Következő mérkőzések
Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Petőfi Sándor rokona vagyok

Petőfi Sándor csaknem kétszáz leszármazottját kutatta fel Borzák Tibor újságíró, aki több mint harminc éve találkozott az első Petőfi-rokonnal Szabadszálláson. Kutatásait a Rokonom, Petőfi című könyvében foglalta össze, amelynek alapján a költő születésének kétszázadik évfordulójára elkészült egy dokumentumfilm, és ötméteresre nőtt a közös Petrovics–Hrúz-családfa.

2023. 03. 15. 5:10
Petőfi Sándor rokonai
Budapest, 2023. február 5. Petõfi Sándor költõ portréja a Pilvax kávéház ablaka mögött, az 1848. március 15-i események központi helyszínén a belvárosban, a Pilvax közben. A kávéház - korábbi nevén Café Renaissance - egykoron tulajdonosáról, Pilvax Károlyról kapta a nevét. Az 1848-as eseményekkor azonban már új tulajdonosa volt, Fillinger János, aki annak ellenére, hogy átvette a hely vezetését, meghagyta annak nevét. Egészen a forradalom kirobbanásáig, akkor ugyanis a Szabadság Csarnoka néven kezdték emlegetni Petõfi javaslatára, majd 1849 után átnevezték Café Herrengasséra, és kézrõl kézre járt a tulajdonosok között. 1913 végén lebontották az egész épületet és 1921-ben nem messze az eredeti helytõl újranyitott a Pilvax. A nagy múltú vendéglátóhely állaga az idõk folyamán fokozatosan leromlott, de egy külföldi vállalkozó átvette, aki fontosnak tartja, hogy visszaadja a hely régi szellemét. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Hogyan talált rá az első Petőfi-leszármazottra?

Petőfi Sándor
Petőfi Sándor rokonainak kutatója, Borzák Tibor. Fotó: Ujvári Sándor

– Újságírói pályámat a Kecskeméten megjelenő Petőfi Népe című megyei lapnál kezdtem az 1980-as évek elején. Mindig érdekelt, milyen témákat érdemes alaposabban feltárni, a helyszín pedig ezt be is határolta, hiszen a Duna–Tisza közéhez, a Kiskunsághoz ezer szállal kötődik a költő. Az első Petőfi-rokonnal, Petőfi Sándor oldalági leszármazottjával a nyolcvanas évek közepén, riportkészítés közben Szabadszálláson találkoztam, hiszen a költő édesanyja, Hrúz Mária húgának, Hrúz Annának máig élnek leszármazottai a településen. Bár Petőfinek már nincsenek rokonai, mivel Zoltán fiának nem volt utódja, szülei és testvérei révén viszont legalább kétszázan vagy még ennél is többen élnek közöttünk. Ha már sikerült találkoznom Szabadszálláson Hrúzokkal, arra gondoltam, hogy a Petrovicsokat is fel lehetne kutatni. Bólyon találtam rá arra a családra, amelynek tagjai Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István János testvérének a leszármazottai. Innentől kezdve nem volt megállás.
– A Petőfi-rokonok miként fogadták a megkeresést?
– Többségük rendkívül szerény, sosem kérkedett Petőfi Sándorral. Viszont amikor újságíróként megkerestem őket, szívesen beszéltek a múltjukról, azokról a történetekről, amelyeket családi legendáriumokban őriztek. Volt olyan, akit nekem sikerült meglepnem, például a szociológus Hankiss Elemért, aki a Petrovics-ágon volt rokon. Ő ezt persze tudta, de mint mondta, sosem akart Petőfi Sándor fényében sütkérezni. Másik témában készült interjúnkra elvittem magammal az egyik unokatestvérét, Lehoczky Andrásné Petőváry Saroltát, és bemutattam őket egymásnak. Szívmelengető találkozás volt. Abban a pillanatban döbbentek rá, mennyire közeli a vérségi kötelék köztük, és hogy gyerekkorukban együtt töltötték a vakációkat vidéki rokonaiknál.

