Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet
– Az exobolygó-kutatás egyik alapítójaként és a kezdetektől központi személyiségeként tiszteli a világ. Az első, Naphoz hasonló csillag körül keringő bolygót, az 51 Pegasi b nevű gázbolygó felfedezését – akkor még PhD-hallgató volt – 1995-ben jelentette be témavezetőjével, Michel Mayor csillagásszal. Napjainkban teljesen természetes, hogy a csillagok körül bolygók keringenek. Harminc éve is az volt?
– Különleges időszak volt. Egyáltalán nem volt egyértelmű akkoriban, hogy más csillagok körül létező szikla- és gázbolygók egyértelmű nyomaira bukkanhatunk. Reméltük, de nem lehettünk biztosak benne. Ehhez olyan eszközökre volt szükség, amelyekkel valamilyen formában egyértelműen következtethetünk az exobolygók jelenlétére. Előttünk már többen állították, hogy ilyen-olyan módszerekkel más csillagok körül keringő bolygókat azonosítottak, de általában visszavonták a bejelentésüket, mert tévedtek. Amikor közzétettük a felfedezésünket, kevesen hitték el, annyira bizarr volt. És a korábbi tévedések hosszú listája is ellenünk volt. Nem hittek nekünk, kérték az adatokat. Három évig tartott, mire a szakma belátta az igazunkat. Mi biztosak voltunk.
– A Franciaország déli részén fekvő Felső-provence-i Obszervatóriumból figyelték meg, külön erre a célra épített műszerekkel. Szerencséjük volt, vagy tudták, mit és hogyan keressenek?
– A szerencse a játék része. Hittünk abban, hogy helyes a módszerünk, hogy ha megfelelő helyen keresünk, találunk is valamit. Nem egyetlen csillagra koncentráltunk, hanem számosat figyeltünk. Megdolgoztunk a felfedezésért. Jó időben, jó helyen kutattunk.
– A Naphoz hasonló csillag körül keringő bolygó felfedezése valóságos forradalmat indított el a csillagászatban: az elmúlt közel három évtizedben több mint 5300 exobolygót fedeztek fel. Az első megtalálásáért 2019-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Meglepte az elismerés, vagy benne volt a levegőben?
– Régóta benne volt a levegőben, nagyon sokan mondták nekünk, hogy a felfedezésünk Nobel-díjat érdemel, de mégis váratlanul ért, amikor bejelentették. Éppen úton voltam, és teljesen elfeledkeztem arról, hogy azon a héten teszik közzé a Nobel-díjasokat.
Egy ismerősöm azzal hívott fel, hogy megosztva fizikai Nobel-díjat kaptam. Nem hittem el, pedig igaz volt.
– Sokan az exobolygókban látják a lehetőséget a Földön kívüli élet megtalálására. Azt mondta, hogy a következő generáció feladata lesz annak megválaszolása, hogy van-e élet más bolygókon. Azt jósolta, hogy a következő harminc évben az emberek felfedeznek földön kívüli életet: „Nem hiszem el, hogy mi vagyunk az egyetlen élőlény a világegyetemben. Túl sok bolygó van, túl sok csillag, és a kémia univerzális. Az élethez vezető kémiának máshol kell megtörténnie. Tehát erősen hiszek abban, hogy máshol is kell életnek lennie.” Jó az, ha hírt adunk magunkról a távoli világok felé?
– Hírt kell adnunk magunkról, hogy tudjanak rólunk. Meggyőződésem, hogy harminc éven belül megtaláljuk az első földön kívüli civilizációt.
– Nem költöznek a Naprendszeren kívüli más bolygókra az emberek, mondta 2019-ben témavezetője, Michel Mayor. Egyetért ezzel a kijelentéssel?
– Tökéletesen. Az emberi élet a Földön alakult ki, az itteni viszonyok tették lehetővé azt, hogy most itt tartunk. Ne felejtsük el, hogy a mindössze 380 ezer kilométerre lévő Holdra négy napig tart az út. A marsi utazás már kilenc hónapot venne igénybe, a Juice űrszonda nyolc év alatt ér el a Jupiterhez. A bolygóközi utazás nagyon komplikált, erre nem vagyunk felkészülve. A hatalmas távolságok még leküzdhetetlenek. Robotszondákkal azonban kiléphetünk a Naprendszerből.
