Átlépték Koszovónál a Rubicont?

Bár a május 29-i zvecsáni zavargások után a koszovói helyzetkép valamelyest enyhülni látszott, most ismét olyan szikrák pattannak ki a régióban, amelyek bármikor felrobbanthatják a balkáni puskaporos hordót. Belgrád szerint Pristina mindent megtesz azért, hogy a szerbeket végérvényesen kiűzzék Koszovóból. Az Európai Unió próbálja tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket, de úgy tűnik: nincs már olyan nyomásgyakorlási képessége, amellyel be tudná tartatni a megállapodást.

Koszovó és a szerb autonómia

A függetlenség kikiáltására akkoriban hevesen reagált a belgrádi vezetés. Az Európai Unió közvetítésével 2013-ban megkezdődtek a tárgyalások Belgrád és Pristina között. Közben több hullámban vámháború dúlt a két ország között, ami nem segítette az egymáshoz való közeledést. Koszovó és Szerbia viszonyának rendezése ügyében ígéretesnek tűnt, hogy mindkét ország deklarálta EU-s elkötelezettségét. 

Szerbiával 2013 januárjában meg is kezdődtek a csatlakozási tárgyalások. 

Koszovó és Szerbia tíz éve mérföldkőnek számító megállapodást kötött a kapcsolatok normalizálásáról, amely nagyfokú autonómiát szavatolt az északi, szerb többségű területeknek. A két fél megegyezett abban, hogy nem akadályozzák egymás uniós tagságra irányuló erőfeszítéseit. 

Pristina – az ígérete óta eltelt jó egy évtized alatt – semmit sem tett a szerb községek közösségének, magyarul a helyi autonómiának a megalakulása érdekében. 

Sőt nyíltan hátráltatja ennek megvalósulását. Ennek az lett a következménye, hogy az észak-koszovói szerbek belgrádi sugallatra az elmúlt év novemberében kivonultak a koszovói állami intézményekből, azokból az önkormányzatokból is, amelyek szerb többségűek. Pristina erre választások kiírásával reagált, amelyeken a szerbek nem vettek részt.  Így történhetett meg, hogy a szerb többségű észak-koszovói településeken három-négy százalékos részvétellel választottak polgármestert az albánok. A Nyugat elfogadta a választások eredményét, erre a szerbek tüntetéssel reagáltak, s május 29-én Zvecsánban összetűzésbe kerültek az önkormányzati épületeket védő békefenntartókkal. 

Ismét forrong a régió

Június 13-án újabb zavargások törtek ki Koszovóban. A pristinai hatóságok speciális egységei az ország északi részén őrizetbe vettek egy szerb lakost, ezután ismét utcára vonultak a helyiek. A letartóztatott férfi éppen a fodrásznál tartózkodó kick-box edző volt. 

A szerb sajtó szerint a letartóztatás során a rendőrök több lövést is leadtak.  

Egy nappal később Szerbiában vettek őrizetbe a helyi hatóságok három – a szerb sajtó szerint – állig felfegyverzett koszovói albán rendőrt. Pristina azt állította, a szerbek Koszovóban fogták el őket. 

Koszovóban a megnövelt katonai jelenlét miatt olyan érzése van az embernek, mintha most is háború dúlna. Fotó: Havran Zoltán

Petar Petkovics, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője sajtótájékoztatóján elmondta: Albin Kurti koszovói miniszterelnök „speciális egységei lépték át az adminisztrációs vonalat (így hívják a szerbek a határátkelőhelyet – T. Á.), a szerbek egy milliméternyit sem mentek Koszovó területére, így nem sértették meg az erről szóló nemzetközi egyezményt”.  

Albin Kurti úgy vélekedett, mindez Szerbia bosszúja a koszovói letartóztatásért. 

A pristinai kormány az eset hatására június 14-étől megtiltotta a szerb rendszámú járművek belépését Koszovó területére, valamint betiltotta az áruimportot Szerbiából. Utóbbi azért is számít kemény döntésnek, mert a szerbek által lakott észak-koszovói térségben elsősorban Szerbiából importált élelmiszertermékeket forgalmaznak. Alekszandar Vucsics úgy véli, Pristina a szankcióval azt akarja elérni, hogy a koszovói szerbek alapvető élelmiszerek nélkül maradjanak. Szerinte Pristina igyekszik mindent megtenni azért, hogy a szerbeket végérvényesen kiűzzék Koszovóból. 

A békítő unió tehetetlennek tűnik

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő a történtek után válságtanácskozásra hívta Brüsszelbe Alekszandar Vucsics szerb elnököt és Albin Kurti koszovói miniszterelnököt. Borrell májusban bejelentette, hogy 

EU-s közvetítéssel megállapodás született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslat gyakorlati megvalósításáról. 

A tizenegy pontból álló javaslat egyebek mellett egymás dokumentumainak és diplomáinak elismerését, az egyszerűbb határátkelést, a könnyebb munkavállalást és a gazdasági kapcsolatok megkönnyítését tenné lehetővé. Ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovónak pedig meg kell alakítania a szerb kisebbség önkormányzatiságát biztosító közösséget.  

Úgy tűnik azonban, hogy az EU-nak jelenleg nincs olyan nyomásgyakorlási képessége vagy eszköztára, amellyel be tudná tartatni az általa elfogadott megállapodást. 

Ezt támasztja alá az is, hogy a konfliktus kiélesedése óta Albin Kurti gyakorlatilag minden uniós javaslatot elutasított. Peter Stano, az EU külügyi szóvivője múlt szerdán közölte: az unió tagjai több büntetőintézkedést is jóváhagytak Koszovóval szemben, mert az nem tett lépést a helyzet javítása érdekében. Konkrétumokat azonban nem közölt a szóvivő. 

Borítókép: Pillanatkép Észak-Koszovóban (Fotó: Havran Zoltán)