Petőfi Sándor titokzatos rokonai

– A Rokonom, Petőfi című könyve, amelyben a családfához kapcsolódó történeteket dolgozta fel, korábban nem ismert leszármazottakhoz is elvezette?
A könyv megjelenése után sokan megkerestek. Volt, aki teljes testvéri leszármazási ágat is bemutatott. Nem tudtam róluk, holott a saját lakóhelyemen, Kecskeméten éltek. Nagyon fordulatos, izgalmas történetet idéztek fel. Ebből derült ki, hogy a költő apja, Petrovics István testvére, Mihály házasságszédelgő volt. Adósságai elől a Délvidékre menekült, ahol megnősült, és kilenc gyereke született. Magyarországra azonban továbbra is visszajárt kertészkedni, mígnem itt is frigyre lépett az egyik gazdag megbízójával, később annak a lányával. Nehéz lenne íróasztalnál kitalálni ilyen históriát, a családi emlékezet azonban megőrizte. Tavaly Petrovics Éva és Bogdán Beatrix egymástól függetlenül kérték, hogy segítsem őket adatokkal, találjuk meg a helyüket a családfán. Majd egyszer csak összetalálkoztak. Ez is az élet ritka pillanatai közé tartozik. Szintén a könyv kapcsán talált meg néhány héttel ezelőtt a Miskolcon élő Rhúz ikerpár. A Hrúz név többféleképpen szerepel az anyakönyvekben, ebben a formában is. A Hrúz Máriával másodunokatestvér Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató családjában is a Rhúz verziót használták.

Petőfi Sándor
A kerepesi Hrúzok: Hrúz Margit, Stukovszky Eleonóra, Szabóné Hrúz Mariska, Hrúz Dezső, Hrúz Anna. Fotó: Borzák Tibor fotóarchívuma

– A Kocsma Petőfi dicsőségére című cikkéből értesültem arról, hogy Petőfi édesanyjának a testvére, Hrúz Ádám Kerepesen volt híres vendéglős…
– A vendéglőépület ma is áll a főutcán. Hrúz Ádám leszármazottja, Balogh Istvánné Kökény Éva a közvetítésemmel talált rá Fülepi Kálmánra, aki Újpesten vendéglős, és Hrúz Ádám szépunokája. A szembesítésre mindketten hoztak fényképeket és régi újságcikkeket a családjuk történetéről, köztük nem egy olyan fotót, amelyik mindkettőjüknek megvolt. Hrúz Ádám lánya, Hrúz Margit, akit Petőfi mamának becéztek, lepukkant viskóban lakott, és Pesterzsébeten piacozott. Egyszer, amikor bement az illetékes hivatalba erkölcsi bizonyítványért, kiderült, hogy Petőfi Sándor unokatestvére. Budapest akkori főkapitánya, Münnich Ferenc rendőr altábornagy azonnal intézkedett, hogy a szegény asszony kapjon lakást, tűzifát és némi készpénzt. Az esetről a sajtó is beszámolt, szenzációként tálalták, hogy Petőfi mamát kiemelték a szörnyű körülmények közül. A kerepesi épületre mára felkerült egy tábla, a leszármazottak rendezvényeket tartanak, egyesületet hoztak létre, felújították Hrúz Ádám fiának, Dezsőnek a sírját. Ő pesti autótaxitelepen dolgozott kocsimosóként, ahol súlyosan megsérült. Mivel nehezen épült fel, támogatást kért a Petőfi Társaságtól, de elutasították. Az Amerikai Népszava 1930 januárjában címlapon hozta a történetét. Ezt az újságot még őrzik a rokonok. De Petőfi Istvánról, Petőfi öccséről is van a birtokukban egy különleges, 1860 körül Bécsben készült műtermi kép. Mennyi minden lapulhat még a dobozokban, a szekrények mélyén, egyszer pedig minden előkerül.

Petőfi Sándor
Petőfi Sándor öccse, Petőfi István 1860-ban Bécsben készült fényképe. Balogh Istvánné Kökény Éva tulajdona.