– Egy hawaii obszervatórium kutatói 2017. október 19-én megpillantottak egy objektumot, amely amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott. Avi Loeb, a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének vezetője azt állítja, hogy az Oumuamua névre keresztelt valami nem lehetett aszteroida: túl sebesen mozgott, túl furcsa pályán haladt, és nyomát sem mutatta gázképződésnek vagy szétesésnek. Szerinte az objektum földön kívüli civilizáció fejlett, de már működésképtelen eszköze. Mi lehetett ez az objektum?
– Csak egy kődarab, semmi több.
– Nem tart a földönkívüliektől? Mi van, ha az emberhez hasonló mentalitásúak? Ha elpusztították a bolygójukat, és most új helyszínt keresnek?
– Egy fejlett civilizáció könnyen érzékelhetne bennünket, de nem tartok attól, hogy ártó szándékkel jönne egy földönkívüli. A földi élet az itteni viszonyoknak köszönhetően alakult ki. Az ember nagyjából húszezer éve formálja intenzíven a környezetét, ilyen szempontból gyerekcipőben jár a fejlett technológiához fűződő viszonyunk.
Tetteink következményeivel nem (mindig) vagyunk tisztában. És a távolság leküzdése nemcsak nekünk nehéz, hanem egy esetleges földön kívüli civilizáció számára is az.
Névjegy
Didier Queloz 1966-ban született Svájcban. 1990-ben a Genfi Egyetemen szerzett fizikából mesterfokozatot, 1995-ben pedig doktori fokozatot. 2008-ban lett Genfben professzor, 2013-ban a Cambridge-i Egyetem Cavendish Laboratóriumának professzora lett. 2019-ben az exobolygók felfedezéséért fizikai Nobel-díjat kapott.
Így keresik az exobolygókat
Didier Queloz és Michel Mayor módszere azon a fizikai jelenségen alapult, hogy a bolygók valójában nem „keringenek egy csillag körül”, hanem egy gravitációs erő által meghatározott dinamikai rendszert alkotnak, amelynek egyik résztvevője sem mozdulatlan. A központi csillag tömege azonban annyival nagyobb a körülötte mozgó bolygókénál, hogy elmozdulása nagyon kicsi. Minél kifinomultabbak a mérőeszközeink, annál nagyobb az esélyünk, hogy kimutassuk, ahogy a bolygók „rángatják” a naprendszerük közepén található csillagot. A rángatás miatt a csillag spektrumában található jellegzetes vonalak hullámhossza leheletnyit megváltozik. A mérési technológia fejlődése az 1990-es évek közepére jutott el odáig, hogy ezt a hatást érzékelni tudták. Ennek első eredménye – az mta.hu honlapon olvasható magyarázat szerint – a 51 Pegasi b exobolygó kimutatása volt, amelyről kiderült, hogy a csillagához igen közel keringő, Jupiter-szerű óriásbolygó. A legfontosabb újdonságot a bolygóáthaladások megfigyelése jelentette, amikor egy bolygó jelenlétére abból következtetnek, hogy csillagának látszólagos fényessége lecsökken, amikor a bolygó áthalad a távcső és a csillag között. A Kepler űrtávcső üzembe helyezésével azonban világossá vált, hogy azért nem „láttuk” a kisebb bolygókat, mert az addigi mérési módszerek alkalmatlanok voltak a kimutatásukra. Jelenleg több tucat, a csillaguk körüli, úgynevezett lakható zónában elhelyezkedő Föld-szerű bolygóról tudunk, és legújabban a kutatók az exobolygók légkörét is vizsgálni kezdték az élet nyomait kutatva.
Borítókép: Fiatal exobolygó aszteroidaesőben, illusztráció (Fotó: Getty Images)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
– Ne hangoskodjunk, uraim! – teremtette le vendégeit a mátyásföldi ivóban jó Szódás Sanyi még valamikor a kilencvenes évek derekán; majd magyarázatképp hozzátette: – Ez egy kocsma, nem a parlament.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
