titkunk – mondja Brczán Krisztifor a szerb nemzeti zászló alatt, amelyet a Szent Száva központ főhomlokzatán lenget békésen a szél.

 

Borítókép: A deszki szerbek mindennapjainak fontos része a hagyományok megélése (Fotó: Bánát Szerb Közhasznú Kulturális Egyesület)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.