A költő hasonmása

– Talált hasonlatosságot Petőfi Sándor és a leszármazottak között?
– Petőfi talentuma jelen van a rokonságban. Van a családokban egyetemi tanár, történész, ügyvéd, kiváló sportoló, művészeti vonalon tevékenykedő híresség. Petőváry Attila például többszörös gerelyhajító bajnok volt, de verseket is írt. Lutz Péter Károly, a szabadszállási leszármazott 1956-ban elszavalta a Nemzeti dalt, amiért a továbbiakban nem nézték jó szemmel. De nemcsak itt, másutt is fellépett, szavalt, hiszen kinézetre is Petőfi hasonmása. Fehér inggalléros portréfotója felkerült a Rokonom, Petőfi című könyvem borítólapjára. Említhetném Andrásfalvy Bertalant is, akinek már az édesapja foglalkozott a családfa felvázolásával. Nagyon sok anyaga van, rendszerezett fotóalbuma a família minden tagjáról, ágáról. Ő a kecskeméti Hrúz Mihály leszármazottja, egyike azoknak, akik bár őriznek bizonyos szellemiséget Petőfi hagyatékából, mégsem akarnak ezzel előtérbe kerülni. Egy Széchenyi-díjas professzornak nincs is szüksége annak hangoztatására, hogy kinek a rokona. A munkássága épp elég bizonyíték. Ám a régi dolgokról szívesen beszél, vannak féltve őrzött tárgyai is. Például ezüst evőeszközkészlet, amely Hrúz Judit hagyatékából került hozzá. Eredetileg HJ monogram jelölte az egyes darabokat, de mivel a szülei nászajándéknak szánták, a HJ helyére az AB kezdőbetűket vésték. Édesapja kutatási eredményeit a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik, nekem is sokat segített a családi ág feldolgozásában. A Rokonom, Petőfi című dokumentumfilmben is nagy élmény volt Andrásfalvy Bertalannal dolgozni.

– A filmet az M5 televíziócsatorna tűzte műsorra. Kik az alkotói?
– A forgatókönyvíró-rendező Hajduk Márta, az operatőr-producer Novák Lajos. Az alapot azonos című könyvem szolgáltatta. Mivel a film hangulatát részben a zene teremti meg, a zeneszerző Könczei Árpád mellett meg kell említenem Hankiss Ilona operaénekest, aki megszólal az összeállításban, és a rendelkezésünkre bocsátott néhány régebbi hangfelvételt. Az alkotást három év alatt készítettük el saját forrásból. Az volt a célunk, hogy Petőfi születésének kétszázadik évfordulójára látható legyen. Hogy minél többen megnézzék, feltöltöttük ingyenes videócsatornára. A filmben a költő is visszatér Bánföldi Szilárd, az Újszínház művésze személyében, aki Petőfi bőrébe bújva adja elő a családi kisfilmek közötti összekötő szöveget, így mutatja be „famíliája” tagjait. A közeljövőben tíz Petőfi-emlékhelyre visszük el a filmet. Ezeken az alkalmakon szeretnénk bemutatni Petrovics István és Hrúz Mária közös családfáját is, amelyet Baranyó Katalin kivitelez. Látva a filmet és olvasva a könyvet a győri családfarajzoló annyira beleszeretett a témába, hogy lelkesen nekilátott az alkotásnak. Családfáját, amely pillanatnyilag öt méter hosszú, közkinccsé szeretnénk tenni.

Petőfi Sándor
A Rokonom, Petőfi című dokumentumfilm forgatásán. Fotó: Németh András Péter

 

Petrovicsok és Hrúzok családfája

– Milyen buktatókkal találkozott a kutatásai során?
– Különösebb akadályok nem adódtak, leszámítva, hogy szerencse is kell ahhoz, hogy a levéltárból használható anyag kerüljön elő. Sokszor úgy gondoljuk, hogy ezek száraz adatok, holott életre is tudnak kelni, hiszen a dokumentumok által tükrözött körülményekből összerakható egy-egy történet. Megtaláltuk például Hrúz Anna végrendeletét, amely tökéletesen bemutatja a korabeli viszonyokat. Az asszony írástudatlan volt, a lánya megverte, és elzavarta a házából, ami miatt mindent a „hűséges gondviselő” fiára hagyott. Az olvasók szeretik ezeket a történeteket, amelyek őket is arra inspirálják, hogy foglalkozzanak a családjuk múltjával.
– Ön foglalkozik a sajátjáéval?
– Sokáig nem foglalkoztam vele. De megkeresett Jászapátiból Molnárné Szikszai Klára nyugdíjas tanárnő, mondván, elkészítette a Borzákok családfáját az 1600-as évekig. Mivel elég sok ilyen nevű személy élt azon a vidéken, fontosnak tartotta, hogy utánanézzen, kicsodák voltak ők. Elfogadtam a meghívását, és elmentem a jászapáti könyvtárba. Egyszer csak kinyitottak egy ajtót, és ott ült velem szemben 16 Borzák, 16 unokatestvér, akikről sosem hallottam. Ajándék volt a sorstól, hogy egyetlen varázsütésre megkaptam a múltamat.

 

Borítókép: Petőfi Sándor költő portréja a Pilvax kávéház ablaka mögött, az 1848. március 15-i események központi helyszínén, a belvárosi Pilvax közben (Fotó: MTVA/Faludi Imre)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.